Elkezdődött az EBESZ Miniszteri Tanácsának ülése Hamburgban

Elkezdődött csütörtökön a németországi Hamburgban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) legfőbb vezető testülete, a tagállami külügyminiszterekből álló Miniszteri Tanács kétnapos tanácskozása.

A soros elnöki tisztséget betöltő Németország külügyminisztere, Frank-Walter Steinmeier a tanács 23. ülését megnyitó beszédében elfogadhatatlannak nevezte a kelet-ukrajnai válság politikai rendezésére kidolgozott minszki megállapodás végrehajtásának alakulását. A konfliktus valamennyi résztvevőjét hibáztatta a végrehajtás lassúsága és a tűzszünet „folyamatos” megsértése miatt.

Aláhúzta: „politikai akarat nélkül nem lesz tűzszünet” a válságövezetben.

Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a térségben akadályozzák, esetenként ellehetetlenítik az EBESZ megfigyelőinek munkáját, és kifogásolta, hogy a megfigyelők továbbra sem léphetnek be az Ukrajnától „a nemzetközi jog megsértésével” Oroszországhoz csatolt Krím félszigetre.

Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy jellemzővé vált és egyre inkább terjed a nemzetközi közösség együttélését szabályozó előírások „relativizálása”, holott éppen a nemzetközi jogi értékeire épül az EBESZ.

A tanácskozás nyitó ülésén a legtöbben az ukrajnai válság ügyét emelték ki. Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hozzászólásában aláhúzta, hogy az EU nem fogadja el a Krím bekebelezését, és elvárja Oroszországtól, hogy az államok szuverenitásának és területi épségének tiszteletéhez fűződő kötelességének megfelelően szolgáltassa vissza a félszigetet Ukrajnának.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter úgy vélte, Oroszország az „irreguláris háború” új típusú módszereinek gyakorlóterepeként tekint a kelet-ukrajnai válságövezetre. Hangsúlyozta: a konfliktus lezárása csak úgy képzelhető el, ha Moszkva kivonja katonáit Kelet-Ukrajnából és a Krím félsziget teljes területéről, beleértve a szevasztopoli támaszpontot. Az ukrán diplomácia vezetője egyben sürgette az EBESZ megfigyelői missziójának átalakítását fegyveres rendfenntartó küldetéssé.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kiemelte, hogy csak a kijevi vezetés és a kelet-ukrajnai szakadárok közvetlen tárgyalásaival lehet megoldani a válságot. Az orosz diplomácia vezetője élesen bírálta a Nyugatot, mint mondta, a hidegháború után közös biztonsági rendszer helyett olyan rendszer alakult ki, amelynek központja a NATO, jellemzővé vált a kettős mérce alkalmazása és a nyomásgyakorlás.

(MTI/Kárpátalja)