Stagnáló gazdasági kapcsolatok, biztató prognózisok

Interjú Szakács Zoltánnal, Magyarország beregszászi külgazdasági attaséjával

Egy éve külgazdasági attaséként dolgozik Magyarország Beregszászi Konzulátusán Szakács Zoltán, akinek a neve nem ismeretlen Kárpátalján, hisz 1999 és 2003 között ő volt az Ungvári Főkonzulátust vezető főkonzul, sőt azt megelőzően is több évig élt üzletemberként Ungváron. Mostani beszélgetésünk során munkájáról, Magyarország és megyénk gazdasági kapcsolatainak alakulásáról kérdeztük.

– Főkonzuli megbízatását követően egy orvostechnikai eszközöket gyártó részvénytársaságot irányított vezérigazgatóként, aztán váltott és visszajött Kárpátaljára, immár külgazdasági attaséként...

– Amikor a Külügyminisztérium meghirdette a keleti, majd a déli nyitást, ez együtt járt azzal, hogy szemléletváltás következett be a minisztériumban. A hagyományos értelemben vett diplomáciával azonos értékrendre került a külgazdasági kapcsolatoknak a fejlesztése. A külképviseletek ezt feladatként is megkapták. Ez együtt járt szervezeti fejlesztéssel is, 2014-ben több mint száz külgazdasági attasét terveztek elhelyezni Magyarország diplomáciai képviseletein szerte a világban. Ezt saját erőből a minisztérium nem tudta megoldani, pályázatot hirdettek. Éltem ezzel a lehetőséggel, beadtam egy pályázatot, és így újra a Külügyminisztérium dolgozója lettem.

A külgazdasági attaséknak évente van egy egyhetes értekezletük, amikor kiértékelik az előző évet és meghatározzák a következő évi feladatokat. Ezen fogalmazott úgy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy ha egy Magyarország számára feladatot teljesítő, kétfős konzuli iroda van valahol a világban, ott az egyik embernek külgazdasági attasénak kell lennie. Ez magyarra lefordítva annyit jelent, hogy minden külképviseleten kell külgazdasági attasénak is dolgozni.

A 2014-es választások után, a nevében is Külgazdasági és Külügyminisztériumra változtatott tárcának a belső felépítése is módosult. A minisztérium felügyelete alá kerültek olyan kiszolgáló egységek, amelyek ugyancsak a külgazdasági kapcsolatok fejlesztését szolgálják, létrejött a Magyar Nemzeti Kereskedőház mint részvénytársaság, amely szintén kiépít külpiaci hálózatot. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Ungváron és Beregszászban is van a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak regionális irodája, ők helyi alkalmazottakkal dolgoznak. Létezik a Magyar Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA), amely szintén a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozik, ez foglalkozik a tőke Magyarországra vonzásával, és annak a kezelésével, illetve az Exim Bank ugyancsak a minisztérium felügyelete alá tartozik.

– Összesen hányan dolgoznak hasonló munkakörben Ukrajnában?

– A kijevi nagykövetség mellett két külgazdasági attasé dolgozik, én Beregszászban, és a napokban érkezik az Ungvári Főkonzulátusra is a kolléganő.

– Mi a konkrét feladata egy külgazdasági attasénak egy külképviseleten?

– Ez függ az országtól, nem lehet Canberrát Sanghajjal és Beregszásszal összehasonlítani. Nagy általánosságban miután a misszióvezetők is feladatként kapták a külgazdasági tevékenység diplomáciai tevékenységgel azonos szintre emelését, a külgazdasági attasé a misszióvezető egyik legfontosabb segítőjévé kell, hogy váljon. Az általános célkitűzés, területspecifikus bontás nélkül az, hogy az attasé az ország külgazdasági érdekeit segítse az adott területen. Segítse a képviselettel, partnerekkel nem rendelkező, elsősorban kis- és középvállalatok piacon való megjelenését. A fogadó országban igyekezzen feltárni azokat a szabad tőkét beruházni kívánó cégeket, vállalatokat, személyeket, akik nálunk, Magyarországon potenciálisan megjelenhetnek, számukra tudnunk kell partnert keresni, a ottani jogszabálykörnyezetet ismerni és rendelkezésre bocsátani. Valamint ennek az inverze is igaz, tehát azoknak a magyar vállalatoknak a tőkeelhelyezését is segítenünk kell, amelyek szeretnének Ukrajnában befektetni. Ennek a segítésnek a leggyakoribb konkrét formája a tanácsadás. Az itteni helyi ismeretek alapján tudnunk kell bankot, jogászt, tolmácsot ajánlani, a partnercégekről információt szerezni stb. Nagyon fontos a személyes jó kapcsolatok kiépítése és ápolása az állami, önkormányzati vezetőkkel, szakmai szervezetekkel, kamarákkal.

