Ülésezik a KMKF

Budapesten, az Országházban került sor pénteken a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésére. A tanácskozáson Kárpátalja képviseletében jelen volt Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Megyei Tanács oktatási, tudományos, kulturális, vallási, ifjúsági, sport, kisebbségi és információpolitikai bizottságának elnöke.

Kövér László, a magyar országgyűlés elnöke beszédében kiemelte: a nemzetállamok demokratikus legitimációjának jelenleg a világban nincs elfogadható alternatívája. Ami alternatíva létezik, az elfogadhatatlan: demokratikus legitimáció nélküli, azaz antidemokratikus, számon kérhetetlen és ezért felelősség nélküli hatalmi alakzatokba szerveződő, arctalan és arcátlan globális érdekcsoportok vannak, amelyek különféle formákban és nevek alatt át akarják venni a szuverén, demokratikus és nemzetközi együttműködésre képes nemzetállamok szerepét Európában.

Rámutatott: a kétpólusúnak mondott világ 1989-1990-ben történt megszűnése és a kelet-európai rendszerváltoztatások bekövetkezése után a térségben ránk köszöntött az egypólusú világ, és térségünkre is kiterjedt annak nagyhatalmi békéje, a Pax Americana. Az Országgyűlés elnöke azt mondta, hogy az egypólusú világ elkerülhetetlen hanyatlásával Kelet-Közép-Európában, a Kárpát-medencében a Pax Americanát a Pax Europae Mediae-nek vagy Pax Danubinának vagy Pax Carpaticának kell felváltania, amely megerősíti a térség együttműködését, mint az Európai Unió egyik fontos szellemi és anyagi erőforrását, lezárja az itt folytatott XX. századi etnikai versengést, és új, méltányos teret nyit a magyar nemzetpolitikának is.

Kövér László hozzátette: 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban valamennyi szomszédos ország a nemzeti ideáljai kiteljesedésének, jelenkori nemzetállama létrejöttének centenáriumát fogja ünnepelni.

„Nekünk, magyaroknak, a XX. század történelmi veszteseinek nem lesz okunk ünnepelni, csak abból meríteni erőt a magunk számára, hogy minden veszteség ellenére túléltük a XX. századot” – fogalmazott Kövér László.

Szerinte a centenáriumi évfordulókon a magyaroknak arra kell felhívniuk a szomszédaik figyelmét, hogy egy új térségi együttműködés nélkül ők, az egykori nagy győztesek a jövőben elveszíthetik a legfontosabbat, amit korábban nyertek: a saját nemzetállamukat.

Mi, magyarok, mindezért azt kívánjuk a szomszédainknak, amit önmagunknak: együttműködésre képes szuverén nemzetállamot, amely senkit nem nyom el, és nem korlátoz identitásában, hanem mindenkit megvéd, és erősít – mondta Kövér László.

A házelnök úgy értékelt: a Kárpát-medence XXI. századi nemzetállamainak nemcsak a területükön élő etnikai többség, hanem az etnikai kisebbség nemzeti identitását is védeniük és erősíteniük kell, mert csak így tudnak egymással valóban együttműködni, és így érvényesíteni az állampolgáraik érdekeit az esetleges globális gazdasági, pénzügyi vagy társadalmi ellenérdekekkel szemben. 

Ha nem sikerül egy ilyen megújult nemzetállami hivatásra építeni az országok közötti együttműködést, ha az etnikai ellentétek feloldatlansága továbbra is akadálya marad a térség államai és nemzetei közötti stratégiai együttműködésnek, akkor Kelet-Közép-Európa soha nem lesz képes a benne rejlő potenciált kibontakoztatva emancipálódni Európa nyugati feléhez, újra csak nem lesz más, mint egy – a XX. században megismertekhez képest talán elviselhetőbbnek látszó alávetettséget hozó – másik birodalom ütközőzónává tett perifériája – fogalmazott.

