Krími események: nőtt a feszültség Ukrajna és Oroszország között

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a Krím félszigeten ter­ror­támadásokat akadályozott meg, amelyeket az ukrán védelmi tárca felderítő főosztálya készített elő – közölte múlt szerdán honlapján az FSZB.

A kommüniké szerint vasárnapra virradóra a krími Arm­janszk város közelében diverzáns csoportot észleltek. A terroristák elfogásakor kitört tűzharcban az FSZB egy munkatársa életét vesztette. A helyszínen 20 házi készítésű robbanószerkezetet foglaltak le, amelyek robbanóereje több mint 40 kilogramm trotilénak felelt meg, továbbá lőszereket, különleges gyújtószerkezeteket, gyári taposó- és mágneses aknákat, valamint az ukrán fegyveres erők különleges egységeinél rendszeresített speciális fegyvereket.

Az FSZB szerint sikerült felszámolni az ukrán védelmi minisztérium felderítő főosztályának krími ügynökhálózatát. A terrorcselekményeket előkészítő, elfogott ukrán és orosz állampolgárok, köztük az egyik szervező, az 1977-es születésű Jevhen Panov, a kijevi felderítő főosztály munkatársa, beismerő vallomást tettek.

Az orosz biztonsági szolgálat közölte, hogy hétfőre virradóra két újabb ukrán katonai „diverzáns-terrorista” egység áttörését akadályozta meg, más szakszolgálatokkal összefogva. A kísérletet egy „szomszédos állam” területéről vezetett heves tűzzel és ukrán páncélosokkal fedezték. A tűzharcban egy orosz katona életét vesztette.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Krímről érkező hírekre reagálva kijelentette, Ukrajna veszélyes játékba kezdett, a terrort választotta a béke helyett, ezért nincs értelme annak, hogy megtartsák a tervezett tárgyalásokat a kelet-ukrajnai rendezésről. Kijev korábban azt javasolta, hogy a „normandiai négyek” – Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország – vezetői a G20-csoport szeptember elején tartandó hangcsoui tanácskozása alkalmából tanácskozzanak ismét. Moszkva eredetileg elfogadta az indítványt.

Putyin az FSZB által jelentett diverziós kísérleteket „ostobának” és „bűnösnek” nevezte. Véleménye szerint az ukrán vezetés az ilyen akciók révén a belső gazdasági problémákról próbálta meg elterelni a figyelmet, valamint arról, hogy „folytatja tulajdon népe kirablását”.

Az ukrán Védelmi Minisztérium még aznap cáfolta az orosz állításokat.

„Az FSZB ilyen jellegű bejelentései nem minősülnek másnak, mint az Oroszországi Föderáció katonai egységei átcsoportosításának és agresszív tevékenységének igazolására tett próbálkozásoknak” – olvasható a kommünikében.

A közlemény szerint az orosz titkosszolgálatok képviselői ilyen módon próbálják elterelni a Krím lakosságának és a nemzetközi közösségnek a figyelmét arról, hogy a félszigetet katonai támaszponttá alakítják át.

Az ukrán tárca szerint ugyan­ennyire alaptalan az a vád is, hogy a félszigetet Ukrajna területéről tűz alá vették volna.

Az orosz félnek okozott kár, valamint az orosz katonák halála nem marad következmények nélkül – figyelmeztette múlt csütörtökön Kijevet és külföldi támogatóit az orosz külügyminisztérium.

„Ismételten arra hívjuk fel partnereinket, hogy a legkomolyabban gyakoroljanak befolyást a kijevi kormányra, és óvják meg azt az olyan veszélyes lépésektől, amelyek a lehető legnegatívabb következményeket vonhatják maguk után. Nem vezet jóra, ha a tűzzel játszanak” – áll a közleményben. 

Ugyanakkor Petro Po­ro­sen­ko ukrán elnök elrendelte az alakulatok fokozott harckészültségbe helyezését a krími határnál és a Donyec-medencében.

„Tanácskozást tartottam az erőszakszervezetek és a Külügyminisztérium vezetőivel – írta az elnök a Twitteren. – Megbízást adtam valamennyi alakulat fokozott harckészültségbe helyezésére az ARK (Krími Autonóm Köztársaság – a szerk.) közigazgatási határának térségében, valamint a demarkációs vonal teljes hosszában a Donyec-medencében” – jelezte az államfő.

Porosenko értelmetleneknek és cinikusaknak nevezte Oroszország Ukrajnával szembeni, a krími terrorcselekmények előkészítésére vonatkozó vádjait.

„Az orosz fél Ukrajnával szembeni, terrorizmusra vonatkozó vádjai a megszállt Krímben ugyanolyan értelmetlenül és cinikusan hangzanak, mint az oroszországi vezetés nyilatkozatai arról, hogy nincs orosz haderő a Donyec-medencében. Ezek a fantáziálások csupán indokul szolgálnak az újabb Ukrajnának címzett katonai fenyegetésekhez” – hangsúlyozta.

Múlt pénteken orosz külügyi forrásra hivatkozva az Izvesztyija című napilap közölte, Oroszország fontolóra vette, hogy a krími fejlemények miatt megszakítsa a diplomáciai kapcsolatokat Ukrajnával. Ugyanakkor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy hétfői fórumon már azt mondta, hogy Oroszország nem érdekelt a diplomáciai kapcsolatok megszakításában Ukrajnával.

 (MTI/unian.ua/Kárpátalja)