Mit eredményezhet az Orbán–Putyin-találkozó?
Sajtóvisszhang
Az elmúlt hét egyik meghatározó külpolitikai eseménye volt Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása. Bár a megbeszéléseken a hangsúly a két ország gazdasági együttműködésén volt, azért esett szó napjaink aktuális világpolitikai kérdéseiről, így az ukrajnai helyzetről is. A találkozó jelentőségét mutatja, hogy a nemzetközi sajtó meglehetősen nagy terjedelemben foglalkozott az eseménnyel.
Orbán Viktor magyar kormányfő az orosz elnökkel folytatott múlt csütörtöki megbeszélését követően tartott sajtótájékoztatón elmondta: a két országnak nehéz nemzetközi környezetben kell együttműködnie, mert, mint fogalmazott, Európa nyugati felén erőteljes „oroszellenes politika vált divattá”. Utalva az Oroszországgal szembeni embargóra, közölte: az mindkét országnak komoly veszteséget okozott, Magyarországnak 6,5 milliárd dollárnyi kára keletkezett. Hangsúlyozta, hogy „nem gazdasági problémákat nem lehet gazdasági eszközökkel kezelni”, nem helyes más konfliktus átvitele a gazdaság területére.
Kérdésre válaszolva kijelentette: Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna sikeres és stabil állam legyen, ennek alapja pedig a béke, amely több, az ukrajnai magyarságnak is létfontosságú elemet tartalmazó minszki megállapodások alapján jöhet létre.
Vlagyimir Putyin az ukrán helyzetet firtató kérdésre válaszolva a kijevi vezetést tette felelőssé a kelet-ukrajnai konfliktus kiéleződéséért. Azzal vádolta az ukrán vezetést, hogy nem hajlandó betartani a minszki megállapodást, és ő provokálta ki a válság mostani kiéleződését, aminek több oka is van. Putyin az okok között elsőként említette, hogy az ukrán vezetésnek pénzre van szüksége. Ezt a pénzt a nyugati országoktól igyekszik beszerezni, és ezért egy állítólagos agresszió áldozataként próbálja feltüntetni magát. Az orosz elnök úgy vélte, hogy az ukrán vezetésnek nem áll érdekében a minszki megállapodásban foglaltak megvalósítása. Ezért keresi az ürügyet arra, hogy felmondhassa a megállapodást.
Az orosz sajtó egyértelműen pozitív hangnemben tudósított a Budapesten történtekről. A Kommerszant című gazdasági-politikai napilap Olyan emberekkel, mint Orbán, lehet új Európát építeni címmel írt beszámolót az orosz elnök budapesti útjáról. Az újság azt tartja a legfontosabbnak Putyin látogatásában, hogy a magyar kormányfő kész volt számára fórumot biztosítani az Ukrajnával kapcsolatos bejelentésének. A lap úgy látja, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ukrajnát illetően Putyinnál enyhébben fogalmazott, a stabil Ukrajnáért szállt síkra, emlékeztetett az ott élő magyar kisebbségre, s arra, hogy jó lenne, ha Kijev lehetővé tenné számukra saját anyanyelvük szabad használatát, illetve az se ártana, ha Kijev szavatolná a stabil orosz gázszállításokat Európába.
Az amerikai sajtó érthetően más szempontok mentén értékelt. A The New York Times című napilap cikkírója, Rick Lyman felidézte Putyin elnök két évvel ezelőtti budapesti vizitjét, és megállapította, hogy a mostani látogatásra teljesen más körülmények között került sor, mivel ma már Donald Trump az Egyesült Államok elnöke. A szerző szerint a magyar kormányfő és az orosz elnök is most elégtételt érez, de nem volt nyoma győzedelmes hangulatnak. A lap idézte Orbán Viktor szavait, amelyek szerint a világban alapvető átrendeződés zajlik, ami kedvező feltételeket teremt majd az erősebb magyar–orosz viszonyhoz. Európa és a világ vezető politikusai a lap szerint most közelről vizsgálják Putyin elnök budapesti látogatását, megpróbálják kikövetkeztetni, hogy az új nemzetközi légkört hogyan használja ki majd az „agresszív” Putyin és az olyan, a lap által populista vezetőnek nevezett politikus, mint Orbán Viktor.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap Vörös szőnyeg Putyinnak címmel közölte Stephan Löwenstein beszámolóját, s kiemelte: „erős politikai jelzés”, hogy az orosz elnököt Budapesten éppen egy nappal a máltai (nem hivatalos) EU-csúcs előtt fogadják, amelyen szó lesz az Oroszország elleni szankciókról. Orbán ugyan „eltávolodott a büntetőintézkedésektől, amennyire csak lehetett, de nem jelentette be, hogy Magyarország akadályozná meghosszabbításukat”. Jelezte azonban, reméli, hogy hamarosan „más szelek fújnak majd”, ami természetesen az Oroszországhoz barátságosan viszonyuló új amerikai elnökre, Donald Trumpra vonatkozik – tette hozzá a FAZ szerzője.
Az ukrán sajtó a vártnál csekélyebb terjedelem foglalkozott az eseménnyel, s általában beérte a száraz tudósítással, illetve a nyugati, jellemzően a liberális sajtó kommentárjainak idézésével. Számos ukrajnai internetes kiadvány úgy értékelte a Budapesten elhangzottakat, hogy a két politikus arról tárgyalt, miként szállíthat gázt Oroszország Magyarországnak Ukrajna megkerülésével. A Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változata a hazai földgáz- és kőolajpiac alakulásával foglalkozó A kőolajról, a földgázról, a piac csíráiról és rólunk című Alla Jerjomenko, Szerhij Kujun és Hennagyij Kobalj által jegyzett írásában azt emeli ki Putyin budapesti látogatása kapcsán, hogy Magyarország kételkedik az orosz gáz ukrajnai tranzitjának stabilitásában. A portál emlékeztet, hogy Andrij Kobolev, a Naftohaz Ukrajini vezérigazgatója korábban jelezte, amennyiben Ukrajna meg kívánja őrizni tranzitország státusát az orosz földgáz vonatkozásában, európai cégeket kell bevonnia gázszállító rendszerének irányításába.
A Szabadság Rádió internetes változatában Vaszil Ploszkina (Az ukrajnai helyzetről beszélt Orbán és Putyin a budapesti találkozón) a Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor találkozója utáni sajtótájékoztatón elhangzottakból egyebek mellett azt emeli ki, hogy a magyar kormányfő szerint a minszki folyamat nemcsak a területi viták rendezésében segíthet Ukrajnának, hanem egy sor belpolitikai reform elindításában is, amelyek fontosak lehetnek az ukrajnai magyar kisebbség számára.
A Glavkom.ua szerint Magyarország Putyin szócsöve és ugródeszkája Európába, a Censor.net.ua pedig úgy láttatja a budapesti találkozót, hogy arra az ellenzéki, Európa-párti erők tüntetései közepette került sor.
(MTI/zn.ua/radiosvoboda.org/hk)
