Először a katasztrófahelyzetet kell megszüntetni
Ismertették az európai uniós szakértői bizottság megállapításait
Október 5-én Aknaszlatinán, zárt körben ismertette az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatóságának (EUCPT) tudományos szakemberekből álló konzultációs missziója az aknaszlatinai sóbánya területén végzett vizsgálatainak eredményeit és megoldási javaslataikat.
A nyolc európai uniós tagállamból érkezett tizenhét szakemberből álló misszió tizenhét napon keresztül vizsgálódott, végül megállapításaikat és javaslataikat az aknaszlatinai Szpeleocentr Hotelben ismertették az ukrán kormány képviselőjével, valamint a község, a Técsői járás, Kárpátalja megye és a bányát felszámoló vállalat vezetőivel. A tájékoztatón jelen volt Magyarország képviseletében Erdei Péter beregszászi magyar konzul is.
Viszont a tájékoztatóra nem engedték be a sajtót. A tudományos feltáró missziót vezető brit Terry Webb mindössze annyit közölt tudósítónkkal, hogy 135 oldalas jelentésüket heteken belül véglegesítik és a megfelelő szinteken jóváhagyják majd, ezután átadják az ukrán kormánynak, amely eldöntheti, hogy nyilvánosságra hozza-e azt.
Megkérdeztük a tájékoztató fórumon részt vevő Viktor Mikulint, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettesét, aki elmondta: „Az Európai Bizottság kutató expedíciója nagy segítség a számunkra, ugyanakkor ukrán tudósok is foglalkoztak ezzel az üggyel, nekünk is vannak ennek alapján saját következtetéseink. Az ukrán és európai eredményeket összevetették, majd létrehoznak egy munkacsoportot, amely a parlamentben meghozott döntés alapján fog tevékenykedni.
A bánya közvetlenül a Tisza partján helyezkedik el, amely a Duna mellékfolyója, tehát az esetleges vízszennyezés nemzetközi probléma. Ugyanakkor nemcsak az európai országokat kell megvédenünk ettől a technogén katasztrófától, hanem ezt a települést is.”
Barta József, a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke a fórumot követően kifejtette: „Aknaszlatina és a sóbánya ügye magától értetődően foglalkoztatja a Kárpátaljai Megyei Tanácsot és a KMKSZ-t is. Nem egy tanácsi határozat és szövetségi nyilatkozat született ezzel az üggyel kapcsolatban az elmúlt években. Mivel a probléma nemzetközivé nőtte ki magát, hiszen EU-s országokat is érint, a megoldásokat is ezen a szinten kell keresni, persze az országos, megyei, járási és helyi hatalom, valamint a tudomány kompetens képviselőinek részvételével. A lényeg: a technogén katasztrófát vagy ökológiai károkat előidézhető okok felszámolása. A biztonság megteremtése az érintett területen. Csak ezután lehet szó bármi másról, például a sóbányászat vagy a gyógyturizmus újraindításáról.
A nemzetközi szakemberek megállapításait figyelembe véve, javaslataik alapján kormányprogramot kell elkészíteni, amely rövid, közép- és hosszú távú feladatokat tűz ki. Konkrétan megnevezi a felelősöket, a határidőket és a megvalósításhoz szükséges forrásokat. Az Európai Unió kész anyagi eszközökkel és szakértelemmel is támogatni egy ilyen programot, melynek megvalósítása komoly együttműködést igényel nemzetközi szinten és az ukrajnai hatalmi szintek között is. Várjuk a fejleményeket.”
Kocserha János aknaszlatinai alpolgármester hozzáfűzte: „Óriási munkát végeztek el a külföldi kutatók nem egész három hét alatt, amely alapján elkészítették 135 oldalas jelentésüket, melyben le vannak írva konkrétan a megoldandó problémák, és javaslatok rövid, közép- és hosszú távra.
Számunkra fontos eredmény, hogy a sóbánya és Aknaszlatina ügyével az Európai Unió szintjén is foglalkoznak. Ennek kapcsán meg kell említenem, hogy mindezt a folyamat elindítójának, Bocskor Andrea európai parlamenti képviselőnek köszönhetjük, aki tavaly június 6-án vetette fel az EP plenáris ülésén a szlatinai katasztrófahelyzet ügyét. Ugyancsak sokat köszönhetünk Joó Istvánnak, a Duna Régió Stratégia miniszteri biztosának, aki szintén felkarolta az ügyünket, valamint a probléma megoldására törekvő Kárpátaljai Megyei Tanácsnak. Mi, szlatinaiak a jövőt a sóbányászat újraindításában, a gyógyturizmusban, azon belül az allergológiai megbetegedések gyógyításában látjuk.”
bzs
