Gyümölcsös telepítése

2016. november 30., 08:50 , 829. szám

A környezeti tényezők, földterületünk felmérése, a talaj előkészítése alma és körte telepítésekor.

Gyümölcsös létrehozásánál sok mindent szem előtt kell tartanunk, hiszen ez a vállalkozás nagy beruházást igényel. Több évtizedre tervezünk, ezért fontos, hogy biztosak legyünk a dolgunkban. A gyümölcsös telepítéséhez csak akkor lássunk hozzá, ha területünk megfelelően előkészített, minden szükséges eszközt, anyagot beszereztünk.

Először is számításba kell vennünk a környezeti adottságokat.

Éghajlati adottságok

Azaz, milyen növény alkalmas az adott területre, a mi éghajlatunkra (alma, körte, birs, szilva, őszibarack, illetve délies, melegebb lejtőkön szőlő, kajszibarack stb.).

Árnyékos, félárnyékos helyre gyümölcsöst ne telepítsünk. Az erőteljes, intenzív napsugárzás a körtefajtáknál a törzs (vastag ágak) cserepesedéséhez vezet, ami kedvezőtlenül hat a hajtásnövekedésre és a termőrészek mennyiségére, nem alakul ki kellő nagyságú termőfelület. A cserepesedést elkerülhetjük esőztető öntözéssel (a párásítás érdekében) vagy raschel hálóval, mely megóvja gyümölcsösünket az erős napsugaraktól.

Talajadottságok

Legfontosabb a tápanyagtartalom, a megfelelő talajszerkezet, a vízgazdálkodás. Körténél és almánál egyaránt az olyan fekvésű talajokra telepítsünk, melyeknél a pangó víz szintje 1,5-2 m körüli mélységben van (a magas pangó vízszint következményeit megfelelő alanyhasználattal, sekélyen gyökerező fajtákkal kiküszöbölhetjük).

Laza, homokos talajokon körteültetvény esetében érdemes elgondolkodni támrendszer kiépítésén, ha nemes fajtáink birs alanyra vannak oltva (vadkörte alanyon támrendszer nélkül nevelhetők). Az erős szél kidöntheti, károsíthatja a fákat. Az almánál főleg a téli fajták esetében lehet szükség támrendszerre, de – fajtától függetlenül – egyes koronaformák (orsó-formák) is igénylik a támasztékot.

Terület előkészítése, elővetemény

A terület előkészítésénél vegyük figyelembe, hogy több évre, évtizedre tervezünk. Fák esetében állókultúrákról beszélünk, ezért az alapművelés mély és alapos legyen, főleg a kötöttebb, lankás területek esetében.

A gyümölcsültetvények telepítésének első lépése az elővetemény helyes megválasztása.

Gyümölcsös számára a legjobb elővetemények a kalászosok (búza, árpa, rozs stb.), melyek területéről intenzív termesztés esetén visszaszorulnak a gyomok és gyommagvak. Rossz elővetemény a gyep, a lucerna, és nem ideálisak a több éven át parlagon hagyott területek sem. Ezek a földek hiába gazdagok tápanyagforrásokban, humuszban, a talajszerkezetük nem eléggé porózus, a gyomok felszaporodtak, és a kártevők előfordulásának valószínűsége is nagyobb. Szintén rossz elővetemény a zab, mivel a cserebogárlárvák (pajorok) felszaporodását segíti, melyek a jövőben súlyos károkat okozhatnak gyümölcsfáink gyökereiben.

Trágyázást csak akkor alkalmazzunk, ha szükséges. A gyümölcsfák nem annyira igényesek a gazdag tápanyagtartalomra, mint az egyenletes mennyiségükre. Egy gyors laboratóriumi talajvizsgálattal, vagy egy figyelmes szemrevételezéssel is eldönthetjük a tápanyag-utánpótlás szükségességét. Ha talajunk nem megfelelően sötét színű, esetleg nem eléggé morzsás (markunkban összeszorítva nem esik szét), akkor indokolt a szerves trágyázás. Fontos, hogy a terület egészét trágyázzuk, ne csak a sorokat, vagy az ültető gödröket!

A trágyázás csak megfelelően érett istállótrágyával történhet. Az almos istállótrágya átlagos érési ideje, mely után kijuttatható a földterületre, 24–30 hónap. A nem eléggé érett trágya nemkívánatos gyommagokat, rovarlárvákat (pajorokat) tartalmazhat, melyek jelentős kárt okozhatnak.

Talajfertőtlenítés

Csak akkor alkalmazzuk, ha szükségét látjuk, vagy ha nem ismerjük földterületünket. Egy teljes körű gyomirtás a szántás és elművelés után kiirtja az összes gyomot. Ez után legalább két hétig pihentessük földünket.

A pajorok, fonálférgek ellen szintén védekezhetünk. Ezek az élőlények földterületünk természetes lakói, tehát akkor is előfordulhatnak a talajban, ha még nem látott trágyát a föld. Ezek a bogarak akár 2-4 éven át is a talajban fejlődhetnek (károsíthatnak). A humuszos talajokat kedvelik, ezekben biztos, hogy elő is fordulnak, viszont nagy mennyiségben nem kívánatosak.

A „FORCE 1,5G” kiváló talajfertőtlenítő gyümölcsösökben és zöldségesekben egyaránt. Gyümölcsfánk gyökerét nem károsítja, nem halmozódik fel, környezetbarát. 7,5-10,0 g/m2 adagban kell a készítményt kijuttatni, a gyökérzónába bedolgozva, legalább 40-60 cm mélységben.

Molnár Ádám