Hagyományőrzés a nyilazástól a kürtőskalácsig

2016. augusztus 10., 09:22 , 813. szám

Idén júliusban immár 21. alkalommal került sor a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótáborára, amelyet a kárpátaljai diákság általában csak Jurtatábor néven emleget.

A tábor helyszíne ezúttal is a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum volt. Idén a megszabott 50 fős kerethez képest 150 százalékos volt a túljelentkezés, végül több mint 60 gyerekkel nyílt meg a tábor, melynek szakmai programja dr. Kész Margit programfelelősnek köszönhetően igen tartalmas és érdekes volt. A munka alapját, szokás szerint, a kiscsoportos váltásokban végzett műhelyfoglalkozások jelentették. Olyan kézművesmesterségeket tanulhattak a táborlakók, amelyek már a honfoglaló magyarokra is jellemzőek voltak.

Az oktatók zöme már hosszú évek óta kijár a táborba, s a rendezvény frontembereinek számítanak. A békéscsabai Szedlják István és a makói György Sándor a rézdomborítás és a bőrdíszművesség alapjait mutatták be. A Csíkszeredából érkezett Szabó Zoltán a fafaragás fogásaival együtt a székely kopjafák elemeit is megismertette az érdeklődőkkel. A nagydobronyi Hidi Endrével korongozhattak a gyerekek, a salánki Kalanics Éva irányítása alatt pedig játékkészítéssel és gyöngyözéssel tölthették az idejüket. Kész Réka tanította a nemezelést és szervezte az esti programokat (vetélkedők, dobolás és népdaléneklés a tábortűznél stb.). Ifj. Kész Barna irányítása alatt a fiatalok gyakorolhatták az íjászatot, Kész Barnabás táborvezetőnek köszönhetően a vállalkozó kedvűek kipróbálhatták a lovaglást, Zán Feri bácsinak pedig segíthettek a jurta felállításában. A tábor lebonyolításához nagy segítséget nyújtottak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola diákjai, akik tábori gyakorlatukat teljesítették itt nevelőként: Ilosvay Borbála, Baranyi Tamás, Kupás Barnabás, Palkó Ákos és Fülöp Gábor.

A táborban hagyománya van az úgynevezett nyílt napoknak. Idén is ellátogattak Karácsfalvára a KMPSZ Nyári Kölcsey Pedagógusakadémiájának résztvevői (a magyarságismereti képzésre jelentkezett történelem és magyar szakos tanárok), akik élő történelemórán vehettek részt és bepillanthattak a műhelyfoglalkozásokba. Hasonló élő történelemórán vehettek részt a táborlakók is. A líceum dísztermében berendezett viselet- és fegyverkiállítás segítségével Kész Barnabás bemutatta a magyar hadtörténet, elsősorban a huszárság fejlődésének legfontosabb időszakait a lovas nomád íjászoktól kezdve a középkori lovagokon, végvári vitézeken, hajdúkon és kurucokon át az 1848-as és első világháborús huszárokig. Ezt követően a szabadban a Békéscsabai Történelmi Íjászkör és a Salánki Íjászkör közös harcászati bemutatója következett: a közönség a gyakorlatban is láthatta a visszacsapó íj, a szablya, a fokos, a karikás ostor használatát, vagy kipróbálhatta a szarukürtöt. A hagyományőrző program kürtőskalács- és hólabdasütéssel folytatódott, amelyből aktívan kivette a részét a tábor apraja és nagyja.

Idén a táborlakók a Pro Cul­tura Subcarpathica által Tisza­pé­terfalván szervezett Hagyományőrző Lovasnap programjain is részt vettek.

ntk