Rákóczi-főiskola: több mint 800 felvételi kérelem

2016. augusztus 10., 10:04 , 813. szám

Több mint nyolcszáz jelentkezési kérelmet nyújtottak be elektronikus úton, illetve személyesen a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán az idei, immár a végéhez közeledő felvételi időszak során. A 2016-os tapasztalatokról dr. Szakál Imrét, a beregszászi főiskola felvételi bizottságának felelős titkárát kérdeztük.

– Milyen újdonságokkal szolgált az idei felvételi kampány?

– Ismeretes, hogy a korábbi években a felvételizők jelentkezési kérelmeinek elektronikus úton történő benyújtása még csak választható lehetőség volt. Az idei kampány legfőbb újdonsága az lett, hogy az elektronikus jelentkezést általánossá és kötelezővé tették az ukrajnai felsőoktatási intézmények nappali tagozatos alapképzései esetében. Az intézkedés a felvételi időszak első napjaiban némi bonyodalmat, sőt a jelentkezők és szüleik körében esetenként rémületet is okozott, ugyanis az országos elektronikus rendszer, amelyen keresztül a felvételizőknek az adataikat továbbítani kellett volna, egyszerűen nem működött. A feltételezhetően műszaki jellegű problémák később elhárultak, így mindenki gond nélkül be tudott jelentkezni.

Egy másik jelentős és sokakat érintő újdonság, hogy nagyobb lett az átjárhatóság a felsőoktatás különböző szintjei között. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy ha valaki már rendelkezett valamilyen felsőfokú végzettséggel, akkor a választott felsőoktatási intézményben tett belső vizsgákkal jelentkezhetett ugyanolyan vagy magasabb szintű képzésre. Felvételizhettek az alapképzés 2. évfolyamára azok a személyek, akik aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeztek intézményünkben.

– Könnyen megbarátkoztak a felvételizők a meglehetősen bonyolult elektronikus jelentkezési rendszerrel?

– Akadtak gondok. Egyrészt Ukrajnában ma még nem általánosan elterjedt eszköz a számítógép, vagyis sok esetben az alapvető infrastruktúra hiánya jelentette az akadályt. Másrészt Kárpátalján abból is adódtak problémák, hogy a magyar anyanyelvű jelentkezők nem minden esetben boldogultak az ukrán nyelvű, s egyébként sem egyszerű jelentkezési felülettel. Az akadályok elhárítására azt a megoldást választottuk, hogy konzultációs központot hoztunk létre – egyébként számos ukrán felsőoktatási intézmény ugyanígy tett –, amelynek az volt a feladata, hogy segítsen benyújtani a jelentkezőknek az elektronikus kérelmeket.

– Milyen változásokkal, újításokkal vágott neki a felvételi kampánynak a beregszászi főiskola?

– Az igen mozgalmas tavalyi esztendővel szemben, amikor több új képzést is útjára indítottunk – lásd a turisztika, a kémia és a számvitel szakokat –, idén arra helyeztük a hangsúlyt, hogy kedvezményeket biztosítsunk a főiskolánkra jelentkezők különböző kategóriái számára. Ennek szellemében az elmúlt év folyamán több kárpátaljai magyar tannyelvű középiskolával is együttműködési megállapodást kötöttünk.

– Hogyan zajlott a felvételi kampány?

– Az érdeklődés összességében az elmúlt évihez hasonló volt, bár eltérő intenzitású az egyes képzési szinteken. A felsőfokú szakképzésre valamivel kevesebb jelentkezés érkezett, mint az elmúlt esztendőben, az alapképzésre viszont több. Az utóbbi valószínűleg az elektronikus jelentkezésnek is betudható, hiszen az ország távolabbi vidékeiről is megkereshettek bennünket azok, akik tovább akarnak tanulni. Ne feledjük továbbá, hogy a felvételizők idén gyakorlatilag korlátlan számú jelentkezést nyújthattak be a nem államilag finanszírozott helyekre, amennyiben a külső független értékelésen szerzett szertifikátjaik ezt lehetővé tették. Egyébként nemcsak az elektronikusan benyújtott jelentkezési kérelmek, hanem a hús-vér jelentkezők számát tekintve is a tavalyinál többen választották főiskolánkat idén. A mester és szpecialiszt szintű képzésekre az elmúlt évihez hasonló volt a jelentkezés.

Eltérés, változás mutatkozik a szakok népszerűsége tekintetében. Ami a felsőfokú szakképzést illeti, a szociálpedagógia és az óvodapedagógia maradt a két legnépszerűbb szakunk. Az alapképzések tekintetében tavaly egyértelműen az angol szak volt a legnépszerűbb. Az angol népszerűsége idén is töretlen, viszont felzárkózott mellé a turizmus és az óvodapedagógia. Ezeken a szakokon több mint kétszeres volt a túljelentkezés.

– Miként zajlottak a belső felvételik vizsgák?

– A felsőfokú szakképzésen, az alapképzésen, valamint a szpecialiszt és mester szintű képzésen is szerveztünk belső felvételi vizsgákat. A felsőfokú szakképzésről elmondható, hogy valamivel jobban sikerültek a diákok felvételi vizsgái, mint az előző esztendőben. A többség, a 123 jelentkezőből 106 sikerrel tette le a vizsgákat, s innentől kezdve már csak egymással kellett versenyezniük a bejutásért. A BSc képzés második évfolyamára jelentkezők szintén jól teljesítettek. A szpecialiszt és mesterképzésen az idei évtől kötelezővé vált a megmérettetés a szaktárgy mellett idegen nyelvből is, ami kicsit megrémítette a jelentkezőket. Mindazonáltal a többségnek ezt az akadályt is sikerült vennie.

– Az országos tapasztalat szerint a jelentkezőknek nemegyszer gondot jelentett, hogy a különböző felsőoktatási intézményekben egybeestek a belső felvételi vizsgák és kompetenciamérések időpontjai. A Rákóczi-főiskolán is adódtak gondok ebből?

– Évről évre folyamatosan felmerülő problémáról van szó, amelyre azonban nagyon nehéz megoldást találni. A jelenlegi szabályozás szerint minden felsőoktatási intézmény saját hatáskörben dönt a belső felvételi vizsgák időpontjairól, miközben a minisztérium határozza meg, hogy mennyi időt engedélyez erre a folyamatra – általában nem többet egy hétnél. Ebből következően a felsőoktatási intézményeknek igen korlátozott a mozgásterük a tekintetben, hogy mikorra tűzik ki a vizsgákat, s így elkerülhetetlenek az egybeesések. A hallgatónak el kellett döntenie, hogy melyik intézményt preferálja, hol jelenik meg letenni a vizsgát.

– Mit lehet tudni ebben a pillanatban az eredményekről?

– Valamennyi képzési szintünkre 805 jelentkezési kérelem érkezett, ami egyáltalán nem mondható rossznak. A beiratkozási folyamat közepén tartunk, de máris elmondható, hogy valamennyi szakunkra jut beiratkozott hallgató. A beiratkozási arány nagyjából a jelentkezési trendeket követi, vagyis oda iratkoztak be a legtöbben, ahová a legnagyobb számban jelentkeztek.

szcs