Ugocsában tanácskozott a KMKSZ Választmánya
Folytatódik az aláírásgyűjtés
Nagyszőlősön tartotta soros választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség március 4-én, ahol a Szövetség elnöke vázolta Ukrajna és azon belül a kárpátaljai magyar közösség helyzetének alakulását, majd a testület áttekintette az ukrajnai kisebbségek jogainak tervezett szűkítése ellen egy hónapja indított aláírásgyűjtési akció menetét, továbbá a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány, valamint az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ – Jótékonysági Alapítvány tevékenységét. Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára a tervezett megyei rendezvényekre hívta fel a Választmány figyelmét, végül átadták az idei Fodó Sándor-díjakat és a Fodó Sándor-ösztöndíjat.
Dr. Brenzovics László elnöki beszámolójában az ukrajnai helyzetet elemezve kijelentette, hogy az utóbbi időben az országban kiéleződött mind a politikai, mind a gazdasági válság. Mivel a kelet-ukrajnai háborús konfliktus rendezésére kidolgozott minszki megállapodás végrehajtása zsákutcába jutott, és más rendezési terv még csak nem is körvonalazódik, elhúzódó és tovább mélyülő válságra kell felkészülni. A KMKSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy sokan úgy vélik, választások lesznek ősszel Ukrajnában. Elnökválasztás vagy parlamenti választások, esetleg mind a kettő egymás után. „Nincs okunk arra – figyelmeztetett parlamenti képviselőnk –, hogy ezeknek a választásoknak örüljünk. Ugyanis a választások mindig a feszültségek növekedésével járnak, egyfajta átmeneti periódust jelentenek, másrészt ismerve az országban tapasztalható szembenállásokat, a gazdasági helyzetet, várhatóan a szélsőséges erők erősödnek majd meg azokon a választásokon, ami még a jelenleginél is rosszabb parlamentet eredményezhet.”
A kárpátaljai magyarságról szólva a KMKSZ elnöke hangsúlyozta: a közösség helyzetét a válság mellett az is súlyosbítja, hogy Ukrajnában tendenciává váltak a nemzetiségi jogok szűkítésére irányuló törekvések. „Ha elfogadják a kisebbségek nyelvi és anyanyelvű oktatási jogainak a korlátozását célzó törvénytervezeteket, akkor a kárpátaljai magyarság sokkal rosszabb helyzetben találja magát, mint amilyenbe 1991-ben, Ukrajna függetlenné válásával került” – jelentette ki, megjegyezve, hogy az elmúlt negyedszázadban az ukrajnai kisebbségeknek voltak az érdekeiket figyelembe vevő jogaik, amelyeket most meg akarnak szüntetni. Ezen káros törekvések ellen – mondta – fel kell lépni, és „ebben a folyamatban a KMKSZ élenjáró szerepet játszik Ukrajnában és nemzetközi szinten is”.
Brenzovics átgondolatlannak nevezte az oktatás terén és az egészségügyben megkezdett reformokat, ráadásul a jelenlegi helyzetben mindehhez hiányoznak a szükséges anyagi források. Legutóbb például Magyarország segítsége nélkül 17 vesebeteg meghalt volna, mert a minisztérium nem tudta biztosítani a számukra az életmentő gyógyszerek beszerzését.
A KMKSZ és a kárpátaljai magyarság feladataként jelölte meg, hogy felhívja a figyelmet az ukrajnai nemzetiségi politika jogellenességére, arra, hogy szűkíteni akarják lehetőségeinket, ami ellentétes Ukrajna Alkotmányával és az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival is. „Ezt meg is tesszük: a kárpátaljai magyarság ebben élenjáró szerepet játszik Ukrajnában.” Fontos lépésnek nevezte az ukrajnai kisebbségek anyanyelvhasználatának súlyos korlátozását kilátásba helyező törvénytervezetek ellen március 10-ig folytatódó aláírásgyűjtési akciót, amelyet a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) indított, a történelmi egyházak támogatásával.
Brenzovics László nagy horderejű eseménynek nevezte azt, hogy az anyaország jelentős mértékben növelte a kárpátaljai magyarság támogatását. Elmondta, hogy az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program keretében 2016-ban mintegy ezer kárpátaljai magyar vállalkozó jutott vissza nem térítendő támogatásokhoz. Azt is bejelentette, hogy gyors ütemben folyik a támogatási program következő szakaszának az előkészítése, s ennek keretében nagyobb vállalkozások is támogatásban, valamint kedvezményes hitelben részesülhetnek majd. Az anyaország támogatásával beindult egy óvodafejlesztési program is, amely rendkívül hasznos, hisz 1,7 milliárd forintot fognak óvodafejlesztésre fordítani.
