A közösségi média is segített kideríteni, ki lőtte le a maláj gépet

A szemtanúk által kiposztolt fotók, videók is sokat segítettek a Kelet-Ukrajna fölött lelőtt maláj gép ügyében nyomozó vizsgálóbizottságnak, akik így össze tudták rakni az orosz légvédelmi rakéta pontos útját Oroszországtól a felkelők területéig – és vissza.

A Hollandia által vezetett nemzetközi vizsgálóbizottság kétéves nyomozás után jelentette be kedden: orosz légvédelmi rakétával lőtték le a Malaysian Airlines MH-17-es, Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járatát 2014. július 17-én, amelynek mind a 298 utasa és teljes személyzete odaveszett. A holland ügyészség YouTube csatornáján tegnap közzé tett videó részletesen el is magyarázza, milyen bizonyítékok alapján jutottak erre a következtetésre.

A vizsgálóbizottság munkáját lehallgatott telefonbeszélgetések, a szemtanúk vallomásai, radarképek és műholdfelvételek mellett a közösségi média is segítette. A szakadár területekről ugyanis sokan készítettek és posztoltak ki közösségi oldalakra mobilos fotókat vagy videókat, amelyek megörökítették a lánctalpas járműre szerelt Buk légvédelmi fegyverrendszer útját az orosz határtól a felkelők által ellenőrzött területekre.

A vizsgálóbizottság az alábbiakat állapította meg:

• A maláj gépet egy, a Kurszknál állomásozó 53. orosz légvédelmi dandárhoz tartozó üteggel lőtték le.

• A dandár június végén szállította az ukrán határ közelébe a légvédelmi egységeit, köztük azt a Buk-332-es üteget, amelyet július 17-én és 18-án a szemtanúk Ukrajnában láttak.

• A 4 rakétával felszerelt önjáró légvédelmi üteget egy Volvo kamion által vontatott tréleren szállították Ukrajnába Oroszországból, amelyet a felkelők Volkswagen mikrobusza és egy UAZ terepjáró kísért.

• A konvoj áthaladt és egy időre meg is állt a felkelők által ellenőrzött Donyeckben,

• majd innen haladt tovább Sznyizsne városa felé, ahol lehajtott a trélerről, és a földeken foglalta el végleges helyét, ahonnan a kilövés történt július 17-én.

• Az üteget másnap, július 18-án ismét trélerre tették, és visszaszállították Oroszországba.

A vizsgálóbizottság a Guardian szerint nem azonosította azt a katonát, aki kilőtte a rakétát, de körülbelül 20 főre szűkítették le a kört az 53. dandár személyzete közül. Ennek alapján a szakemberek valószínűsítik, hogy szakképzett orosz kezelő is utazott a Bukkal együtt Ukrajnába, hogy segítse a felkelőket.

A szállítás közben, mint az a vizsgálóbizottság teljes videójában is látható, több felvétel is készült a konvojról, majd megörökítették azt is, ahogy a kamionról levett jármű útnak indul a földek felé, és a kilövés utáni füstcsíkot is többen lefotózták. Ezeknek a felvételeknek az elemzésével háromszögeléses módszerrel azt is meg lehetett határozni, hogy honnan lőtték ki a maláj gépet célzó rakétát.

A kilövés nyomait a szántóföld is őrizte, amit már csak műholdfelvételek segítségével lehetett azonosítani, hiszen a területet a gép lelövése után az ott zajló harcok miatt nem tudták bejárni a vizsgálóbizottság tagjai. Az azonban jól látszik a képeken, ahogy a rakéta felgyújtotta a gabonatáblát maga alatt, és a helyi gazdák gyorsan körbe is szántották a területet, nehogy tovább terjedjen a tűz.

Az Oroszországba visszafelé tartó konvojt szintén több szemtanú látta, akik megerősítették, hogy már csak 3 rakéta volt az egységen a visszaúton.

Az átadás körülményeiről, vagyis arról, hogyan hagyta el az üteg az országot, egy telefonbeszélgetés is tanúskodik a holland videó szerint. Ezen az üteg szállítását koordináló egyik parancsnok virágnyelven értekezik a felettesével arról, milyen kaotikus körülmények között adták át az emberei a szállítmányt, amelyről meg is említik, hogy már Oroszországban van. A vizsgálóbizottság olyan felvételeket is közzé tett, amelyen a felkelők arról beszélnek, szükség lenne egy légvédelmi rakétára a környéken, mivel az ukrán Szuhoj bombázók támadásai veszélyeztetik a felkelők állásait.

Oroszország tagad és a vizsgálat szerint manipulál

Oroszország tagadja a vádakat, miszerint az ő rakétájukkal lőtték volna le a gépet. Az oroszok a Buk rakéta szállításáról közzé tett felvételeket korábban olyan fotókkal vetették össze, amelyekkel azt próbálták bizonyítani, hogy a konvoj az ukrán kormányerők által ellenőrzött területen haladt át, de a vizsgálóbizottság szerint az orosz képek egyértelműen máshol készültek, mint a közösségi médiából előkerült felvételek. Erről a Mashable.com még 2015 nyarán számolt be.

A vizsgálóbizottság szerint az orosz fél által közzé tett műholdképek, amelyekkel a kilövés helyszínét próbálták tisztázni, szintén korábban készültek, mint azok, amelyeket a bizonyítás során használtak. Ennek alapján tartani lehet tőle, hogy a teljes igazságra soha nem derül fény a gép lelövésével kapcsolatban.

Orosz katonai szelfik Kelet-Ukrajnából

Oroszország már a Krím 2014-es megszállása során is tagadta, hogy a félsziget Orosz Föderációhoz való csatlakozását a katonái készítették elő. A Vice News helyszíni tudósításaiból azonban kiderült, hogy a stratégiai pontokat megszálló, azonosító nélküli „zöld emberkék” a legkorszerűbb orosz katonai felszereléssel voltak ellátva.

Kelet-Ukrajnában már nem volt ilyen egyértelmű a helyzet, de Szimon Osztrovszkij, a Vice News haditudósítója a 2015-ös, Selfie Soldiers című riportjában végigkövette egy, a szibériai Burjátföldről származó orosz katona útját, aki mozgósítása minden oroszországi állomásáról, majd a bevetése helyszíneiről is folyamatosan posztolt képeket a VKontakte orosz közösségi oldalra, a Facebook helyi klónjára. A moszkvai és dél-oroszországi helyszínek mellett ezeken a képeken azonosítható volt a kelet-ukrajnai front több helyszíne, ahol a hivatalos verzió szerint semmi keresnivalója nem lett volna orosz sorállományú katonáknak.

Oroszország ezzel kapcsolatban azt állította, hogy orosz állampolgárok csupán önkéntesként teljesítettek szolgálatot a felkelők oldalán, azt azonban nehéz elhinni, hogy az éppen szolgálatot teljesítő katonák egy kiképzési feladat során csak úgy átruccannának egy időre a háborús zónába, hogy azután visszatérjenek az egységükhöz.

(nuus.hu/Kárpátalja)