Még időben vagyunk!

A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület (KNE) értékfeltáró munkája mentén létrejött első kárpátaljai települési értéktárat mutatták be Csapon június 25-én a Csapi 2. Sz. Széchenyi István Középiskolában.

Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke a Csapi Értéknap létrejötte kapcsán ismertette: Csap Kupuszinával és Vasvárral egyetemben nyert egy hungarikumpályázaton, s ennek keretében mindhárom település bemutatja majd értékeit (az értéknapon részt is vettek a két településről érkezett vendégek). Bár urbanizálódó világunkban az értékek átalakulóban vannak, azonban még időben vagyunk ahhoz, hogy hagyományainkat, szokásainkat megtartsuk.

Molnár Eleonóra, a KNE elnöke emlékeztetett, hogy 2011-ben Csapon jelentette be az egyesület megalakulását Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola megálmodója. A helyi KMKSZ-alapszervezet jó példával jár elöl értékeink megőrzésében, ennek bizonyítékai az általa szervezett nemzetközi gyermeknap, a táncházak, népzenei előadások, s csapi fellépései kapcsán lett olyan ismert és kedvelt vidékünkön Berecz András mesemondó is. A csapi értéktár az egyesületnek a hungarikummozgalomba való bekapcsolódása hozományaként jött létre. Ennek nagyobb állomásai a KNE 2012-es értékfeltáró munkája, az annak eredményeit összefoglaló Hagyományok, nemzeti értékek Kárpátalján c. kiadvány, s az a mintegy 11 ezer adatlap, amelyet Kárpátalja magyarlakta településein a saját értékekre vonatkozóan kitöltöttek a helyiek.

Maha László iskolaigazgató köszöntőjében hangsúlyozta: Csap maga egy kisebb hungarikum, hiszen három határ metszéspontján helyezkedik el, s a helyiek rendkívüli élni akarásának köszönhető, hogy a települést ért „idegen” hatásokat sikerült átvészelni. „A világon mindennél a legjobb magyarnak lenni” – emelte ki.

Csap történetére a vasútállomás és a határok közelsége gyakorolta a legnagyobb hatást – tűnt ki Lefkó János, a Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete tanárának helytörténeti előadásából.

A csapi gyűjtésben 13 helyi lakos rögzítette kérdőíveken a csapiak által értékként megjelölt személyeket, ételeket, szokásokat stb. – ismertette Molnár Beáta, a Csapi Értéktárbizottság tagja, hangsúlyozva, hogy minden közösségnek vannak értékei. – A kérdőívek feldolgozását követően 39 értéket sikerült bővebben is feldolgozni. Ezeket Balogh Lívia, a bizottság elnöke ismertette. Az épített örökségek közül 5, a gasztronómiai különlegességek közül 20, kulturális örökség kategóriában 5, a természeti környezet kincseiből 2 dolog került be a helyi értéktárba, illetve ezeken kívül – mestersége, hagyományőrző tevékenysége révén – 7 helyi lakos is. A vasúti átrakót és mozdonyfordítót, a kukólevest, a sárgatúrót és a csapi cigány betlehemest a bizottság javasolta a Kárpátaljai Értéktárba való felvételre is.

Az előadásokat, bemutatót követően a helyi zeneiskola, a Harmónia énekegyüttes és a KMKSZ Csapi Nyugdíjasklubja adott népzenei műsort.

A csapi értékek közül többet megtekinthettek, megkóstolhattak az érdeklődők. Sütő Máriával, aki maga is a 39 érték egyike, csuhébabát készíthettek az érdeklődők, az összegyűjtött tárgyi értékeket Szaniszló Marianna mutatta be. Nagyma­máink kincsei cím alatt az iskola étkezdéjében a kukólevest, a madártejet, a sárgatúrót, a tormaleveles darás káposztát, Györke Gabriella (Elluska) hústermékeit (a hölgy szintén szerepel az értéktárban), valamint az aranygaluskát, a csörögét kóstolhatták meg az érdeklődők. A helyi ételkülönlegességekből Vasvárral és Kupuszinával közösen egy receptesfüzet kiadását is tervezik. Szintén megkóstolhatták a vendégek az értéktárban szereplő Juhász Miklós gulyását is, aki nemrégiben bronzérmet nyert a Kárpát-medencei Halászléfőző Magyar Bajnokságon.

A kupuszinai és vasvári vendégek Csap értékein, a helyi vasútállomáson és a sztálinizmus áldozatainak emlékművén kívül a Vereckei-hágót, a munkácsi várat és a kendereskei kilátót is megtekintették.

Espán Margaréta