Ukrajnában történt
Ukrajnai konzulátusok rangsora: Magyarország az élmezőnyben
Az Európa Akadályok Nélkül (EWB) civilszervezet közzétette a schengeni egyezményhez tartozó országok ukrajnai konzulátusainak rangsorát, melyet a Jevropejszka Pravda ismertet.
A szakértők a szóban forgó országok konzulátusaihoz és vízumközpontjaihoz folyamodó ukrajnai lakosok véleményére alapoztak a rangsor összeállításakor.
A kutatási eredmények az Európai Unió 18, Ukrajnában schengeni vízumot kiadó tagországára terjednek ki. Körükből választották ki a három győztes államot, amelyeknek „baráti” a vízumkiadási gyakorlatuk az ukrán polgárok vonatkozásában. Ezek Észtország, Litvánia és Magyarország.
Öt ország vízumkiadási gyakorlatát minősítették „semlegesnek”. Ebbe a csoportba tartozik Ausztria, Belgium, Lettország, Szlovákia és Svédország.
Ugyanakkor a legnépesebb csoportot az „ellentmondásos” gyakorlatú országok képezik. Ide sorolták Lengyelországot, Németországot, Franciaországot, Görögországot, Portugáliát, Spanyolországot, Hollandiát, Olaszországot, Finnországot és Csehországot.
Az EWB képviselői ugyanakkor rámutatnak, hogy idén egyetlen államot sem soroltak a „problémás” vízumkiadási gyakorlatú országok közé, habár a korábbi években létezett egy ilyen kategória is. Az elemzők szerint ez arra vall, hogy összességében javul a schengeni országok ukrajnai vízumkiadási gyakorlata.
Tavaly csökkent az európai integrációt támogatók aránya
Az elmúlt év során 62,2 százalékról 55,2 százalékra csökkent az európai integráció elképzelését támogatók aránya az ukránok körében – jelentette az UNIAN hírügynökség a Gorsenyin Intézet idén februárban végzett felméréséről beszámolva, amelyről múlt pénteken kerekasztal-megbeszélést rendeztek Kijevben.
A felmérés szerint nőtt azoknak a száma (14,2 százalékról 23,3 százalékra), akik ellenzik az integrációt mind az Európai Unióba, mind az orosz–belarusz–kazah vámunióba. A vámunióval való szoros együttműködést mindössze a megkérdezettek 12,7 százaléka támogatta.
A Gorsenyin Intézet szakértői szerint a tendencia, amely a számokból kiolvasható, talán nem is annyira az ukrán polgároknak az európai integrációból való kiábrándulását tükrözi, mint inkább azt, hogy a lakosság egyre kevésbé hisz az ország integrációjának perspektívájában.
A parlament idén 85 százalékkal növeli a képviselők segédeinek bérét
A Legfelsőbb Tanács 2016-ban 84,7 százalékkal, 69 millióról 127 millió hrivnyára szándékozik növelni a költségvetési hozzájárulást a képviselők segédeinek és tanácsadóinak bérezéséhez – közölte a parlament apparátusa az Ukrajinszki Novini megkeresésére.
A tájékoztatás szerint a segédek és tanácsadók bérezésére 2015-ben 68 908,1 ezer hrivnyát fordítottak a költségvetésből. A 2016-os esztendőre erre a célra 127 285,8 ezer hrivnya lett előirányozva a büdzsében.
Az apparátus ugyancsak közölte, hogy 2015-ben január és április között a tanácsadók és segédek bérezése egy képviselőre vetítve 17 052 hrivnyát tett ki havonta, 2015 májusától pedig 12 218 hrivnyát.
A parlamentben összesen 6 513 képviselősegéd és tanácsadó dolgozik, közülük 1 423-an fizetett alkalmazottként (ezen belül 933-an Az állami szolgálatról törvény hatályának kiterjesztésével) és 5 090-en önkéntes alapon.
A kormány javasolni fogja az egynemű párkapcsolatok törvényesítését Ukrajnában
A kidolgozandó jogszabály várhatóan rendelkezni fog egyebek mellett a vagyoni és nem vagyoni jogokról, ezenkívül azt az alkotmányos jogot is figyelembe veszi, hogy az élettársak nem kötelezhetőek az egymás elleni vallomástételre.
A különböző nemű és az egynemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatát legalizáló törvénytervezet a tervek szerint 2017 második negyedévére készül el – derül ki a miniszteri kabinet 2015. november 23-án elfogadott 1393. számú rendeletéből, amely a kormány internetes oldalán jelent meg.
A hírről beszámoló LIGABusinessInform szerint a jogszabály kitér majd egyebek mellett a tulajdon birtoklására és öröklésére, s a partnerek egyikének a másik általi eltartására is.
A portál emlékeztet, hogy az 1393-as kormányrendelet az emberi jogi nemzetstartégiai cselekvési tervet hagyja jóvá a 2020-ig terjedő időszakra.
Saját munkatársa támadt a bank pénzszállító autójára Odesszában
A pénzszállító autó elleni múlt csütörtök esti odesszai támadást, amelynek során meghalt a pénzkísérők egyike és maga a támadó is, egy 41 éves helyi lakos követte el, aki maga is pénzszállító autót vezetett ugyanannál a banknál, amelynek a járművét megpróbálta kirabolni – jelentette az Ukrajinszka Pravda az odesszai rendőrség tájékoztatása alapján.
A közlés szerint, amíg két pénzkísérő bement inkasszálni az üzletbe, amely előtt a pénzszállító autó megállt, a támadó behatolt a jármű utasterébe és rálőtt a vezetőre, valamint a pénzkísérőre. A vezető azonnal meghalt, a sebesült pénzkísérőnek viszont sikerült tájékoztatnia az üzletben lévő kollégáit a támadásról.
A rabló ezután tűzpárbajba bonyolódott a pénzkísérőkkel. Amikor észrevette, hogy a helyszínre kiérkezett a rendőrség, bezárkózott az autóba, majd hogy elkerülje a büntetőjogi felelősségre vonást tettéért, öngyilkosságot követett el 12-es kaliberű lefűrészelt csövű vadászpuskájával.
Kiárusítás az agrárminisztériumban
Az Agráripari és Élelmezési Minisztérium azt tervezi, hogy a tárca kezelésében lévő állami vállalatokat átadja az Állami Vagyonalapnak privatizáció céljából – jelentette az UNIAN.
A hírügynökség korábbi közlése szerint összesen 429 gazdasági egységtől készek megválni az agrártárcánál. Ezek közül 209 felszámolás alatt áll, 127-et más állami vállalatokkal terveznek összevonni. További 42 cégen azután adhatnak túl, hogy törölték őket a nem értékesíthető állami vállalatokat felsoroló törvényből, 51 vállalat privatizációjának nincs akadálya. Ily módon idén összesen 93 cég magánosítására kerülhet sor.
Olekszij Pavlenko agrárminiszter Facebook-bejegyzésében jelezte, hogy a 2016-ban privatizálandó cégek közül 21 agrárvállalat.
Összeállította: zzz
