Visszaveheti a magántulajdonba került iskolaépületet a tanács?

„Amikor volt még kolhoz a falunkban, annak a kezelésébe ment át egy volt iskolaépület és az ahhoz tartozó udvar. Mikor a kolhoz megszűnt, az épület az egyik helyi vállalkozó tulajdonába került. Településünkön jelenleg nincs művelődési ház, ezért néhány tanácsi képviselő arra gondolt, hogy ha visszavennék a vállalkozótól az ingatlant, amelyet úgyis csak raktárnak használnak, megoldhatnák ezt a problémát. Kérem, írja meg, van-e erre lehetőség, hiszen mégiscsak egy volt iskoláról, vagyis közösségi épületről van szó.”

– Amennyiben jól értettem a levélben leírtakat, az iskolaépület már a kolhozidőkben megszűnt iskolaként funkcionálni, s nem a helyileg illetékes járási oktatási főosztály kezelésében van. Ebben az esetben a további hasznosítását és minősítését illetően nincs jelentősége annak, hogy egykor oktatási intézmény használta, hogy közösségi célokat szolgált, csupán egy közönséges ingatlanról és a hozzá tartozó földterületről beszélhetünk.

Fontos leszögezni, hogy a földterület és az ingatlan jelenleg egy polgár magántulajdonát képezi, márpedig Ukrajna Alkotmánya értelmében senki nem fosztható meg tulajdonától. Az egyetlen kivételt e szabály alól a magántulajdon közérdekű kisajátítása jelenti.

A közérdekű kisajátításról rendelkező törvény (Закон України «Про відчуження земельних ділянок, інших об’єктів нерухомого майна, що на них розміщені, які перебувають у приватній власності, для суспільних потреб чи з мотивів суспільної необхідності») 1. cikkelye úgy fogalmaz, hogy a magántulajdonban lévő földterületek, ingatlanok közérdekből történő kisajátítása során a természetes vagy jogi személy tulajdonában lévő földterület, valamint az azon található ingatlan tulajdonjoga az államra vagy az önkormányzatra száll át a bíróság határozata alapján. Vagyis amennyiben annak idején a szóban forgó ingatlan és földterület jogszerűen került a vállalkozó birtokába, az tőle csak a bíróság határozata alapján idegeníthető el.

A törvény 15. cikkelye értelmében az állam vagy az önkormányzat valamely földterületet csak az alábbi célok valamelyikére vehet el a tulajdonosától: nemzetbiztonsági vagy védelmi objektumok létesítése; a közlekedési, energiaellátási infrastruktúra elemeinek (út, híd, csővezeték, repülőtér, villanytelep stb.) és a működtetésükhöz szükséges objektumok építése; országos jelentőségű bányaipari létesítmények, természetvédelmi területek kialakítása; temető létesítése.

Azonban kisajátításra ilyen célokból is csak kivételes esetben (és mint említettük, kizárólag a bíróság határozata alapján), közérdekből, a gazdasági, technológiai, szociális, környezeti és egyéb szempontok figyelembevételével az optimális variánst választva kerülhet sor. Például semmiképpen sem fordulhat elő, hogy valakitől a bíróság közreműködésével elveszik egy földterület tulajdonjogát, hogy azon temetőt létesítsenek, másnap viszont átadják egy másik személy tulajdonába vagy használatába házépítés céljából.

Érdemes tudni azt is, hogy a vonatkozó törvény 16. cikkelye értelmében közérdekű kisajátításra csak azután kerülhet sor, hogy a helyileg illetékes közigazgatási szerv (járási adminisztráció) vagy önkormányzat (községi tanács) nem tudott megállapodni a földterület vagy ingatlan tulajdonosával azok közcélú kivásárlásáról.

hk