Három országban – egy vidéken

Rákóczi nyomában. Kirándulás Kassára

2016. május 11., 08:42 , 800. szám

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) munkácsi és munkácsi járási alapszervezeteinek aktivistái május 7-én kirándulást szerveztek Kassára. Az út során meglátogatták a II. Rákóczi Ferenc életével kapcsolatos emlékhelyeket és az útba eső kulturális emlékeket.

Kiindulópontunk Munkács volt. Idegenvezetőnk, Popovics Béla jóvoltából betekintést nyertünk a munkácsi vár történetébe. Legdicsőbb korszakát a vár 1686–88 között élte, amikor Zrínyi Ilona több mint 800 napon át védelmezte a császáriakkal szemben. A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok sasfészke volt, s utolsóként került osztrák kézre. II. József fogházzá alakíttatta. Itt raboskodott egy évig Kazinczy Ferenc is.

A határon átkelve először a sárospataki várban tettünk látogatást, amely egykor a hatalmas Rákóczi-birtok része volt. Ízelítőt kaptunk a vár építésének történetéből, amiből említésre méltó, hogy 1534–42 között Perényi Péter építtette a várkas télyt és erődítményeit. 1573-ban a Dobó család kapta meg zálogbirtokként. 1605-ben Bocskai hatalmába került, majd Lorántffy Mihály lányai vették birtokukba örökségük részeként. Amikor Lorántffy Zsuzsanna feleségül ment I. Rákóczi Györgyhöz, hozományként kapta a pataki várat. Így lett belőle Rákóczi-birtok.

1702-ben a vár a császáriak kezére került, majd 1703-ban Rákóczi kurucai visszafoglalták Patakot. 1708-ban a vezérlő fejedelem ide hívatta össze az országgyűlést.

A vár után megtekinthettük Észak-Magyarország legnagyobb gótikus csarnoktemplomát, mely 1537-ben épült. A templom aulája és barokk főoltára mindenkit lenyűgözött. Itt megtudtuk, hogy feltehetően ebben a templomban keresztelték meg Árpád-házi Szent Erzsébetet. A templom alatti kriptába temették el Lorántffy Zsuzsannát és fiát, II. Rákóczi Györgyöt.

Sárospatakról utunk Széphalomra vezetett, ahol fejet hajthattunk Kazinczy Ferenc magyar író, költő, nyelvújító emléke előtt. Kazinczy rengeteget levelezett, leveleivel szervezte, irányította Széphalomról a magyar irodalmat, s tette Széphalmot a magyar irodalmi élet központjává.

Utunk következő állomása Borsi, II. Rákóczi Ferenc szülőhelye volt. Felkerestük a fejedelem szülőházát, a borsi Rákóczi-kastélyt, megtekintettük az előtte lévő parkban a nagyságos fejedelem fenséges mellszobrát, megismerkedtünk születésének körülményeivel s a mellszobor történetével. Ezzel együtt megcsodálhattuk annak a mesternek a keze munkáját, aki a brutálisan megrongált mellszobrot újjávarázsolta.

Utunk következő állomása Kassa volt. A város főutcáján sétálva megtekinthettük fontosabb épületeit, közöttük a Kassai Állami Színházat, az Orbán-tornyot, a Szent Mihály-kápolnát, a Szent Erzsébet-szobrot, a Fekete Sas vendégfogadót, az egykori vármegyeházát, a régi városházát, a Lőcsei-házat, amely Kassa legrégebbi épülete (a XIV. században épült), anno kereskedőket szállásoltak el benne. A házban tartották 1626-ban Bethlen Gábor és Brandenburgi Katalin menyegzőjét is, melynek különlegessége, hogy egy hétig tartott. Megnéztük a koldus-házat, az Andrássy-palotát, melyet 1899-ben Andrássy Dénes építtetett, a rodostói házat, melynek érdekessége, hogy ez az épület másolata annak, melyben II. Rákóczi Ferenc törökországi száműzetése idején élt, de a berendezése eredeti, Törökországban viszont a ház eredeti, a berendezése másolat.

Legvégül megnéztük a Szent Erzsébet-dómot, megcsodáltuk gótikus építészeti stílusát. Megtudtuk, hogy az eredetileg háromhajós csarnoktemplom építését 1520-ban fejezték be, majd 1556-ban tűzvész pusztította el, csak négy oltár maradt meg. A mai alakját Steindl Imre tervei szerint 1877–1896 között nyerte el, s belsejét öthajóssá változtatták. Az északi hajó alá kriptát építettek, s 1906-ban itt helyezték örök nyugalomra II. Rákóczi Ferencet s édesanyját, Zrínyi Ilonát, valamint a fejedelem idősebbik fiát, Rákóczi Józsefet. Itt nyugszik még generálisa, tábornagya, Esterházy Antal gróf, udvarmestere, Sibrik Miklós ezereskapitány, valamint Rákóczi társa, barátja, a kuruc seregek főgenerálisa, gróf Bercsényi Miklós és felesége, Csáky Krisztina grófnő.

Utazásunk során átléptünk három határt, és tapasztaltuk, hogy mindegyik oldalon ugyanolyan magyar emberek élnek, ugyanazokkal a szokásokkal. Láthattuk a feldíszített májusfát Kárpátalján, a magyarországi településeken s Szlovákiában is. Meggyőződhettünk róla, hogy szokásaink ugyanúgy élnek, mindegy, melyik oldalán vagyunk a határoknak. Az is bizonyossággá vált számunkra, hogy határok ide vagy oda, ez a vidék történelmét, kultúráját, földrajzát tekintve még ma is egységes.

Popovics Béla beszélt nemzetünkről, hitről, családról, a hit megtartó erejéről, nemzeti megmaradásunkról, kihangsúlyozva, hogy csak úgy tudunk megmaradni s hitünket, nemzetünket megtartani, ha mindenki becsülettel teszi a dolgát ott, ahová Isten helyezte őt.

Kis csapatunk élményekkel gazdagodva tért haza, s úgy véljük, ez a feltöltődés, melyet kaptunk, hosszú ideig megmarad bennünk, és segíti munkánkat nap mint nap.

A kirándulást a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezete támogatta, amiért ezúton is köszönetet mondunk.

B. É.