– Melyek a Kárpátaljára jellemző speciális feladatok?

– Kárpátalján sokkal bonyolultabb a helyzet, mint sok más országban. Itt az említett alapvető feladatok sokkal nehezebben megvalósíthatók. Mindannyian ismerjük a jelenlegi helyzetet, Kárpátalja Ukrajnán belül is az egyik legtőkeszegényebb régió, és általában elmondható, hogy ma, amikor a Krímet elcsatolták, évek óta zajlik a keleti fronton a háború, ez iszonyatos terheket rak az országra, ami a kétoldalú gazdasági kapcsolatokon is meglátszik. Szép növekedés volt tapasztalható a 2008-as gazdasági világválság után, egészen 2013-ig. Viszont amikor a „Majdan” elkezdődött, ez drasztikus csökkenésnek indult, ami még az idei évre is igaz. A prognózisok szerint talán jövőre indulhat meg valami fellendülés. Így elég nehéz dolgozni, azzal együtt is, hogy Kárpátalja exportjának közel a fele Magyarországra irányul. Az orosz embargó sem rendítette meg ezt a megyét, mert a teljes exportjának 90%-a az EU-ba ment már eddig is.

– Minek köszönhetjük ezt a jelentős, Magyarországra irányuló exportot?

– Elsősorban annak, hogy az itt megtelepedett multinacionális nagyvállalatok, mint például a munkácsi Flextronics vagy az ungvári járási Jabil magyarországi telephelyekkel is rendelkeznek, és az ő egymás közötti kereskedelmük ezt a statisztikai számot jelentősen javítja. A Flextronics és a Jabil is Magyarországról kapja azokat az alkatrészeket és alapanyagokat, amit aztán késztermékként visszaszállítanak. Emellett zajlanak mezőgazdasági együttműködések is. Vannak vegyesvállalatok, amelyek mezőgazdasági tevékenységet folytatnak Kárpátalján. Nagyon fontos a bérmunka, elsősorban könnyűipari területen. Korábban beindultak a magyarországi tőkebefektetések is, sajnálatos módon az utóbbi két évben új befektetés nem keletkezett. Az Ukrajnára jellemző gazdasági problémák bizalmatlanságot keltenek. Kiszámíthatatlan az infláció és a jogszabályok változása, így nehéz tervezni. A tavalyi évben fejeződött be egy 11 millió euró értékű magyar beruházás, a Skála-Energy nevű vállalat hozta létre Técsőn azt a pelletgyárat, amely most már teljes kapacitással üzemel. Az ügyvezető igazgató számítása szerint a befektetés kb. öt év alatt meg is térülhet teljes egészében.

A kárpátaljai megyei vezetés sokat tesz annak érdekében, hogy meggyőzze a potenciális befektetőket, hogy ez a megye stabil, megbízható, nyugodt, kiszámítható és biztonságos régiója Ukrajnának. Én is azt tapasztalom, hogy Kárpátalja messze nem Kelet-Ukrajna, itt valóban nyugalom van, kiszámítható ma már a gazdaság is, a jogi környezet és a fizetési kultúra is. Aki már itt van, az nem akar kivonulni, hanem fejlődni, bővülni akar, de új befektetőket ide hozni rendkívül nehéz. Az ukrajnai hírek miatt gyakorlatilag nullára csökkent az ide irányuló magyarországi turizmus is, ami korábban nagyon jelentős volt.

És ne feledkezzünk meg a technikai nehézségekről sem. Számtalan panasz érkezik hozzánk a határátkelés nehézségeiről. Az infrastrukturális nehézségek sem könnyítik a vidék gazdasági fejlődését, például az utak állapota. Közgazdászok azt szokták mondani, hogy jelentős termeléssel rendelkező befektető az autópályától harminc kilométernél messzebb nem megy, mert a szállítmányozás ezt a világban általában meg is követeli.

