Ukrán parlament: munka és botrányok

2016. szeptember 28., 09:16 , 820. szám

A jövő évi költségvetés mellett az oroszországi parlamenti választások, a Krím és a megszállt területek jövője, illetve a bortermelők licenzálása szintén napirendre került a Legfelső Tanács múlt héten folytatott őszi ülésszakán. Ezúttal sem múlt el a hét verekedés nélkül.

A Rada múlt kedden határozatot hozott, mely szerint nem fogadja el legitimnek az orosz parlamenti választások eredményeit és azok jogi következményeit, ennek megfelelően nem tekinti törvényesnek az új alsóház (állami duma) összetételét, nem ismeri el annak hatáskörét és az általa a jövőben meghozandó határozatait sem. A határozatot a 450 fős kijevi törvényhozás 264 képviselője támogatta.

A dokumentum szerint azzal, hogy az Oroszország által „átmenetileg megszállt” Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopolban is megrendezték a választásokat, megsértették az ukrán alkotmányt és törvényeket, a nemzetközi jog alapvető normáit és elveit, az ENSZ alapokmányát, a világszervezet közgyűlésének Ukrajna területi egységéről 2014. március 27-én hozott határozatát, a helsinki záróokmányt, az 1994-es budapesti memorandumot, valamint egy sor más nemzetközi jogszabályt.

A határozatban Ukrajna az ENSZ Közgyűléséhez és Biztonsági Tanácsához, a külföldi államok parlamentjeihez, valamint nemzetközi szervezetekhez fordult azzal a felhívással, hogy azok se ismerjék el legitimnek az új orosz állami dumát.

A parlamenti hét talán legjelentősebb eseménye volt Vo­lo­dimir Hrojszman kormányfő felszólalása, aki múlt szerdán ajánlotta a honatyák figyelmébe a 2017. évi költségvetés tervezetét, melyet a kabinet szeptember 15-én nyújtott be a parlamentnek. A büdzsé törvényhozási vitája jövő héten kezdődik, s legkésőbb október 20-ig kell elfogadniuk a honatyáknak első olvasatban a dokumentumot. A költségvetés végszavazására előreláthatóan december elején kerülhet sor.

Az Ukrajinszka Pravda szerint 2017-ben a legnagyobb arányban a Legfelső Bíróság kiadásai nőhetnek, miután a testületet gyakorlatilag újjá kell alakítani. Ami a hadsereget illeti, a legjelentősebb kiadásnövekedés a haditechnikai beszerzések terén várható. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy majdnem a duplájára nő a megyei állami adminisztrációk költségvetése, ami a portál szerint vagy a decentralizációval magyarázható, vagy azzal, hogy Kijev így próbálja fokozni a regionális hivatalok lojalitását és „irányíthatóságát”.

Beszéde végén a kormányfő együttműködésre szólította fel a honatyákat.

„A gazdasági növekedésnek, a helyes törvényeknek, a belső piac fejlesztésének, a munkahelyteremtésnek semmi köze az esztelen populizmushoz” – jelentette ki Hrojszman, hozzátéve, hogy eljött a felelősségteljes politizálás ideje.

Nem tudhatjuk, mennyire hatja át a munkájukkal járó felelősség a képviselőket, annyi bizonyos, nem éreznek különösebb késztetést arra, hogy napjaikat az ülésteremben töltsék. A jelek szerint Andrij Parubij házelnöknek minap néhány sikertelen szavazási kísérlet után elege lett abból, hogy a foghíjas padsorokat nézze, mert utasította a Holosz Ukrajinit, a Legfelső Tanács lapját, közölje azoknak a képviselőknek a névsorát, akik hiányoztak a parlament szeptember 21-i üléséről.

