Ukrajna helyzete és kilátásai

Magyar Levente államtitkár előadása az Ungvári Nemzeti Egyetemen

2016. december 6., 16:05

Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karán tartott előadást a magyar–ukrán kétoldalú kapcsolatok alakulásáról. A magyar külügyi vezető meglepő őszinteséggel beszélt a diákokat és az oktatókat leginkább érdeklő kérdésekről is, Ukrajna jelenlegi helyzetéről és kilátásairól, az előadásnak ezt a részét igyekeztük összefoglalni olvasóink számára.

Magyar Levente szerint Ukrajna sorsa minden másnál szemléletesebben példázza a világban végbemenő hatalmas erejű változásokat, amelyeknek az egyik legfontosabb vonása a Nyugat (kultúrájának, civilizációjának, politikai szövetségrendszerének) gyengülése, hanyatlása és erre a gyengülésre adott belső válaszai.

A politikus megfogalmazása szerint Ukrajna a kilencvenes évek elején egyfajta nagyhatalmi kiegyezés eredményeképpen jött létre és vált önálló országgá. A világpolitika szempontjából nem volt túlságosan érdekes ennek az országnak a létezése és a világban betöltött szerepe. Egészen addig, amíg néhány évvel ezelőtt úgy döntöttek néhány nyugati fővárosban, hogy kísérletet tesznek arra, hogy felbontsák azt a geopolitikai konszenzust, ami ennek az országnak a létét jelentette, és ami ezt az országot több mint húsz éven keresztül fenntartotta. Kísérletet tett arra a Nyugat, hogy Ukrajna nyugatbarát, europárti, amerikabarát felével együttműködve, ezt a felét felbujtva megpróbálja Ukrajnát kimozdítani abból a geopolitikai status quóból, amely a '90-es évek elején létrejött. Az államtitkár úr szerint ennek a kísérletnek lett az eredménye egy szörnyűséges és azóta is tartó háború, a Nyugat viszonyának megromlása Oroszországgal, ami egy értelmetlen és hatalmas károkat okozó szankciós háborúban ölt testet. Csak Magyarországnak több milliárd euróban mérhető az emiatt elszenvedett kára. Ukrajnát mindezen iszonyatos áldozatok és szenvedés ellenére nem sikerült érdemben közelebb hozni a Nyugathoz, mert azóta is halogatja az Európai Unió a társulási megállapodás életbeléptetését, a vízummentesség megadását az ukrán állampolgárok számára, aminek az egyik élharcosa egyébként Magyarország, karöltve a visegrádi államokkal. „Megkérdezhetjük magunktól, meg a világ vezetőitől, hogy ugyan mire volt jó ez a kísérlet? Lángba borítottak egy egész országrészt, felborítottak egy geopolitikai status quót, olyan ábrándokat keltettek sok ukrán állampolgárban, amely vágyak megalapozatlannak bizonyultak, mert amikor kellene, nem hajlandó megtenni a Nyugat azokat az elementáris lépéseket, amelyekkel Ukrajnát a mindennapok tekintetében közelebb hozná magához. Milyen politikai és erkölcsi állapotban van a Nyugat, ha ilyen játékokat űz egy hatalmas országgal, és ilyen hatalmas árat fizettet meg egy néppel? Ukrajnán belül az ára és következménye ennek a felelőtlen geopolitikai játszadozásnak folyamatos politikai válság, nélkülözés, gazdasági krízis és gyász, sok-sok elesett katona” – értékelt Magyar Levente.

A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára véleményét összegezve kijelentette: „Egy felelőtlen geopolitikai játszadozásnak az áldozata ez az ország. Ebben bizony hatalmas felelőssége van azoknak a nyugati vezetőknek, akik belerángatták Ukrajnát ebbe a geopolitikai játszmába, legalábbis amire ők úgy tekintenek, mint egy kísérletre, amellyel gyengíthetik Oroszország befolyását. Ugyanakkor nem mérték fel annak a következményét, amit tesznek, ha pedig felmérték és ennek ellenére belementek, akkor annál felelőtlenebbek. Ám nem csak ez az egyetlen példa mutatja a Nyugat erkölcsi válságát, nagyon is szemléletesen mutatja az, ahogyan a 2008-as gazdasági válságot kezelte, de már az is mutatja, hogy miként és milyen okokból robbant ki ez a válság 2008 derekán. A harmadik dolog, ami rámutat arra, hogy valami nincsen rendben Nyugat-Európában és a transzatlanti világban, az az, ahogy a migránsválságot kezelte Európa.”

A nyugaton kialakult politikai válságok okát az államtitkár abban látja, hogy a politikai elitek elszakadtak a valóságtól, és egy olyan szemüvegen keresztül nézik a világot, egy olyan ideológia alapján, amely miatt nem is hajlandóak tudomást venni a valóságról. Egy absztrakt felhőben lebegnek. Márpedig ha ez a helyzet, nem is tudják a megfelelő válaszokat megtalálni a valós kihívások kezelésére. Ebből következnek olyan jelenségek, mint a Brexit, amely egész Európát alapjaiban rázza meg, valamint Trump elnöknek a győzelme az amerikai elnökválasztáson, Ausztriában a Szabadság Párt elnökjelöltjének a szereplése és az olasz miniszterelnök bukása.

Ukrajna lehetőségei és a magyarországi támogatások kapcsán Magyar Levente elmondta: „Az elmúlt évek tapasztalata egyértelműen bebizonyította, hogy Ukrajna csak magára számíthat. Nem építheti a jövőjét arra, hogy majd érdemi külső segítség meg pénz érkezik, hanem belülről kell megújulnia. Természetesen az olyan barátok és szövetségesek támogatására számítva, mint például Magyarország és a V4-ek tagállamai. Ezek az országok végig következetesen kommunikálták az álláspontjukat. Ezek az országok egy stabil, független és erős Ukrajnában érdekeltek.

Ehhez Magyarország a nagyhatalmaknál természetesen szerényebb mértékben és módon tud hozzájárulni, de ezt a hozzájárulásunkat erőnket megfeszítve megtesszük” – hangsúlyozta Magyar Levente, majd hosszasan sorolta, hogy Ukrajna fejlődését milyen módon támogatta eddig és milyen módon fogja Magyarország.

Az ungvári magyar egyetemisták többek között azt kérdezték meg az államtitkártól, hogy Magyarország mennyi földgázt szállít Ukrajnának, mit értenek Magyarországon munkaalapú társadalom alatt, illetve a magyar külügyi vezető borús helyzetértékelése ellenére mikor csatlakozhat Ukrajna az Európai Unióhoz, melyek ennek a hiányzó feltételei. Az utolsó kérdésre konkrét, az időpontot tartalmazó választ nem tudott adni az államtitkár, sőt arra kérte hallgatóságát, hogy aki erre a kérdésre akár hozzávetőlegesen is pontos választ ad, annak ne higgyenek. Ugyanakkor összességében diplomatáktól szokatlanul nyílt, őszinte és világos módon értékelte az aktuálpolitikai helyzetet az egyetem magyar diákjai és oktatói számára.

Badó Zsolt