A kárpátaljai magyarság parlamenti képviselője beszélt az ukrán–magyar államközi kapcsolatok területén tapasztalható előrelépésekről is, amelyek előkészítésében a KMKSZ is fontos szerepet játszott. A két ország által tervbe vett infrastrukturális beruházások jelentősen javíthatják a kárpátaljai lakosok helyzetét, azok jelentősen könnyítik a határátkelést és a két ország közötti együttműködést. Azt is bejelentette, hogy más néven ugyan, de folytatódni fog a Keleti Partnerség program Kárpátalján, amelynek köszönhetően számos iskola és közintézmény épülete újulhatott meg már eddig is.
Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára részletesen beszámolt az ukrajnai kisebbségek nyelvhasználatát és iskolai oktatását jelentősen korlátozó törvénytervezetek ellen tiltakozó aláírásgyűjtő akció állásáról. Elmondta, ahhoz, hogy ez az akció sikeres legyen, minimálisan 25 ezer aláírást kellett összegyűjteni, ezzel szemben már 35 173 személy írta alá az íveket. Ez egyelőre lényegesen kevesebb, mint a legutóbbi választásokkor a KMKSZ-re leadott szavazatok száma. Kijelentette, hogy a 40 ezer tagú KMKSZ nem állhat meg 35 ezer aláírásnál, március 10-ig folytatni kell a munkát. A KMKSZ mellett az UMDSZ és a történelmi magyar egyházak is gyűjtenek aláírásokat.
Őrhidi László, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének alelnöke javasolta, hogy a felgyorsult kivándorlás miatt a szövetség a magyarlakta településeken végezzen egy belső népszámlálást, erre azért lenne szükség, mert az országban 2001-óta nem volt népszámlálás.
Gulácsy Géza alelnök, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója beszámolt az alapítvány által kezelt támogatási programokról. Elmondta, hogy idén az eddigi célcsoportok mellett fizetéskiegészítő támogatásra pályázhatnak a magyar könyvtárosok és a közművelődés területén tevékenykedő szakemberek is. Bejelentette, hogy Magyarországról újabb forrásokat is hajlandóak lennének biztosítani a magyar pedagógusok támogatására. Ugyanis a felgyorsult pedagóguselvándorlás esetenként teljesen tönkreteszi a magyar oktatást. Sok iskola már képesítés nélküli munkatársakat és a magyar nyelvet nem beszélő pedagógusokat kénytelen alkalmazni, ami nyilvánvalóan a színvonal romlását eredményezi. Az említett elvándorlás megállítása érdekében az eddigi támogatási programot kiegészítve egy pedagógus-életpályamodell bevezetését tervezik, amellyel kapcsolatban jelenleg folyik egy felmérés. Összesítették a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítványon, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központon és a KMKSZ-en keresztül Kárpátaljára érkezett támogatásokat, amelyek összértéke elérte a 3,7 milliárd forintot 2016-ban.
Barta József, a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke a KMKSZ által delegált nyolcfős frakciónak a megyei önkormányzatban végzett munkájáról számolt be. Elmondta, hogy KMKSZ-es képviselőcsoport lobbijának köszönhetően a tavalyi évről megmaradt költségvetési forrásokból sikerült járásonként 3-4 projektet támogatni. Ezeket a fejlesztéseket magyarok által lakott településeken valósítják majd meg. Az említett eredmények mellett két fontos, a kormányhoz intézett beadványt is elfogadott a megyei tanács, amelyekben kérték két, a Beregszászi járásban lévő határátkelő nyitva tartásának meghosszabbítását, valamint azt, hogy ne oldják fel a feldolgozatlan faáru exportjának tilalmát. Az alelnök beszámolt arról, hogy a megye vezetői ellenzik a kisebbségek jogait korlátozó, szakmailag nem megfelelő törvénytervezetek parlament által történő elfogadását, ezzel kapcsolatban a megye kormányzója egyeztető kerekasztal-megbeszélésre hívta össze Kárpátalja nemzetiségi szervezeteinek vezetőit. Az egyeztetést követően elfogadtak egy beadványt, amelyet megküldtek a parlament elnökének és Ukrajna miniszterelnökének.
Megdöbbentőnek nevezte, hogy az ukrán titkosszolgálat magát a Kárpátaljai Megyei Tanácsot is szeparatizmussal vádolja, ráadásul ezzel kapcsolatosan átkutatták a megyei önkormányzat épületét, és több dokumentumot le is foglaltak.
Molnár László kulturális titkár a KMKSZ esedékes megyei rendezvényeinek előkészületeiről tájékoztatta a Választmány tagjait, kérve a jelenlévőket, hogy lehetőségeikhez mérten vegyenek részt a Szövetség rendezvényein.
A választmányi gyűlés végén a KMKSZ Elnökségének döntése értelmében Brenzovics László ünnepélyesen átadta a Fodó Sádor-díjat Szabó Gabriellának, a Huszti Magyar Tannyelvű Általános Iskola tanárának, dr. Majorossy Györgynek, a Beregszászi Járási Kórház traumatológusának és Józan Lajos nyugalmazott református lelkipásztornak. A Fodó Sándor-ösztöndíjat idén Kántor Andrea, az Ungvári Nemzeti Egyetem általános orvosi szakon tanuló 3. évfolyamos diákja kapta.
Badó Zsolt
