Hurkafesztivál Tiszaújfaluban

Hagyományőrzés és egyben hagyományteremtés

2016. december 21., 07:37 , 832. szám

Tiszaújfaluban össze­fog­tak az emberek, és sok-sok munkával, kreatív ötlettel megszervezték első hagyományőrző napjukat december 17-én, amely során a finom véres és májas hurka mellett minden hagyományos disznótoros ételt meg lehetett kóstolni. A kemény fagy elől a direkt erre az alkalomra felújított, klubhelyiséggé alakított egykori dohánysimítóban lehetett menedéket találni, ahol színvonalas kulturális műsort láthattak a szép számmal összegyűlt érdeklődők. A teremben ötletesen pótolták a hiányzó bútorokat, például rongypokrócokkal letakart szalmabálákon ült a közönség.

A Hurkafesztivál megszervezésének kezdeményezője és irányítója Ferkó Béla volt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Tiszaújfalui Alapszervezetének elnöke, aki a rendezvény megnyitásakor a kis falu múltjáról elmondta, hogy a XX. század elején a község mai területén még egy tölgyfaerdő volt. Az erdőt egyaránt elöntötte időnként a Tisza és a Latorca árvize. De a dombosabb helyeken kialakított tisztásokon egy csodálatos tanyavilág jött létre. Csak Eszeny fennhatósága alá hét tanya tartozott a mai község határában. A mostani rendezvény helyén például Eszenyi Jenő kisvárdai földbirtokos tanyája állt egykoron. A csehek a harmincas években az összes tölgyerdőt kivágatták Eszeny környékén, és kihasználva a vasút közelségét, elszállították az első osztályú tölgyfát. Az erdőket nem telepítették újra, hanem felégették, így keletkezett egy nagy kiterjedésű, szikes, sós, agyagos földterület, amelyet elsősorban legelőként hasznosítottak később. Az első bécsi döntést követően az Országos Nép- és Családvédelmi Alap ezt a helyet jelölte ki egy ONCSA-telep felépítésére. Az ONCSA-házak építése 1940-ben kezdődött, négy év alatt 27 házat építettek itt fel és adtak át a nagycsaládosoknak, így jött létre a mai Tiszaújfalu a '40-es évek közepére.

Ferkó Béla a történelmi visszaemlékezés után köszönetet mondott Stefán Zoltán református lelkésznek és a presbitériumnak, hogy a KMKSZ-alapszervezet rendelkezésére bocsátották az egyház tulajdonában lévő egykori kolhozépületet. Köszönetet mondott továbbá a támogatásért a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek, a KMKSZ vezetőinek, Ferkó Csaba polgármesternek, valamint azoknak a falubelieknek, akik sokat dolgoztak a Hurkafesztvál sikeréért.

A vendégek közül köszöntötte a fesztiválozókat Bátori József, a körzet megyei tanácsi képviselője, az Ungi Reformtus Egyházmegye főgondnoka, aki számos személyes szállal kötődik Tiszaújfaluhoz, hisz ott éltek egykor a nagyszülei, és ott vannak eltemetve. Köszöntötte továbbá Maczkó István, az Ungvári Járási Tanács alelnöke, a KMKSZ Őrdarmai Alapszervezetének elnöke, Balogh Lívia járási képviselő, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke és alelnöke, Palkó Katalin, aki egyben a Tiszasalamoni KMKSZ-alapszervezet elnöke, Ferkó Csaba, Tiszaásvány és Tiszaújfalu polgármestere. Végül Stefán Zoltán helyi református lelkész kérte Isten áldását a hagyományőrző és szerinte egyben hagyományteremtő Hurkafesztiválra.

A fesztivál vendégei között ott volt még Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke feleségével, Őrhidi László, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke feleségével, Biró Sándor, Szalóka polgármestere és sokan mások.

A kulturális műsort Literáti Márk szavalata nyitotta meg, majd a Szalókai Rozmaring Asszonykórus a Komótos Népzenekar kíséretében népdalokat énekelt. Nagy tapsot kapott a helyi református egyházközség énekkarának műsora, Ferkó Emília csodálatosan elénekelte azt a református éneket, amellyel egy hete megnyerte saját korcsoportjában a Kárpátaljai Református Egyházkerület énekversenyét. Énekelt még Hajnak Alexandra. A Komótos Népzenekar is nagy sikert aratott, ők szatmári, kalotaszegi és kárpátaljai népzenét játszottak, velük Banga Melánia, a Szalókai Kultúrház igazgatója énekelt.

Közben az asszonyok, Bara Róza, Csabán Erzsébet, Sándor Erzsébet, Kertész Mária készítették és főzték a finom hurkát, id. Literáti József a különösen jól sikerült bográcsgulyás receptjét senkinek sem árulta el, ifj. Literáti József sütötte a kolbászt és a húst. A szervezők sürögtek-forogtak, mindenki ehetett ihatott kedvére.

A népi mesterségek iránt érdeklődő fiatalok pedig a tiszaásványi Breza András bácsitól megtanulhattak hálót kötni, varsát fonni. Igaz a hideg miatt nehezen engedelmeskedtek az anyagok és a kezek. Ugyanakkor mindent megtudhattak az egykori tiszai halászathoz használt eszközökről, fortélyokról, a korabeli életről.

Végül a tartalmas nap a Sodró együttes koncertjével folytatódott, amelyet fergeteges táncház zárt.

Badó Zsolt