Vajon hogyan alakul az ukrán–amerikai viszony?

2017. január 18., 15:17 , 836. szám

Hétfőn érzékeny búcsút vehetett az ukrán vezetés a Kijevbe látogató Joe Biden amerikai alelnöktől, illetve személyében az egész távozó Obama-kormányzattól. Biden látogatásának különös hangsúlyt kölcsönzött, hogy az ukrán vezetők egyelőre nem tudhatják, mire számíthatnak Donald Trumptól, miután tavaly nyáron Kijev teljes mellszélességgel az új amerikai elnök választási ellenfele, Hillary Clinton mellett állt ki, sőt, egyenesen beavatkozott az amerikai elnökválasztásba.

Petro Porosenko ukrán elnök a Joe Bidennel tartott közös sajtótájékoztatójukon reményét fejezte ki, hogy az új amerikai elnök vezetése alatt is gyümölcsöző marad Ukrajna és az Egyesült Államok együttműködése. Köszönetet mondott az amerikai alelnöknek és Barack Obama elnök egész kormányának az Ukrajnának nyújtott jó tanácsokért és segítségért. „Tiszteletben tartjuk az amerikai nép demokratikus választását” – hangoztatta. Egyúttal jelezte, hogy Kijev folytonosságot remél a két ország között kialakult szoros kapcsolatokban és a stratégiai partnerség mélyítésében az új amerikai elnöki adminisztráció hivatalba lépése után.

Biden szintén hangot adott azon reményének, hogy Washington Trump elnöksége alatt is folytatja Ukrajna támogatását.

„Amennyiben változatlan irányban haladnak tovább, úgy nem csupán önök remélhetik a nyitottabb, demokratikusabb, jobb módú jövőt, amelyet Ukrajna népe megérdemel, hanem biztosítják a nemzetközi közvélemény támogatását és egységét is” – tette hozzá az Ukrajinszka Pravda szerint.

A kelet-ukrajnai válságról szólva Biden úgy vélekedett, hogy a minszki megállapodások politikai részének végrehajtását Ukrajnától csak azután lehet elvárni, hogy Oroszország teljesítette vállalt kötelezettségeit. Megjegyezte: tudatában van annak, milyen nehéz hinni a minszki folyamatban, ha Moszkva nem teljesíti a rá eső kötelezettségeket, amíg az orosz agresszió nem fejeződik be. Hangsúlyozta azonban, hogy továbbra is ezt tartja a konfliktus egyetlen rendezési útjának, amellyel Ukrajna egysége helyreállhat.

„Ukrajnának joga van meghatározni a saját útját, azonban Oroszország igyekszik megakadályozni ezt, ezért a nemzetközi közvéleménynek egyként kell fellépnie az agresszió és a kényszer gyakorlatával szemben” – hangsúlyozta Joe Biden.

Az elv tetszetős, ám nem bizonyos, hogy az új washingtoni kormányzatot mi vezérli majd Ukrajna megítélésében. Közismert ugyanis, hogy nem csupán Oroszország kísérelt meg beavatkozni az amerikai elnökválasztásba, hanem Ukrajna is; igaz, a vesztes oldalt támogatta a demokrata kormányzás folytonosságát megtestesítő Hillary Clinton személyében.

A közelmúlt ukrajnai eseményeit ismerve ez nem volt egészen váratlan fejlemény, hiszen a demokrata kormányzat állt ki az ukrán ellenzék mellett a legutóbbi Majdan napjaiban, biztosította a nemzetközi támogatást az új kormányzatnak Viktor Janukovics menesztésekor, majd a Krím orosz megszállásakor és a kelet-ukrajnai fegyveres szembenállás napjaiban. Ebben az időszakban Hillary Clintonnak hívták az amerikai külügyminisztert.

Az sem mellékes, hogy Kijevben milyen módját választották a beavatkozásnak az amerikai belpolitikába. A sajtó még tavaly nyáron kezdett cikkezni arról a titkos könyvelésről, amelyet egy ukrán parlamenti képviselő hozott nyilvánosságra, s melynek értelmében a menesztett elnök, Viktor Janukovics pártja – még annak hivatali ideje alatt – összesen 12,7 millió dollárt juttatott titokban Paul Manafortnak, Trump későbbi kampányfőnökének.

A 444.hu ismerteti a Politico idevágó írását, amelyből kitűnik, hogy a szóban forgó fizetési listát egy ukrán kormányszerv készítette elő és egy kormánypárti honatya hozta nyilvánosságra. A portál ráadásul azt állítja, hogy Petro Porosenko ukrán elnök valószínűleg tudott róla, hogy pártjának képviselője mire készül.

Azzal, hogy az amerikai választási kampány kellős közepén hozták nyilvánosságra a titkos könyvelést, egyértelműen Trump esélyeit igyekeztek rontani Kijevből. Ráadásul az ukrán politika félreérthetetlenül Clinton mellett tette le a voksát, miközben gyakorlatilag meg sem kísérelte felvenni a kapcsolatot a republikánus jelölt környezetével. Az mno.hu összeállításában emlékeztet, hogy a kampány során vezető ukrán diplomaták és politikusok bohócnak, idiótának, veszélyesnek nevezték Donald Trumpot.

Amerikában nagy botrány kerekedett az ukrajnai dokumentum körül, s végül Manafortnak le kellet mondania tisztéről. Csakhogy Donald Trump megnyerte a választásokat, ami nehéz helyzetbe hozta a kijevi vezetést, hiszen az újdonsült elnök láthatóan nem felejt, ráadásul ő Clintonnal ellentétben eddig sem szimpatizált különösebben az ukránokkal.

Márpedig Ukrajnának szüksége van a Nyugat egységes támogatására az oroszbarát szakadárok ellen vívott háborújában. Felmerült annak a lehetősége is, hogy az Egyesült Államok magára hagyhatja Ukrajnát Moszkvával szemben, aminek a következményei beláthatatlanok lennének a jelenlegi kijevi vezetés számára. És nem csupán a külpolitikában. Megfigyelők szerint megrendíthetné a jelenlegi kormányerők belpolitikai pozícióit, ha a napokban felálló új amerikai kormányzat ezentúl a Moszkvához fűződő kapcsolatait preferálná, s a kijevi ellenzéket támogatná a kormánykoalícióval szemben.

Ennek megfelelően az ukrán diplomácia tavaly november óta mindent igyekszik elkövetni annak érdekében, hogy felvegye a kapcsolatot Donald Trumppal vagy legalább a környezetével, ám a jelek szerint egyelőre csődöt mondtak ez irányú kísérleteik. A Janukovics-féle titkos könyvelésről is egyre ritkábban hallani manapság, sőt egyesek még a dokumentum eredetiségét is kétségbe vonják. Mindenesetre Paul Manafort a választásokat követően ismét felbukkant Trump környezetében, miközben az ukrán vezetőket egyelőre nem kívánják fogadni Washingtonban.

(MTI/pravda.com.ua/zn.ua/444.hu/mno.hu/hk)