A parlament elé került a jövő évi büdzsé tervezete

2016. szeptember 21., 11:08 , 819. szám

A kormány elfogadta és múlt csütörtökön benyújtotta a Legfelső Tanácsnak a 2017. évi költségvetés tervezetét. A szakértők máris azon vitáznak, mi olvasható ki a számokból.

A költségvetési terv 706,269 milliárd hrivnya bevétellel és 775,265 milliárdnyi kiadással számol, az államháztartási hiány felső határát 77,5 milliárd hrivnyában állapították meg, ami a GDP 3 százalékát teszi ki. Az államadósság mértéke 2017 végére legfeljebb 1,717 trillió hrivnyáig nőhet, az állam által garantált hitelállományé pedig 579,369 milliárdra. Ily módon a nemzeti valutában számolt államadósság mértéke elérheti a GDP 66,4 százalékát, az állami hitelgarancia-vállalásokkal együtt pedig a GDP 88,8 százalékának felel meg. Már korábban ismertté vált, hogy a kormány 3 százalékos GDP-növekedéssel, 8,1 százalékos inflációval és 27,2 hrivnyás dollárárfolyammal számol 2017-ben.

Ami a tervezett bevételi forrásokat illeti, a főbb adószámok nem változnak jövőre, más területeken azonban várhatók változások. Ismét, ezúttal 20 százalékkal nő például a szeszesitalok jövedéki adója, s a dohánytermékek esetében ennél is nagyobb mértékű növekedéssel lehet számolni. Emellett a kormány egységes, ezerliterenkénti 125,5 eurós jövedéki adót vetne ki a gázolajra szemben a jelenlegi, a kéntartalom alapján differenciált adókulccsal.

A kiadási oldalon a prioritást élvező területek között szerepel a honvédelem és a nemzetbiztonság. A védelmi kiadások a GDP 5 százalékát teszik majd ki, ezen belül a Védelmi Minisztérium költségvetése az idei 55,6 milliárd hrivnyáról 15 százalékkal 64 milliárdra nő.

Ugyancsak kiemelten kezelné a költségvetés elfogadása esetén az utakat és az energiahatékonyságot. A miniszteri kabinet javaslata értelmében az elkövetkező esztendőben 14,2 milliárd hrivnyát fordítanának útjavításra, s további 27,2 milliárd hrivnya bevonására számítanak ugyanerre a célra nemzetközi forrásokból. Az energiafelhasználás hatékonyságának javítására 800 millió hrivnyát irányoztak elő, míg külföldi adományokból még 3 milliárd hrivnyát várnak.

A kormány javasolja, hogy az oktatásra fordítsanak jövőre 145,1 milliárd hrivnyát, ami 17 százalékkal több, mint idén. Egy korábbi közlés szerint a miniszteri kabinet 2017 végéig átlagosan 1475 hrivnyával emelné a pedagógusok bérét. Ösztöndíjakra az ideinél 576 millió hrivnyával többet, 5,816 milliárdot irányoztak elő.

A kormány az egészségügyi dolgozók bérét ugyancsak emelni tervezi. Az Egészségügyi Minisztériumnak 58 milliárd hrivnyát juttatnának, ezen belül 6 milliárdot a központi gyógyszerbeszerzésekre.

Prioritást élvezőnek minősül a kulturális szféra is, amelyre a kabinet jövőre 3,028 milliárd hrivnyát szándékozik költeni. Az Eurovíziós Dalfesztivál ukrajnai megrendezésére 455 millió hrivnyát különítettek el, további 500 millió jut hazai gyártású filmek készítésére és forgalmazására.

A diplomáciai szolgálat 4 milliárd hrivnyához juthat, ami 1 milliárddal több, mint idén.

A büdzsé a minimálbér és a létminimum közel 10 százalékos növelését irányozza elő, vagyis a növekedés meghaladná az inflációnak a kormány által várt mértékét (8,1%). Így a havi létminimum összege 2017. január 1-jétől 1544 hrivnya lesz, május 1-jétől 1624 hrivnyára nő, december 1-jétől pedig 1700 hrivnyára emelkedik. A tervek szerint a minimálbér január 1-jétől 1600 hrivnyára nőne, majd május 1-jétől 1684 hrivnyában, december 1-jétől pedig 1762 hrivnyában állapítanák meg. A minimális nyugdíj jövőre május 1-jétől 65 hrivnyával 1247-ről 1312 hrivnyára, december 1-jétől pedig 61 hrivnyával 1312 hrivnyáról 1373 hrivnyára emelkedhet. A szociális szféra kiadásai összesen mintegy 35 milliárd hrivnyával nőnek jövőre.

A kormány részéről folyamatosan hangsúlyozzák, hogy reális költségvetést készítettek, azaz összeállításánál a várható bevételekből indultak ki, s nem a szükséges kiadásokhoz igazították a számokat. Egyes megfigyelők azonban máris kétségüknek adtak hangot néhány tervezett bevételi tétel teljesíthetőségét illetően. Így például a kormány 2017-ben mintegy 17,1 milliárd dollárra számít az állami vagyon eladásából, vagyis ugyanannyira, amennyi a tavalyi és a tavalyelőtti büdzsében is szerepelt. Ugyanakkor idén a költségvetés bevétele a privatizációból január–augusztus folyamán mindössze 60,3 millió hrivnya volt, ami az egész évre tervezettnek csupán a 0,35 százaléka – mutatnak rá. A költségvetés összeállítói jelezték azt is, hogy a bevételek növekedésére jelentős részben a gazdaság kifehérítésének eredményeként számítanak. Jelenleg azonban senki sem merne fogadni arra, hogy ez sikerül a kormányzatnak, amint a kabinet által jövőre jósolt 3 százalékos gazdaságbővülést is kétségesnek tartják.

Az ukrán jogszabályok értelmében a kabinetnek legkésőbb szeptember 15-ig kellett benyújtania a törvényhozásnak a következő évi költségvetést. Az utóbbi majd egy évtizedben az volt a gyakorlat, hogy a miniszteri kabinet beterjesztette ugyan a Radának a büdzsét, ám rögtön vissza is hívta a dokumentumot átdolgozásra. Megfigyelők egyelőre nem tartják kizártnak, hogy idén is hasonló sorsra jut a költségvetési tervezet. Számolni kell ugyanis azzal, hogy miután a büdzsé a parlament elé kerül, megkezdődik az érdekcsoportok küzdelme az előirányzatok átszabásáért, s megjósolható, hogy a nagyobb szociális juttatásokat követelő ellenzék részéről is támadások érik majd a kabinetet. Sok múlik majd azon, mennyire bizonyul ellenállónak a kormányzat a minden irányból ránehezedő nyomással szemben.

(pravda.com.ua/unian.ua/zn.ua/ntk)