Újraválasztották Áder Jánost

2017. március 14., 21:09, 844. szám

Újabb öt évre köztársasági elnökké választotta Áder Jánost a magyar Országgyűlés hétfőn.

A Fidesz–KDNP Áder János jelenlegi államfőt jelölte a tisztségre, míg az ellenzék a Jobbik kivételével Majtényi László volt ombudsmant, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökét támogatta.

A titkos szavazás megkezdése előtt Áder János és Majtényi László is beszédet mondott.

Majtényi László beszédében hangsúlyozta: olyan alkotmányt tart szükségesnek, amelyet népszavazás erősít meg, amely kifejezi a társadalom vitában álló csoportjainak közös értékeit, és békét teremt. Abban összegezte programját, hogy mindenkinek jobb intézmények, mint emberek uralma alatt élni.

Elviselhetetlennek nevezte a szegénységet és úgy ítélte meg, hogy a korrupció maga alá gyűrte az államot. A jelölt az 1989–90-es alkotmányos értékekhez, a parlamenti demokráciához való visszatérést sürgette.

Jelezte, az eddigi államfők közül Göncz Árpádot és Sólyom Lászlót tekinti mintának, akik példát mutattak személyes autonómiából.

Közölte, hogy megválasztása esetén maradéktalanul élne minden eszköztárral, s mivel szerinte az alkotmányosság megroppant, „unortodox eszközök alkalmazásának” is helyet adna. Példaként a korlátlan beszédjogot hozta, s hogy korlátlanul nyújthatna be törvényjavaslatokat az Országgyűlésnek. Noha utóbbiakat a parlament nem köteles elfogadni, de megtárgyalni igen – fűzte hozzá.

Beszédében Áder János számot adott az eltelt öt esztendőben végzett munkájáról. Felidézte, hogy 2012-ben azt ígérte, államfőként mindig a magyar érdekek és értékek szószólója lesz. Kijelentette: az öt éve is vallott értékek alapján kívánja az államfői munkát végezni.

Arról is beszélt, hogy a köztársasági elnök alaptörvényből következő külpolitikai mozgástere lehetőséget ad régóta húzódó vitás kérdések megoldására, lezárására is. Erre példaként felelevenítette a Tomislav Nikolic szerb elnökkel 2012-ben folytatott budapesti tárgyalását, amelyen felvetette az 1944–45-ös bácskai vérengzéseket és a magyarok kollektív bűnösségéről szóló 1945-ös döntést, Tomislav Nikolic pedig úgy reagált, hogy elérkezett a megbocsátás és a megbékélés ideje. A szerb államfővel kötött budapesti elvi megállapodás után 2013-ban született meg a szerb parlament döntése, amely elítélte a második világháború végén elkövetett atrocitásokat, majd Magyarország köztársasági elnökeként bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a második világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen – idézte fel Áder János, hozzátéve, hogy néhány hónap múlva pedig a szerb kormány hatályon kívül helyezte a magyarok kollektív bűnösségéről szóló 1945-ös határozatot.

Felszólalásában kitért arra is, hogy eddigi elnöki munkájában kiemelt helyen szerepelt a jövő generációk iránti felelősség, hiszen „épített és természeti környezetünkért viselt felelősségünk közös”, parlamenti, kormányzati ciklusokon is átnyúlik.

A jelöltek felszólalása után megkezdődött a köztársaságielnök-választás. A titkos szavazásban 170 képviselő vett részt, mindannyian érvényesen voksoltak.

Áder János, a Fidesz–KDNP jelöltje 131 szavazatot kapott. A baloldali ellenzék által támogatott Majtényi Lászlóra 39-en szavaztak.

Áder Jánost a második fordulóban választotta államfővé a parlament, miután az első kör – kétharmados támogatás híján – eredménytelen volt. A második szavazáson már csak az számított, ki kap több voksot.

A politikus megválasztása után a páholyban fogadta a gratulációkat, köztük Orbán Viktor miniszterelnökét. Gratulált az újraválasztott államfőnek az eseményen jelen lévő Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is. A magyar érdekvédelmi szervezet vezetője kárpátaljai látogatásra hívta meg Áder Jánost.

Az 1959-ben született Áder János – volt házelnök, országgyűlési és európai parlamenti képviselő – második ciklusát kezdheti meg a Sándor-palotában. Újraválasztása május 10-től hatályos. Először 2012. május 2-án választotta őt elnökké az Országgyűlés, majd – a rendszerváltás utáni ötödik államfőként – 2012. május 10-én lépett hivatalba. Az Országgyűlés a rendszerváltás óta hetedik alkalommal választott köztársasági elnököt.

(MTI/mno.hu/hk)