– Az M 3-as autópálya készen van Vásárosnaményig, miért nem építik tovább, a határig?

– Nem tudjuk tovább építeni, mert az ukrán fél még nem állapodott meg velünk a határmetszéspontról, tizenvalahány év alatt nem sikerült ezt elérni. Most viszont ezen a területen jelentős előrelépésre számítunk a közeljövőben. Hogy ez pontosan melyik alkalomra fog esni, még nem tudom, de Szijjártó Péter rövidesen Ukrajnába látogat és találkozik Klimkin külügyminiszterrel, novemberben Volodimir Hrojszman miniszterelnök Budapesten találkozik Orbán Viktorral, illetve a gazdasági vegyes bizottság is hamarosan összeül. Klimpus-Cincadze miniszterelnök-helyettes asszony rövidesen szintén Magyarországra látogat és találkozik Semjén Zsolttal, aki a Magyar–Ukrán Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottságnak a magyar társelnöke. Ezen találkozók valamelyikén valószínűleg megállapodás fog születni a határmetszéspontról, akkor épülhet tovább, a határ irányába az autópálya.

– Remélhetőleg jelentősen élénkíti majd a kárpátaljai gazdaságot a most induló Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program…

– Ez egy hároméves program. Az idei évben csak egy kis része indult el, a vissza nem térítendő támogatások révén. Ugyanakkor már most folyik a jövő év előkészítése, ami azt jelenti, hogy a vissza nem térítendő támogatások mellett a magyar Exim Bank által folyósított hitelek, kölcsönök is el fognak indulni. Ezek pedig nagyobb léptékűek, nem 2-4 milliós pályázatok, hanem 10-20-100 milliós pályázatok lehetnek olyan gazdaságfejlesztési területekre, amelyek képesek kitermelni belátható időn belül ennek a visszatérítését. Egyelőre még dolgoznak otthon a hitelezési konstrukción.

– Az utóbbi években Kárpátaljáról egyre többen vállaltak munkát külföldön. A lapunkat is gyakran keresik meg nyugat-magyarországi és budapesti cégek, hogy álláshirdetést tegyenek közzé. Ez is megnehezítheti vidékünk gazdasági felemelkedését?

– Azt tapasztalom, hogy ahol 6-7-8 ezer hrivnyás fizetést tudnak adni, ott nem jellemző a fluktuáció. Hiába van ennél jóval nagyobb fizetése valakinek Nyugat-Magyarországon, ott jóval többet kell költenie és ráadásul szét van szakítva a család.

Engem is sokan megkeresnek azzal, hogy itteni munkavállalókat szeretnének toborozni. Sőt megjelent egy cég, amely profi munkaerő-szervező. Úgy működik Magyarországon, hogy ő alkalmazza az embereket és közvetíti ki a gyártó üzemekhez. Most szeretnének képviseleti irodát nyitni itt, Kárpátalján. Azzal együtt, hogy Kárpátalján már gyakorlatilag nincs szabad munkaerő, ők is tisztában vannak azzal, hogy Belső-Ukrajnából, Kelet-Ukrajnából kell majd valószínűleg Magyarországra munkavállalókat toborozniuk, ezt megkönnyíti egy most módosított jogszabály, amelynek köszönhetően egyszerűsödött a munkavállalási procedúra a megjelölt hiányszakmákban.

– Vannak Magyarországon ukrán, illetve kárpátaljai befektetők?

– Vannak. Ukrajnában van egy nagyon jelentős réteg, amely tehetős, főleg magánszemélyek. Ők megjelennek Magyarországon befektetőként. A saját tőkéjüket vagy direkt módon, vagy offshore cégen keresztül jelenítik meg Magyarországon. Én találkoztam például vegyipari, szállodai befektetővel. Tehát az ukrán tőke jelen van. Most legutóbb hallottam arról, hogy egy vinnicai gyémántcsiszoló üzemet a tulajdonosai át akarnak telepíteni a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ajakra. Ha nem is rendszeresen, de nálam is érdeklődnek a magyarországi befektetési lehetőségek iránt.

Badó Zsolt