Nehéz helyzetben a kárpátaljai magyar oktatás

Együttes ülést tartott a KMKSZ és a KMPSZ elnöksége

2016. október 26., 10:33 , 824. szám

A kárpátaljai magyar oktatási rendszer helyzetéről, illetve a parlamenti bizottságok elé került új oktatási törvény tervezetéről tárgyalt múlt szombaton a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöksége a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán megtartott együttes ülésükön.

Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke előadásában adatok sorával szemléltette az ukrajnai gazdasági helyzet romlását az elmúlt években, ami a pedagógusok, a magyar oktatás helyzetére is kihatott. Emlékeztetett többek között, hogy a minimálbér vásárlóereje 2011-ben 142 dollárt tett ki, míg 2015 végére már csak 49 dollár volt. Ez azért sokatmondó adat, hiszen pedagógusaink alapbére nem sokkal múlja felül a minimálbért – mutatott rá a KMPSZ elnöke.

Ezzel párhuzamosan az elhelyezkedési, megélhetési lehetőségek egész sora vált elérhetővé a pedagógusok számára Magyarországon és Európában, aminek komoly elszívó hatása volt és van napjainkban is, hangzott el. Példaként Orosz Ildikó emlékeztetett, hogy Magyarországon az életpályamodell bevezetésével jelentősen nőtt a pedagógusok bére. A magyarországi pedagógushiányt az anyaországi oktatási intézmények sok esetben kárpátaljai tanárokkal pótolják – tette hozzá a szakember.

A KMPSZ elnöke által idézett adatok félreérthetetlenül szemléltetik a kárpátaljai magyar oktatás válságát: a megye 98 magyar iskolájából a nyár folyamán 221 tanár távozott; ebből a 2016. október 5-i állapot szerint 115 állást még nem sikerült betölteni. Az iskoláknak 137 szaktanárra lenne szükségük – jelezte Orosz Ildikó hozzátéve, hogy az oktatási intézményeinkben jelenleg 131 pedagógus nem a képzettségének megfelelő munkát végez.

A KMPSZ összesítése szerint legnagyobb számban a tömb­magyarság oktatási intézményeiből távoztak a pedagógusok. Így például a tiszabökényi iskolát 13, a csongorit 10, a nevetlenfaluit 8, a beregdédait és a Bereg­szászi 7. Számú Általános Iskolát 7-7, a badalóit, a fornosit és a tiszacsomait 6-6 pedagógus hagyta el – sorolta a kíméletlen számokat a KMPSZ elnöke. Ennél is rosszabb a helyzet a szórványban, ahol helyenként egyáltalán nem sikerült pótolni a távozókat. Így például tanító hiányában Rahón idén nem indult magyar első osztály – jelezte az előadó.

A megoldási lehetőségeket taglalva Orosz Ildikó rámutatott: a magyar oktatási rendszer, s ezzel a kárpátaljai magyar közösség megóvása érdekében a pedagógusok támogatását oly mértékben kellene növelni, hogy a pedagógusok jövedelme „alulról megközelítse” a válság előtti reálbérek vásárlóerejét, s ezzel a szülőföldjükön maradók számára is kiszámíthatóbbá váljék a pedagógus-életpálya. Szerinte ezt a juttatást célszerű volna teljesítményhez kötött támogatásként meghatározni, ami lehetővé tenné a hivatásukért élő, a kárpátaljai magyarságért tenni akaró pedagógusok munkájának elismerését.

A KMPSZ elnöke jelezte: a magyar kormány által pedagógusainknak nyújtott támogatással eddig sikerült megakadályozni az oktatási rendszer összeomlását, hosszabb távon azonban átfogóbb intézkedésekre van szükség. Rámutatott, hogy a KMPSZ kidolgozta az új ukrajnai körülményeknek és szabályozásnak megfelelő iskolarendszerre vonatkozó koncepcióját, amely meghatározta a bázisiskolák hálózatát a magyarlakta területeken. A kérdés most az, hogy Magyarország – a pedagógusok támogatásán túl – kész-e támogatni ennek az iskolarendszernek a fenntartását a magyarság helyben maradása érdekében.

