Gyorssegély a károsultaknak

54 kárpátaljai településen okozott súlyos károkat a jég

Kárpátalja vezetői, Hen­na­gyij Moszkal kormányzó és Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese, jelenlegi megbízott vezetője ellátogatott a június 21-i jégverés következtében legnagyobb károkat szenvedett Királyházára, Verécére és Tekeházára, Vitalij Ljub­kának, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökének, valamint a Nagyszőlősi Állami Közigazgatási Hivatal két elnökhelyettesének, Natalija Koszteleba-Veremcsuknak és Dánics Évának a kíséretében. A kiérkezett vezetők igyekeztek megnyugtatni az elkeseredett lakosságot.

Az ítéletidő 54 településen okozott komoly károkat a Nagyszőlősi, Huszti, Técsői, Ilosvai, Szolyvai járásokban, valamint Munkácson. A legsúlyosabb helyzet azonban a Nagyszőlősi járásban van, ahol 27 településen 5218 lakóház tetőjét tette tönkre a jég, továbbá hét középiskola, négy óvoda, öt kultúrház, hét egészségügyi intézmény és három községháza épületét is újra kell fedni. Az ökölnyi nagyságú jégdarabok nem csupán a tetőket és a szabadban álló gépkocsikat tették tönkre, de az említett településeken letarolták a veteményeskerteket és a szántóföldi kultúrákat is.

Királyházára érve döbbenetes kép fogadta a megye vezetőit: egyetlen ép háztetőt sem lehet látni a településen. A házakon lévő tetőcserepet apró darabokra törte a jég, akárcsak a sík, négyzet alakú eternit palát. A hullámpala tetők olyan lukacsosak, mint a szita, egyedül a fémcserép lemezekkel (metalocserepica) fedett házak nem áztak be a viharban, de közelebbről megnézve az a tetőfedő anyag úgy néz ki most a vihar után, mint a tojástartó, mélyedések jelzik a becsapódott, libatojásnál is nagyobb jégdarabok nyomát, akárcsak a szabadban hagyott személyautók tetőlemeze és motorháztetője. Sok autó szélvédőjét is betörte a jég.

Királyházán több mint kétezer lakóház tetőjét tette tönkre az ítéletidő, valamint a kórházét, két középiskoláét és egy óvodáét – tájékoztatta a megyei vezetőket a nagyközség polgármestere.

Verécén is a községházán gyűltek össze a lakosok, ahol 532 lakóház, a községháza, a középiskola, az óvoda, a kultúrház és a családorvosi rendelő tetejét kell sürgősen újra befedni, mielőtt esősre változna az időjárás. A lakosoknak Hennagyij Moszkal kormányzó és Barta József elmondta, hogy a megye katasztrófaalapjából egymillió hrivnyát azonnal átutalnak a Nagyszőlősi járásba, illetve a járás is rendelkezik 1,5 millió hrivnyával, amely messze nem elég a kb. 70 millió hrivnyásra becsült kár rendezésére, de ez egy olyan gyorssegély, amelynek a segítségével a községek nagy mennyiségben szerezhetnek be például fóliát, azok házainak esőmentesítésére, akik nem tudják rövid időn belül újra befedni van befedetni a házukat és a melléképületeiket. Moszkal mindenkit igyekezett megnyugtatni, hogy azok is megkapják majd a kártérítést az államtól, akik most önerőből, gyorsan újra befedik a házukat. A kormányzó elmondta, hogy zajlik az érintett településeken a pontos és tételes kárfelmérés, annak ismeretében fordulnak majd Kijevhez a károk felszámolásához szükséges kártérítés ügyében. A folyamat elhúzódhat, addig is az állagmegóvást igyekszik a megyei és a járási vezetés elősegíteni a gyorssegéllyel.

A tekeházai polgármesteri hivatalban is sok károsult várta a megye vezetőit. A Tekeházai Községi Tanács területén 503 lakóház, a középiskola és a kultúrház tetejét tette tönkre a jég. Az emberek itt is, a korábbi helyszínekhez hasonlóan kamatmentes hitelt kértek a vezetőktől, amire, sajnos, az ország jelenlegi helyzetében nincs mód. A lakosok elpanaszolták, hogy míg a természeti katasztrófa előtt 100-110 hrivnyáért lehetett megvenni egy tábla hullámpalát a helyi építőanyag-kereskedőktől, a jégverést követően 160, sőt 210 hrivnyára emelték az árát a mások kárán meggazdagodni igyekvő, kapzsi kereskedők. A kormányzó kijelentette, hogy a jogvédő szervek munkatársai már beszéltek ez ügyben az említett kereskedőkkel, amennyiben a nyomásgyakorlásnak nem lesz eredménye, szankciókat foganatosítanak velük szemben, és más megyékből hívnak majd be tetőfedő anyagok értékesítésével foglalkozó vállalkozókat. A kormányzó kérte, hogy legyenek türelemmel a lakosok, a pontos kárfelméréseket követően minden károsult kártérítést kap az államtól. A kárfelmérést a községi tanácsok által felállított bizottságok végzik, ezt minél hamarabb és pontosan el kell végezni, hogy a központi kormányzat lássa, összességében mekkora összegre van szükség.

A kormányzó utasította a megyei hivatalok kompetens munkatársait, hogy menjenek a helyszínre, és segítsenek a helyieknek a kárfelmérési jegyzőkönyvek összeállításában. Az építőanyagokkal kereskedő vállalkozókat arra kérte, hogy lehetőség szerint hitelben is adják oda a károsultaknak a szükséges anyagokat. A kifizetésért a kormányzó személyes garanciát vállalt, hisz később lesz forrás a központi és a megyei költségvetésből. Mivel a nagy mennyiségű elvégzendő munkához nincs elég szakember, a katasztrófa sújtotta területre irányítják az építőipari szakközépiskolák tanulóit is.

