Vasárnapi üzenet: 2017. január 1.

2017. január 1., 10:33 , 833. szám

„Kicsoda hát a hű és bölcs szolga, akit az ő ura gondviselővé tett az ő háznépén, hogy a maga idejében adjon azoknak eledelt? Boldog az a szolga, akit az ő ura, mikor hazajön, ily munkában talál. Bizony mondom nektek, hogy minden jószága fölött gondviselővé teszi őt.” (Mt 24, 45–47)

Jézus Krisztus ezzel a példázattal tulajdonképpen az emberi élet felelősségére szeretné figyelmeztetni hallgatóit. A gazda, aki eltávozott, az Úr Jézust jelképezi, aki szolgájára bízta mindenét. Nemcsak a vagyonát, hanem embereket is; egész háznépét. A Bibliában sáfárnak szokták nevezni az ilyen embereket. Pál apostol mondja az első korintusi levélben: „Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait.” Tőlünk elsősorban azt kívánja Jézus, hogy mind hűek legyünk abban, amit az Úr ránk bízott. Mert Jézus azt sem hallgatja el az igeversekben, hogy egyszer majd lesz számadás, oda kell állni a gazda elé és elszámolni mindazért, amit tettünk. Az a kérdés, hogyan fogunk előtte akkor megállni. Erről is beszél a példázatban: lesz jutalomosztás és ítélet. A hű és bölcs szolga jutalma az lesz, hogy a gazdával együtt lehet, minden jószága fölött gondviselővé teszi őt. A gonosz szolgát pedig „kettévágatja, (...) és a képmutatók sorsára juttatja; ott lesz sírás és fogcsikorgatás.” (Mt 24, 51) Ezért fontos, kinek tartom a gazdámat. A hű és bölcs szolga nem azért adja ki idejében az eledelt, mert retteg a büntetéstől, hanem mert szereti nemcsak a gazdát, hanem azokat is, akiket rábízott, és felelősséget érez irántuk. De aki Isten szavát nem veszi komolyan, az élő Istent nem tiszteli, becsapja magát, mert a gonosz szolgát meglepi ura érkezése. Aki viszont komolyan veszi őt, azokat is komolyan veszi, akiket Isten rábízott. A gonosz szolga úgy gondolja, ő senkitől nem függ, senkinek se tartozik engedelmességgel, neki senki ne mondja meg, mit tegyen. Isten kérdése felénk: a kettő közül melyikhez hasonlítunk, a hű vagy a haszontalan szolgához?

Mező Miklós
református lelkipásztor, Újbátyú, Bakos