Sterr Attila, a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció oktatási főosztályának helyettes vezetője, aki ugyancsak meghívást kapott a tanácskozásra, hozzászólásában rámutatott: a magyarokéhoz hasonló folyamatok jellemzik a román tannyelvű oktatási intézményeket Kárpátalján, sőt az ukrán iskolákból is egyre többen néznek külföldi munkalehetőség után. A tisztviselő támogatta a KMPSZ elnökének egy kárpátaljai magyar pedagógusokat célzó életpályamodell kidolgozására vonatkozó javaslatát. Különösen fontosnak nevezte, hogy az oktatás minőségének javítása érdekében teljesítményhez kössék a pedagógusok támogatásának mértékét.

Simon Gyöngyi, a Beregszászi Járási Oktatási Főosztály vezetője az iskolákból hiányzó pedagógusok pótlásának nehézségeit hangsúlyozta, A főosztályvezető Sterr Attilához és Orosz Ildikóhoz hasonlóan a tanárok és tanítók differenciált támogatásának elképzelése mellett szállt síkra.

Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke a válság egy másik aspektusára mutatott rá: az elmúlt időszakban tovább csökkent a kárpátaljai magyar oktatásban dolgozó férfiak száma, a nők aránya az iskolai tanárok körében immár meghaladta a 84 százalékot. Javaslatként felvetette a jelenlegi szociális juttatás mellett egy úgynevezett progresszív hűségpontrendszer bevezetését a magyar kormány támogatásával. A rendszer kiemelten jutalmazná a kárpátaljai pedagógusok hosszú távú helyben maradását.

Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke a vitát összegezve rámutatott: olyan rendszer kimunkálására van szükség, amely a különböző szempontokat szem előtt tartva bírná helyben maradásra és minél magasabb színvonalú szakmai munkára a kárpátaljai magyar pedagógusokat. A felszólalókkal egyetértve fontosnak tartotta azt is, hogy folytatódjanak az iskolák felújítását és felszereltségük javítását célzó programok. A KMKSZ elnöke a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek egyik fontos feladatának nevezte, hogy felhívják a budapesti kormányzat figyelmét a kárpátaljai magyar oktatási rendszer gondjaira, s közösen keressenek megoldásokat a problémák kezelésére.

A képviselő a továbbiakban beszámolt arról, hogy a Legfelső Tanács elé került az új oktatási törvény tervezete. Brenzovics László véleménye szerint a dokumentum alapjában véve megfelel a kárpátaljai magyarság elvárásainak, s a KMKSZ a KMPSZ-szel karöltve kész arra, hogy benyújtsa módosító indítványait, amelyekkel a jogszabály egyes rendelkezéseit hozzá lehetne igazítani a kisebbségi oktatás sajátosságaihoz. A honatya ugyanakkor jelezte, hogy bizonyos nacionalista erők részéről rendkívül erős támadás érte a tervezet 7. cikkelyét. A parlamenti bizottságok elé terjesztett módosító indítványok a nemzetiségek nyelvén történő oktatás jogát biztosító cikkelyt úgy fogalmaznák át, hogy az a kisebbségeknek a jövőben csupán az államnyelv, azaz az ukrán mellett biztosítana lehetőséget az anyanyelvükön való tanulásra az állami és önkormányzati oktatási intézményekben azokon a területeken, ahol az adott nemzetiséghez tartozók egy tömbben élnek. Ha ezzel a módosítással szavazná meg a parlament a törvényt, azzal lehetetlenné válna az anyanyelvi oktatás a magyar iskolákban a jelenlegi formájában – mutatott rá a képviselő.

Brenzovics László ezért fontosnak nevezte felhívni minden érintett belföldi és nemzetközi fórum figyelmét arra, hogy Ukrajna Alkotmánya biztosítja a kisebbségek számára az anyanyelvű oktatáshoz való jogot, az oktatási törvény tervezetének javasolt módosítása tehát alkotmánysértő volna.

Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke beadvánnyal fordult az oktatási törvény ügyében Petro Porosenko elnökhöz, a dokumentumot más ukrajnai nemzetiségi szervezetek vezetői és parlamenti képviselői is aláírták.

hk