Az ősz mit akar?

Kalendárium: augusztus

2016. augusztus 3., 09:09 , 812. szám

Augusztus az év egyik legváltozatosabb időjárású hónapja. Nevezik még új kenyér havának, kisasszony havának is. A hozzá kötődő népi időjóslás szerint: „Sűrű eső augusztusban jó mustot ád a hordóban.”

Augusztus 4. Domonkos napja. A jóslás szerint: Ha Domonkos forró, kemény tél várható. Domonkos napján, ha esik, a tél szárazsággal telik.

Augusztus 6. Urunk szí­ne­változásának napja. A színe­vál­tozás, görögül metamorphószisz, latinul transfiguratio – Jézus isteni dicsőségének emberi testben való felragyogása, kinyilatkoztatása a tanítványok számára. „Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, s csak velük fölment egy magas hegyre. Ott átváltozott előttük. Ruhája olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle ványoló nem képes így ruhát kifehéríteni. Egyszerre megjelent nekik Illés meg Mózes, és beszélgettek Jézussal. Péter így szólt Jézushoz: „Mester! Olyan jó itt lenni! Hadd verjünk három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek.” Nem is tudta, mit mond, annyira meg voltak ijedve. Ekkor felhő ereszkedett alá, s árnyéka rájuk vetődött. A felhőből szózat hallatszott: „Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!” Mire körülnéztek, senkit sem láttak a közelükben, csak Jézust” (Mk. 9, 2–8). Annak helyén, a Tábor-hegyen három bazilika épült, melyeket augusztus hatodik napján szenteltek fel, ez a nap lett a Megváltó Megdicsőülésének ünnepe. „Nem szólt a Mester. A fény és a mámor/Elrebbent mirhaillatként arcáról/S lenézett a hegy napos magosából... /És lenn, ahol a Golgota vet árnyat,/Látta a méla, néma olajfákat,/Hol nemsokára lelke holtrabágyad!” (Részlet Juhász Gyula A tábor hegyén c. verséből)

Az időjóslás szerint: Az Úr színeváltozása a szőlőknek tarkulása.

Augusztus 10. Lőrinc napja. Lőrinc napja, ha szép, sok a gyümölcs és ép. Lőrinc belekotor a sárgadinnyébe. A jó idő őszre bő termést ígér.

Augusztus 12. Klára napja. Ha szeles a Klára, itt az ősz nemsokára!

Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja, Szűz Mária menny­bevitele, egyben Magyarország Szent István által Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe. Számos szokás kötődik hozzá. Munkatilalom jellemzi. Az ünnep vigíliáját (elő­estéjét) Mária-énekek éneklésével, imádkozással kísért virrasztás jellemzi. Az asszonyok este a temetőkápolna oltára előtt virágokból jelképes koporsót készítenek, melyet másnap körmenetben visznek. A virágot szentelménynek tekintik, s három nappal később széthordják. Másutt egy frissen vájt, üres sírnál gyülekeznek, imádkoznak az asszonyok. Szokás volt ezen a napon gyógynövényeket gyűjteni, melyeket meg is szenteltek; betegek gyógyítására használták, tettek belőle a gyermek bölcsőjébe is. A szentelt gyertyához és a szentelt barkához hasonlóan a szentelt füvekről is úgy tartották, képesek megvédeni a vihartól. A megszentelt növényeket vidékenként különböző módon használták fel: kerülhetett bölcsőbe és koporsóba a halott mellé, hogy a halott dicsőségre jusson, akár Mária, másutt az épülő ház alapjába került. Az ezen időszakban ültetett tyúkról úgy tartották, az összes tojását kikelti.

A nap időjárásából a termésre lehetett következtetni: a napsütéses idő jó szilva- és szőlőtermést ígér. A bő gyümölcstermésért néhol keresztet vágtak a gyümölcsfába. S ha már „termés”: tőle várják a gyermekáldást, Boldogasszony ágyának nevezik a gyermekágyat, amelyben az anya gyermekével együtt fekszik a szülés után.

„Nagyasszony” ha szépen fénylik, jó bortermés van kilátásban.

Augusztus 20. A magyar nép egyik legnagyobb nemzeti és állami ünnepe, melyen a keresztény magyar állam megalapítását ünnepeljük. 1083-ban e napon emelték oltárra István maradványait, s egyben ekkor avatták szentté. 1774-ben Mária Terézia nyilvánította országos ünneppé.

Ez a nap jelenti a búza vagy zab betakarítását, az aratás lezárását. A templomokban hálát adnak a sikeres befejezésért, ünneplik aratási felvonulással is. De hozzá kötik a gólyák költözésének idejét is.

Az István-napi szép idő jó termést ígér.

Augusztus 20. az új kenyér ünnepe is. Az új gabonából készítenek kenyeret, melyet a templomban megáldanak/megszentelnek. A református gyülekezetekben ekkor osztanak úrvacsorát, természetesen az új kenyérből. Néhol a szegények között osztották szét ezt a kenyeret, másutt a család minden tagjának egyszerre kellett ennie belőle. Utóbbi esetben cipót készítettek a szegényeknek, s addig nem fogyasztottak a kenyérből, míg a koldusoknak nem adtak cipót. Egyes vidékeken a módosabb családok kenyeret sütöttek és ajándékoztak a szegényebbeknek, vagy a közösség gyűjtötte össze házról házra járva ehhez az alapanyagokat, és a kenyeret a legszegényebb család kapta meg. Más vidéken az orvosnak, papnak készítették.

Amilyen az idő Istvánkor, olyan lesz a következő negyven napon. A jó idő jó gyümölcstermést hoz, a rossz gyenge termést.

Augusztus 24. Bertalan napja. Őszkezdő napként tartjuk számon, amikor véget ér a kánikula. Amilyen az idő Bertalan napján, olyan lesz az ősz.

Bertalan megmutatja, hogy az ősz mit akar. Ha ezen a napon esik, a káposzta fejesedik.

Espán Margaréta