A lista meg is jelent múlt csütörtökön, ami történelmi pillanatnak tekinthető, hiszen ez volt az első eset, hogy a hivatalos kiadvány nyilvánosságra hozta a parlamentkerülők nevét. A dolog apró szépséghibája, hogy a névsort a 11:44:27 órai jelenléti szavazás eredménye alapján állították össze. Így a listába kerültek a hiányzók mellett azok is, akik nem vettek részt a szavazásban. Összesen 171 név szerepelt a névsorban, Ukrajna Legfelső Tanácsát 450 képviselő alkotja.

A látszat ellenére a képviselők dolgoztak is múlt héten, például jóváhagyták A Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város ideiglenesen megszállt területei Ukrajnába történő reintegrálásának stratégiája: problémás kérdések, utak, módszerek és eljárások címmel rendezett parlamenti meghallgatás ajánlásait. A dokumentum egyebek mellett javasolja Ukrajna elnökének, hogy készítse elő és terjessze a törvényhozás elé az Alkotmány és a vonatkozó törvények módosítását. Ezáltal megfosztanák Szevasztopolt különleges státusától, illetve a krími tatárokat, karaimokat és krimcsákokat Ukrajna őshonos népeinek ismernék el. A parlamenti meghallgatás értelmében célszerű volna megvizsgálni a Krími Autonóm Köztársaság státusának módosítását Krími Tatár Autonóm Köztársasággá.

A kárpátaljai bortermelőket (is) érintő hír, hogy a parlament módosította A bortermelés, az etilalkohol, konyak- és gyümölcsszeszek, szeszesitalok és dohánytermékek forgalmazásának állami szabályozásáról törvényt, eltörölve azt a rendelkezést, amely eddig licencköteles tevékenységnek minősítette a nagybani kereskedést azon kistermelők esetében is, akik saját nyersanyagból készítenek bort. Az évi félmillió hrivnyába kerülő licenc beszerzését csupán a nagyvállalatok engedhették meg maguknak. A nagybani termelők számára a licenc palackonként 2–9 kopijka többletköltséget jelentett, míg a kistermelőknek 70 hrivnyát, így a néhány éve bevezetett intézkedés érthetően ellehetetlenítette az utóbbiakat, köztük a kárpátaljai szőlőtermesztő, borkészítő gazdákat is. Ha az államfő aláírja a törvényt, a termelők ismét szabadon – licenc nélkül – értékesíthetik termékeiket, ami a várakozások szerint jótékony hatással lesz a bortermelés mellett a gyümölcs- és szőlőtermesztésre, valamint az idegenforgalomra is.

Nem múlhatott el a hét botrány nélkül a képviselők számára. Múlt pénteken a plenáris ülés kezdete előtt Alekszij Honcsarenko, a Petro Porosenko államfő mögött álló frakció képviselője odalépett a teremben ülő Mikola Szkorikhoz, az Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt elnök hívei által alapított Opozicijnij Blok képviselőjéhez. Egy csomag kétszersültet akart átadni neki, jelezvén, hogy börtönben lenne a helye. A honatyák között szóváltás alakult ki, amely utóbb verekedésbe torkollott, miközben kétszersültek borították el a terem padlóját körülöttük.

Előzőleg, csütörtökön, a 112 Ukrajina hírtelevízió késő esti élő vitaműsora után Volodimir Paraszjuk független képviselő esett neki a folyosón Olekszandr Vilkulnak, aki Janukovics elnöksége idején miniszterelnök-helyettesi tisztet töltött be, és jelenleg szintén az Opozicijnij Blok képviselője a parlamentben. Vilkult a hátsó kijáraton keresztül menekítették ki az épületből biztonsági emberei. Paraszjuk üldözőbe vette az ütlegei elől menekülő honatyát, de miután nem tudta utolérni, Vilkul kijárat előtt álló autójának esett neki. Rugdosta az ajtaját és feliratot karcolt a motorháztetőre.

A parlamenti ülésszak munkája október 4-én folytatódik.

(pravda.com.ua/unian.ua/MTI/ntk)