Az apaságról

2017. február 5., 12:17 , 838. szám

„A volt barátnőm azzal fenyeget, hogy nem ismer el születendő gyermekünk apjának, s nem láthatom a kicsit. Mit tegyek? Végeztessek DNS-vizsgálatot? Forduljak bírósághoz?”

– Általánosságban elmondható, hogy a házasságon kívül született gyermekek esetében az anyának kell nyilatkoznia az apa személyéről, vagyis minden attól függ majd, hogy ő kit nevez meg a csecsemő apjaként az anyakönyvi hivatalban a gyermek születése után.

Ha a volt barátnője nem nevezi meg a gyermeke apját, vagy nem önt nevezi meg apaként, a jog szerint önt valóban nem illeti meg a láthatási jog. Ám két módja is van annak, hogy utólag elismertesse, törvényesítse, ha kell, bizonyítsa az apaságát.

Az egyszerűbb és gyorsabb út az, ha sikerül jobb belátásra bírnia a volt barátnőjét. Ebben az esetben fel kell keresniük az anyakönyvi hivatalt, s kérvényezni az apaság önkéntes elismerését.

A másik lehetőség, hogy keresetet nyújt be a bíróságon, amelyben kéri az apasága elismerését Ukrajna családi törvénykönyve 128. cikkelye alapján. E cikkely értelmében az apaság elismerésének alapjául szolgálhat bármilyen információ, amely alátámasztja, hogy a gyermek melyik férfitől származik. Ilyen információ lehet például valamely dokumentum, szóbeli megnyilatkozás, valamint a különféle vizsgálatok eredménye (például az említett DNS-vizsgálat, amely azonban nem kötelező, s nem is olcsó) stb. Tudnia kell azonban, hogy a bíróság számára önmagában semmilyen bizonyíték nem perdöntő. Más szóval, az eljárás lényege, hogy minden körülményt megfontolva a bíró az eljárás végén meghozza határozatát, amellyel önt a gyermek apjának mondja ki – vagy elutasítja a keresetet.

Ha az anya a bírósági végzés birtokában sem engedi a gyermekük láthatását, fordulhat a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámügyi hatósághoz. Írjon kérvényt a hatóságnak, amelyben tájékoztassa őket arról, hogy az anya akadályozza az ön jogos érintkezését a gyermekkel. A kérvény alapján a gyámügyi hatóságnak határozatot kell hoznia az ügyben, melyben kijelöli a gyermekkel való érintkezésének időpontját (a hét napját, az órát stb.). Amennyiben az anya a gyámhatóság intézkedése ellenére sem engedélyezi, hogy láthassa a gyermekét, jogában áll ismét a bírósághoz fordulni (lásd a Családi törvénykönyv 159. cikkelyét), és kérni a kapcsolattartás rendjének megállapítását, illetve akadályainak elhárítását.

hk