Káros vegyszerhasználat ellen tiltakoztak Gecse, Csoma, Bakta, Macsola és Asztély lakosai

Bizonytalan földtulajdoni jogok, kétségbe vonható bérbeadás, névtelen bérlő, unor­to­dox földművelés, kétes tartalmú permet, egyre gyakoribb allergiás megbetegedések, tömegesen pusztuló méhek – ilyen problémákkal kell szembenézniük immáron két éve a címben is feltüntetett települések lakóinak, amiből április 7-én lett elegük a falubelieknek, és kivonultak a csomai földrészleg szélére, hogy az éppen ott tartózkodó permetező traktort megakadályozzák feltételezhetően környezetromboló munkájában.

A bevezetőben említett nap délutánján Csoma határában tiltakoztak a csomai, gecsei, macsolai, baktai és asztélyi lakosok a településeikhez tartozó földeket bérlő, magát a kezdetekben megnevezni nem hajlandó kijevi cég hagyományosnak nem mondható földművelési módszerei ellen. A falubeliek elmondása szerint a föld megmunkálásának alapjaiban helytelen módja mellett a cég vélhetőleg olyan vegyszert használ permetezésre – amelynek köszönhetően megrövidül a vetés és az aratás közötti időintervallum –, aminek hatására a helyi méhészek méhállománya látványosan, folyamatosan ritkul, valamint több embert, gyermeket és felnőttet allergiás panaszokkal kezelnek. „Ráfújta a permetet a kezemre a szél” – mondta az egyik idős hölgy mutatva a két kezét, amelyen valóban kiütések voltak láthatók.

A méhek elpusztulásának problémája, úgy látszik, nem csak a felsorolt települések méhészeit érinti. Szűcs Zoltán, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége méhészközösségi koordinátorának információi szerint ahol a cég földet művel, ott a méhek bajban vannak. Elmondása szerint méhek pusztulnak el Zápszonyban és Kígyóson is, ugyanis a két településhez közeli földeket szintén ez a vállalkozás bérli.

A cég földművelői tevékenységének törvényessége egyébként a felsorolt vádak nélkül is megkérdőjelezhető. A helyszínre kiérkező Mester András, Gecse polgármestere, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség önkormányzati és gazdasági titkára lapunknak elmondta, hogy a két év alatt – a hatályos jogszabályokat ezzel megszegvén – egy alkalommal sem tájékoztatták a községházákat arról, hogy mit csinálnak az általuk bérelt, a falvak területén található földeken, és ami a legfontosabb, használnak-e vegyszereket, amennyiben igen, mit.

Az összegyűlt községek képviselői, élükön Mester Andrással, a rendőrséget bevonva próbálták kideríteni, hogy mégis milyen vegyszert használ az említett földműveléssel foglalkozó, névtelenségbe burkolózó cég, illetve hogyan és kitől bérlik az általuk művelt földet, de sikertelenül. A helyszínre jogásza kíséretében megérkező igazgató ugyanis nem volt hajlandó hozzájárulni a permetező traktor tartályaiból történő vegyszermintavételhez, még az állategészségügy munkatársainak követelésére sem. Mint kiderült, jogosan tette, hiszen az ott tartózkodó rendőrség szerint (akik csupán tétlenül szemlélték az eseményeket) az Ukrajnában hatályos jogszabályoknak megfelelően ezt csak vagy hatósági eljárás keretében kiállított bírósági végzéssel lehet megtenni, vagy a céget képviselő személy engedélyével. Sem engedély, sem végzés nem volt.