A tekeházai Oláh Sándor háza körül, akárcsak a szomszédoknál, vastagon állt a cseréptörmelék, ottjártunkkor kistraktorral szállította haza az egyik ismerősétől segítségként kapott használt tetőcserepet. Elkeseredetten hívott fel az udvarra és mutatta, hogy házán és a melléképületeken a tetőcserépnek több mint a fele tönkrement. Elmondta: „Néhány percig esett a jég, aztán tovább ömlött az eső, a szobák mind nagyon beáztak.”

Kócsi Oszkár két társával már hozzálátott az anyósa házának átfedéséhez, melyen a cserép nagy részét összetörte a jég. Ők egész Viskig mentek, csak ott tudtak hullámpalát vásárolni. A környéken lévő kereskedésekben annak ellenére, hogy felment az ára, már sehol nem lehetett kapni. A ház annyira beázott, hogy több helyen leszakadt a plafon, rá a bútorokra és más berendezési tárgyakra. Attól tartanak, hogy az átnedvesedett mennyezet további része is leszakadhat. Kócsi Oszkár elmondta: „Az járt jól, akinek »metalocserepicával« (fémcserép) van fedve a háza. A mi házunkon otthon »sifer« (hullámpala) van, de az is lukacsos lett, ott ugyanúgy száz százalékos a kár. Ilyet én nem láttam még életemben, a tévében mutattak már dió nagyságú jeget, de itt az elején ökölnyi jegek estek. Akiknek kint állt az autójuk, azoknak az is tönkrement.” Társaival együtt elmondta, hogy a helyi képviselők már felmérték a károkat, jegyzőkönyvbe vették a látottakat, de abban, hogy az állam kártalanítani fogja őket, egyikük sem hisz igazán.

Barta József tudósítónknak Tekeházán elmondta: „Előzetes statisztikák szerint több mint hétezer épület sérült meg Kárpátalján a június 21-i jégverés következtében, ebből több mint ötezer a Nagyszőlősi járásban, amelyből több mint kétezer Királyházán van, ahol a legnagyobb volt a csapás. Nem véletlen, hogy a helyiek sírnak, megrázó ez a látvány. A mezőgazdaság területén is óriási károk vannak, ezen a területen is folyik a kárfelmérés. Több száz hektár földterület érintett, a tegnap esti állás szerint csak a mezőgazdasági károk elérik a 27 millió hrivnyát. Arról még nem is beszéltünk, hogy fák dőltek ki, és utakat mosott el az özönvízszerűen lezúdult eső. A helyi költségvetések tartalékalapjában nincs, sajnos, annyi pénz, hogy a kártalanítani tudjuk az érintetteket, illetve helyre tudjuk hozni azokat a károkat, amelyek költségvetési intézmények épületeiben keletkeztek. A megyei tanács tartalékalapjában lévő 1,5 millió hrivnyát a kormányzó rendelete alapján átutaltuk, a Nagyszőlősi járásnak egymilliót és a Huszti járásnak félmilliót. Úgy utaltuk át, hogy ebből ne kárt térítsenek, mert az egy hosszú procedúra, hanem a helyi tanácsok gyorssegélyként adják a károsultaknak. A helyi tanácsok fogják eldönteni, hogy kinek mennyit adnak majd ebből a pénzből. Az én kérésem az volt, hogy két szempontot vegyenek figyelembe. Legyen a segély arányos a kárral, nem mindegy, hogy két hullámpalát kell kicserélni, vagy mindegyiket, ami a tetőn van. Figyelembe kell venni a károsultak anyagi helyzetét is, mert vannak olyan idős nyugdíjasok, egyedülállók, sok gyermeket nevelő családok, akiken ha nem segítünk, magukon nem tudnak segíteni. Vannak olyanok is, akik helyre tudják hozni a jég okozta kárt, ők tudnak várni a kártérítésre. A Nagyszőlősi járás is erre a célra fordította az összes pénzét.

Én mint a megyei tanács megbízott elnöke, illetve Hen­na­gyij Moszkal kormányzó levéllel fordultunk a kormányhoz, amelyben leírtuk a kárpátaljai helyzetet. A törvény értelmében ez egy regionális katasztrófa, az előzetes becslések szerint legalább 70 millió hrivnyára rúg a kár. Ezért nagyon fontos, hogy minden káreset pontosan legyen jegyzőkönyvezve, ezek összegzését követően meg lehet majd pontosan állapítani, hogy mennyi pénzre lenne szükség.”

Barta József elmondta, hogy a megyében és a járásokban a költségvetés bevételei jóval meghaladják az első félévre tervezett bevételt. Ez a túlteljesítés a megyében 35 millió hrivnya körüli összeg lesz, de itt a Nagyszőlősi járásban is 15 milliónyi. „Természetesen ezeknek a pluszbevételeknek nagyon sok helye lenne, de nincs annál fontosabb, hogy a jelenlegi helyzetben segítsünk az embereken. Részlegesen ebből is kompenzálni tudjuk majd a károsultakat, igaz, leghamarabb július végén. A konzulátusokon keresztül Magyarországhoz is fordultunk, bízván abban, hogy a magyar állam is segíteni fogja a károsultakat. Arra kértem a humanitárius szervezeteket is, hogy segítsenek, ha lehet. Ezen túl néhány ukrán állami program forrásaiból is szeretnénk anyagiakat ide átcsoportosítani. Arra kérném továbbá azokat, akik például fóliával tudnának a károsultakon segíteni, hogy ezt tegyék meg, nagyon nagyok a károk.”

dózsa