„Ők a nemzet jövője és családjuk záloga egy szebb holnapra”
Szalagavató a Nagyberegi Református Líceumban
December 3-án került sor az 1993-ban alapított Nagyberegi Református Líceum végzős diákjainak szalagavatójára a Beregszászi Művelődési Házban. A reménységet szimbolizáló zöld szalagokat két osztály 39 líceistájának mellkasára tűzték fel osztályfőnökeik.
Egy rövid igehirdetéssel Tóth László, a líceum lelkész-igazgatója nyitotta meg a szalagavatót.
Faragó László beregszászi magyar konzul beszédében a diákokhoz fordulva felhívta a figyelmet arra, hogy a végzősök most elértek egy életszakasznak a végére, de megjegyezte, a neheze még csak most jön. Az érettségi után veszi kezdetét az igazi próbatétel, ami, bár zordul hangzik, mégis életük egyik legszebb időszakává válik majd – fogalmazott a konzul.
„Önök a nemzet jövője és családjuk záloga egy szebb holnapra. Ez hatalmas teher, de óriási lehetőség is egyben. Hát éljenek vele úgy, hogy mindig, minden körülmények között emberek tudjanak maradni!” – zárta beszédét Faragó László.
Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyház főgondnoka és a diakóniai osztály vezetője beszédében elmondta, a Nagyberegi Református Líceum rendkívül kedves számára, hiszen ez az iskola volt az első, amely a Szovjetunió széthullása után református egyházi tanintézményként nyithatta meg kapuit. Fontos feladat, hogy itt, a földön elkezdjük Isten országát építeni, s ezt csak úgy tehetjük meg, ha hitben élő gyermekeket nevelünk.
A főgondnok beszédében szólt a diákokhoz is. Mint elmondta, mostantól a felnőttek sorában érezhetik magukat, elkezdhetik „szárnyukat bontogatni”. Ezzel kapcsolatban Nagy Béla hangsúlyozta, fontos, hogy kellő komolysággal és az isteni szeretetben való bizonysággal kezdjék életüket lépésről lépésre építgetni, hiszen ezen múlik majd családjuk, leendő gyermekeik jövője is.
Kovács András, a Nagyberegi Református Líceum oktatási igazgatója rámutatott, a szalagavató hagyománya egy fontos lépcsőfok a diákok életében, de vannak olyan diákok, akik ezt nem értik, azon rágódhatnak, érdemes-e kiöltözni, szerepelni, meghallgatni mások beszédét. Hozzájuk szólva az igazgató hangsúlyozta: ne legyenek kétségeik, mert megéri: „Megéri együtt lenni, megéri egymásra figyelni, megéri egymást segíteni, megéri megmutatni szüleiteknek azt, hogy megérte a 16-17 évnyi áldozat” – fogalmazott Kovács András. Rávilágított, hogy a szalagavató egy pillanat, amely visszatekintés a közösen eltöltött időre, amit soha nem fognak a diákok elfelejteni.
Kovács András beszéde végén megköszönte a szülőknek, hogy támogatták az iskolát és gyermekeiket. Az érettségit megelőző szalagavató nemcsak a diákok, hanem a szülők életében is mérföldkő. Hiszen az eddigi szeretetteljes nevelés, iránymutatás, értékek mentén való közös gondolkodás lassan a végéhez érkezik, s az immáron felnőtt gyermekek képesek önállóan dönteni. Kovács András beszédében megkérte a szülőket, hogy továbbra is türelemmel és szeretettel segítsék gyermeküket, hogy Isten segedelmével céljaik valóra váljanak, hasznos polgáraivá váljanak szülőföldjüknek, Kárpátaljának.
A köszöntőbeszédeket követően a két végzős osztály diákjaira a osztályfőnökök feltűzték a szalagot, majd a tizedik osztályosok köszöntötték a végzősöket. Ezek után a végzősök ünnepi műsora következett.
R.Sz.
