Tanácskozás a kelet-ukrajnai konfliktus rendezéséért

2016. június 22., 10:36 , 806. szám

Múlt héten került sor Minszkben a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésén munkálkodó „normandiai négyek” – Ukrajna, Németország, Franciaország és Oroszország – vezetőinek csúcstalálkozóját előkészítő tanácsadói szintű megbeszélésre. Petro Porosenko ukrán, Francois Hollande francia és Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Angela Merkel német kancellár várhatóan július első napjaiban találkozik. A német Stuttgarter Zeitung úgy tudja, a találkozót közvetlenül a július 8–9-ére tervezett varsói NATO-csúcs előtt tartanák, „hogy csökkentsék a feszültséget”. Ukrajnai sajtójelentések szerint a megbeszélések központi témáivá a kelet-ukrajnai ideiglenesen megszállt területeken rendezendő helyhatósági választások, illetve az EBESZ fegyveres rendőri missziójának a Donyec-medencébe telepítése léphetnek elő.

A június 15-i előkészítő megbeszélésről nem szivárogtak ki részletek, s Moszkvában is érzékeltették, hogy egyelőre nem látják értelmét egy legfelső szintű találkozónak, ám az ukrajnai sajtó egy része megragadta az alkalmat, hogy ismét foglalkozhat a Donyec-medencei választások kérdésével, amely hovatovább az ukrán belpolitika egyik központi témájává válik.

Lapunk is beszámolt már arról, hogy meg nem erősített értesülések szerint idén tavasszal a Nyugat módosított a Donyec-medencei rendezés kapcsán Ukrajna számára megszabott határidőkön. Ezek szerint Kijevnek nyárig kellene kidolgoznia a megszállt területeken rendezendő helyhatósági választások jogszabályi kereteit, majd augusztus végéig magukat a választásokat is megtartanák. Ugyanakkor, bár már júniust írunk, még semmit sem hallani a választási törvényről, a szakértők pedig nem szívesen bocsátkoznak jóslásokba azzal kapcsolatban, hogy mikor kerülhet sor választásokra Kelet-Ukrajnában. Egyetértés legfeljebb abban mutatkozik körükben – a konfliktus rendezésének bármilyen módozatát támogassák is egyébként –, hogy irreális azt remélni, az év végénél korábban le lehet bonyolítani a megszállt terülteken bármit, ami normális választásokra emlékeztetne.

Ami a késedelem okait illeti, a Dzerkalo Tizsnya (DT) hetilap internetes változata elemzésében rámutat: Nyugaton és belföldön egyaránt tisztában vannak vele, változóban van az ukrajnai helyzet, egyre olvad azok tábora, akik kívánatosnak tartanának egy efféle rendezést. A felmérések szerint egyre csökken a lakosság bizalma a kormányzó politikai erők és az elnök iránt, miközben nőni látszik azoknak a száma, akik ellenzik a békekötést bármi áron. A Razumkov Központ tavaszi felméréséből kitűnik, a megkérdezettek 56,4 %-a ellenzi, hogy a megszállt területek „különleges státuszt” kapjanak, 52,5 %-uk nem ért egyet azzal, hogy választásokat tartsanak mindaddig, amíg Kijev vissza nem szerzi az ellenőrzést a megszállt területek felett, 42,3 %-uk pedig ellene van, hogy amnesztiát kapjanak a kelet-ukrajnai „események résztvevői”.

Ukrán elemzők szerint ezeket a számokat nemcsak Kijevben, hanem Nyugaton is jól ismerik, ezért az utóbbi időben már nem ragaszkodnak hozzá, hogy mindenáron és mielőbb megtartsák a választásokat a Donyec-medencében. Természetesen most sem lenne a nagyhatalmak ellenére, ha sor kerülne a választásokra, ám nem azon az áron, hogy azzal belpolitikai válságot robbantanak ki Ukrajnában, amely végső soron az egész minszki folyamatot veszélybe sodorhatná. Így az ukrán kormányzat noszogatása mellett az európai és amerikai külügyérek mostanában nagyobb hangsúlyt fektetnek a tűzszünetet és általában a biztonsági helyzetet erősítő lépésékre – lásd az EBESZ fegyveres rendőri missziójának a Donyec-medencébe telepítését –, amelyek végső soron ugyancsak a választások megrendezésének napját hivatottak közelebb hozni.

Eközben Ukrajnában senki – sem az ellenzék, sem a kormánykoalíció – nem ég a vágytól, hogy választásokat tartson a megszállt területeken, különösen úgy nem, hogy a kampány költségeit az amúgy is szűkös ukrán költségvetésből kellene finanszírozni. Mivel azonban a minszki megállapodások kötelezik Ukrajnát, hogy betartsa vállalásait, a kijevi kormányzat taktikája ma szemmel láthatóan arra irányul, hogy a Donyec-medencei választásokat szabályozó törvény elfogadásának ígéretével leplezze, valójában nem kívánja megrendezni magukat a választásokat – véli a DT.

A lap azt írja, Ukrajna zsákutcába lavírozta magát azáltal, hogy belement a minszki megállapodásokba, illetve politikájának fontos elemévé tette az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók fenntartását. A DT szerint ugyanis a Nyugat ma azzal fenyeget, hogy eltörli az Oroszországgal szembeni szankciókat, amennyiben Kijev nem hajlandó teljesíteni a minszki megállapodásokat, ha azonban Ukrajna teljesíti a vállalásait, azzal egyrészt a kormányzat alááshatja saját belföldi pozícióit, másrészt jelentős mértékben okafogyottá válnak az Oroszországgal szembeni szankciók, vagyis feloldják azokat… Az elnézőbb szemleírók szerint a nem éppen irigylésre méltó helyzet oka inkább Kijev totális függése a nyugati hitelezőktől.

Mindenesetre az ukrán taktika egyelőre eredményes, hiszen június 21-én az Oroszország elleni szankciókat ismét meghosszabbították – ezúttal decemberig –, miközben a választások megrendezésének kérdése még mindig nem az elkövetkező néhány hónap problémája a kijevi vezetők számára. Azt azonban senki sem vállalkozik megjósolni, hogy mi lesz azután.

Annyi bizonyos, hogy a külpolitikai lavírozás árát a belpolitikában kell megfizetni, amennyiben a Donyec-medencei választások minden egyes említése csökkenti a kormánypártok népszerűségét, elsősorban a jobboldali és/vagy nemzeti beállítottságú szavazók körében, mindenekelőtt az ország nyugati és központi régióiban.

(zn.ua/pravda.com.ua/unian.ua/ntk)