A cég igazgatója bemutatott egy dokumentumot – így próbálva igazolni a tevékenységük legális voltát –, amely ugyan tartalmazta a vegyszer nevét és összetevőit, ám az okmánnyal több probléma akadt. Elsőként az, hogy a dokumentum egy fénymásolat volt. Nem volt rajta közjegyzői hitelesítő pecsét, csak egy szimpla lap, amelyen vélhetőleg a cég tevékenysége és az általa használt szer leírása szerepelt. A második nagy probléma pedig az volt, hogy csak elképzelések születhettek arról, mi áll az állítólagos szerződésben. A cég vezetője ugyanis nem volt hajlandó részletesen ismertetni a dokumentumot, mondván a tartalma „üzleti titok”, így ennek a megtekintéséhez is szükséges egy bírói végzés. Ezen a ponton sikerült a cég képviselőinek már-már egy komédiába illő jelenetet rendezni a szituációból, ugyanis hosszabb szóváltás után a cég képviselői arra következtetésre jutottak, hogy a vádlóknak kell bebizonyítani, hogy valóban káros-e az anyag, amivel permeteznek, majd aztán lehet jogi intézkedésekről beszélni. Ennek bizonyítását ők úgy képzelték el – nagyon ravaszul –, hogy nem adnak mintát az általuk használt permetanyagból.

Itt természetesen nem áll meg a történet, hiszen, ahogy azt már fentebb írtuk, nem csak a vegyszer legális voltának kérdése került fel a csomai fa­lu­szé­len sebtében felállított „boj­kot­tasztalra”, hanem az a kérdés is, hogy ez a bizonyos cég kitől bérli a földterületet, valamint milyen jogon műveli azt. Helyszíni információk szerint a föld jelen pillanatban a Baktai Kísérleti Állomás tulajdonát képezi, ám az állomás (jelenleg) nem tud bemutatni olyan érvényes dokumentumot, amely ezt igazolni tudja, ebből kifolyólag a föld(ek) kijevi cég általi bérlésének törvényessége is enyhén szólva megkérdőjelezhetővé vált.

Hosszas vita és megbeszélés után a tárgyalás meddő maradt. Mintát a községek képviselői nem kaptak, érvényes, szabályos dokumentumokat a cég nem tudott felmutatni, és mivel a községi tanácsok képviselői sem rendelkeztek érvényes végzéssel, a rendőrség is tehetetlennek bizonyult az ügyben. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden marad úgy, ahogy eddig volt. A községi és önkormányzati tanácsok a nagyon közeli jövőben a járási és megyei illetékes hatóságokhoz fognak fordulni az ügy kivizsgálásának céljából, és amennyiben a cég – amelynek a neve utólag kiderült – tevékenysége körül nem tisztázódik minden, a kijevi Ukrán Agrár-holding (Українсьий Аграрний Холдинг) szembenézhet egy feljelentéssel.

Másnap tárgyalásra került sor a Beregszászi Járási Ad­minsztráció épületében, ahol a már említett falvak polgármesterein kívül részt vettek az Ukrán Agrárholding képviselői, a beregszászi járási rendőrség vezetője, az SZBU beregszászi járási vezetője, a Beregszászi Járási Adminisztráció elnöke, dr. Brenzovics László ügyvédje, valamint több járási hivatal vezetője. Ezen a megbeszélésen a cég képviselői már készségesek voltak és megígérték, hogy minden megoldásra nyitottak annak érdekében, hogy megnyugtassák a környező falvak lakosait. Beleegyeztek abba is, hogy permetezés előtt hajlandóak mintát adni a szerekből, arra vonatkozóan azonban, hogy előző nap miért tagadták meg a mintaadást, csak kitérő magyarázatot adtak. Még aznap, a kora esti órákban az említett cég munkatársai ígéretükhöz híven mintát adtak a felállított bizottságnak, miután folytatták a permetezést. Ígéretet tettek továbbá arra, hogy amennyiben bebizonyosodik, hogy az ő hibájukból, az általuk használt vegyszer miatt pusztultak el a méhek, abban az esetben kártalanítják a gazdákat.

A helyzet azonban nem tisztázódott megnyugtatóan, kérdéses, hogy megvalósul-e, hogy minden esetben sikerül mintát venni a permetléből, valamint továbbra sem tisztázódott, hogy jogosan használja-e a kijevi cég a szóban forgó földeket.

rsz