IMEN – Erdélyi Béla írásai eredeti nyelven

Könyvbemutató Ungváron

2017. március 15., 12:32, 844. szám

Március 10-én Ungváron, az Ilko Galériában mutatták be az Erdélyi Béla festőművész írásait eredeti nyelven közlő IMEN című kötetet. A könyv az ungvári Olekszandra Garkusa Kiadó gondozásában, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja Fejlesztési Feladatainak Kormányzati Koordinációjáért Felelős Kormánybiztossága, valamint a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet támogatásával és közreműködésével jelenhetett meg.

126 évvel ezelőtt született a színek és a formák nagy mestere, Erdélyi Béla festőművész, az ungvári képzőművészeti oktatás megalapítója, a kárpátaljai festészeti iskola egyik megteremtője. A mai hivatalos álláspont szerint európai jelentőségű ukrán festőnek tekintett Erdélyi irodalmi szempontból is értékes hagyatékot hagyott maga után, hisz folyamatosan naplót vezetett, és több kisregényt is írt.

A sors iróniája, hogy az 1955-ben 64 éves korában elhunyt legendás festőművész írásai feledésbe merültek egészen 2012-ig. Akkor kerültek a kéziratok Ivan Nebesznikhez, az Erdélyi Béla alapította Kárpátaljai Művészeti Akadémia rektorához, aki ukrán nyelvre fordíttatta, majd könyv formájában kiadatta két kisregényét, az IMENt és a Dímont, valamint naplóit.

Tavaly a nagy festőművész születésének 125. évfordulóján alapkövet tettek le leendő mellszobra helyén, szülőfalujában, Kelemenfalván (Klimovicja, ma: Zahattya). Ott szembesült Molnár Ildikó, a Kárpátaljai Közigazgatási Hivatal Kulturális Főosztályának helyettes vezetője azzal a ténnyel, hogy Erdélyi Béla irodalmi hagyatéka kizárólag ukránul olvasható, eredeti magyar nyelven, ahogy Erdélyi Béla papírra vetette, nem hozzáférhető.

Akkor Molnár Ildikó baráti körben megfogadta, hogy mindent megmozgat annak érdekében, hogy az ukrán fordításban megjelent kötetet kiadják magyarul is. Ehhez elsőként elkérte a kéziratokat Ivan Nebesznik rektortól, aki örömmel adta át neki. Először arra gondolt, hogy Erdélyi Béla kéziratát adják ki könyv formában, de annak egyes részei már nehezen olvashatók, ezért is döntöttek végül úgy, hogy mégiscsak digitalizálják a szöveget, és a mai helyesírás szabályaihoz igazítják. A magyar kiadás szerkesztését és a korrektúrát Kótyuk István nyugalmazott egyetemi docens és neje, Kótyuk Vera vállalta. Sikerült támogatót is találni a magyar kiadáshoz: dr. Grezsa István kormánybiztos hivatala biztosította az anyagi eszközöket, s a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet közreműködésével valósították meg a feladatot. Végül, akárcsak az ukrán fordítás, a magyar eredeti szöveg is az ungvári Olekszandra Garkusa Kiadó gondozásában nyert könyvformát. Az IMEN című kötet bevezetéseként Ivan Nebesznik rektor írta le Erdélyi Béla fordulatokban bővelkedő élettörténetét. A műhöz Mihajlo Szirohman képzőművész, művészettörténész írt előszót. A könyv tartalmazza Erdélyi Béla Dímon és IMEN című önéletrajzi ihletésű kisregényeit, a Betegségem története című regényvázlatát, a Münchenben, Franciaországban, Párizsban töltött idő alatt írt naplóit, a kárpátaljai képzőművészekről írt portrésorozatát, valamint a végén aforisztikus gondolataiból egy tanulságos, a művész világlátásáról sokat eláruló válogatást a Gondolataim című fejezetben.

Az ünnepélyes könyvbemutató hangulatát emelte az ötven éve Boniszlavszky Tibor által alapított Divertimento Kamarazenekar – amely tíz év szünet után sok új taggal kibővülve Jaszinszki István vezetésével erre az alkalomra alakult újjá – Márton István- és Bartók-darabok előadásával.

Az eseményre érkezett vendégeket Molnár Ildikó köszöntötte, közöttük a támogató kormánybiztosság képviseletében jelen lévő dr. Tarpai Józsefet, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezetet képviselő Molnár Krisztinát, Buhajla József és Szalipszki Endre ungvári és beregszászi magyar főkonzulokat.

Buhajla József ungvári magyar főkonzul egy tanítványai által feljegyzett történettel igazolta, mennyire bohém, melegszívű ember volt Erdélyi Béla. „Erdélyi európaiságát egy ideig tolerálta a sztálini terror, de hamarosan lesújtott rá a politika. Az általa alapított ungvári akadémia vezetői székéből eltanácsolták, majd a művészeti szövetség éléről is durván eltávolították. Ezek a megpróbáltatások mélyen megviselték mind lelkileg, mind fizikailag, és viszonylag korán, 1955-ben, 64 évesen elhunyt” – foglalta össze a művész életének utolsó évtizedét Buhajla József.

Ivan Nebesznik, a Kárpátaljai Képzőművészeti Akadémia rektora Erdélyi Béla írásai kapcsán elmondta, a művész a festményei mellett írásban is színvonalas örökséget hagyott maga után, ezért érezte kötelességének, hogy ukrán fordításban mindenki számára elérhetővé tegye a festő özvegyétől, Szlivka Magdától kapott kéziratokat, mielőtt azok teljesen elkallódnának. Nebesznik beszélt az Erdélyi életével kapcsolatos, kevéssé ismert részletekről, érdekes történeteket idézve fel a mindig elegáns, nagy műveltségű művész életéből.

Volodimir Mikita akadémikus, Erdélyi Béla egykori tanítványa a művésszel kapcsolatos emlékeit idézte fel, majd a kiadó nevében Olekszandra Garkusa részletesen ismertette a könyvben olvasható írásokat, valamint a kiadvány létrejöttének történetét.

Az IMEN című könyvet az érdeklődők a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezettől szerezhetik be.

Badó Zsolt