Megjegyezte: talán napjainkra a Kárpát-medencében lassan beértek azok a mentális, lélektani és politikai feltételek, amelyek révén a magyarság által javasolt új térségi együttműködés gondolatában mindenki úgy találhatja meg a saját nemzeti önérdekét, hogy ezzel nem veszélyezteti, hanem erősíti a szomszédjai érdekeit is.

Kövér László azon meggyőződésének is hangot adott, hogy az 1990-et követő, negyedszázadnyi hosszú menetelés után ez a felismerés és együttműködés jelenthet valóban új és fenntartható lehetőséget a magyar nemzetpolitikának, a Kárpát-medencei magyar közösségeinknek is.

***

A szomszédos országokkal kapcsolatos nehéz ügyeket csak úgy lehet megoldani, ha közös bizalmat alakítunk ki – jelentette ki a fórumon a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter kifejtette: lehetne olyan stratégiát választani, hogy amíg nem értünk egyet a szomszédos országokkal a vitatott kérdésekben, nem vagyunk hajlandóak együttműködni. A kormány ehelyett azt választotta, hogy igyekszik közös sikereket elérni velük, hogy a határon túli magyarok mindennapi életét leginkább érintő ügyeket a megoldás esélyével vethesse fel.

A miniszter a mai magyar külpolitikát alapvetően meghatározó tényezők között említette „a minden korábbinál patriótább” amerikai álláspontot, az Egyesült Államok és Oroszország, az EU és Oroszország viszonyát, Kína gazdasági expanzióját, a Brexitet és a migrációs válságot.

A külügyminiszter az új amerikai megközelítésről azt mondta: a patrióta gazdaságpolitikának nem negatív, hanem pozitív megítélés alá kell esnie, Magyarország is ilyet folytat. „Ellentétben a nemzetközi mainstreammel, mi nem frusztráljuk magunkat” amiatt, hogy az új amerikai elnök azt mondja, Amerika az első, ez természetes, és ez „felszabadító kijelentés”, amellyel „a lehető legmesszebbmenőkig egyetértünk”.

A lehetséges amerikai–orosz közeledést illetően kijelentette: ez a kapcsolatrendszer a mélypontján volt az elmúlt időben, de az új amerikai elnöknél van nyitottság arra, hogy elmozdítsa erről a pontról a kapcsolatokat. Annak ellenére – tette hozzá –, hogy komoly erők próbálják ezt megakadályozni. Magyarország kicsi ahhoz, hogy ezt a folyamatot befolyásolja, de azt tudja, hogy ha a Kelet és a Nyugat között korábban konfliktus volt, Közép-Európa annak mindig a vesztese volt, így a mi érdekünk „a normális, kiegyensúlyozott, egymás és a nemzetközi jog tiszteletén alapuló együttműködés” az Egyesült Államok és Oroszország között – magyarázta.

Szijjártó Péter az EU és Oroszország kapcsolatáról közölte: ez is a mélyponton van, ami sok kárt okozott már Európának és Oroszországnak, továbbá a magyar gazdaságnak is. Magyarországnak Ukrajna szomszédjaként kiemelten fontos a stabil, szuverén, erős Ukrajna, amelynek területi integritását mindenki tiszteletben tartja – mondta. Hozzátette: képmutató magatartás az EU részéről, hogy csak szavakban segíti Ukrajnát.

Véleménye szerint be kell látni, hogy a szankciós politika gazdasági és politikai szempontból is megbukott, és racionális vitát kellene folytatni az EU-ban ezekről az intézkedésekről.

A Brexitet illetően kifejtette: komoly baj, hogy Nagy-Britannia a kilépés mellett döntött, de tiszteletben kell tartani a britek választását. Nagy-Britannia távozása gazdasági és politikai veszteség is, „a szuverenista tábor” a legerősebb tagját veszíti el az Unióban. Hozzáfűzte: fair megállapodásra kell törekedni Nagy-Britanniával.

A külügyminiszter végül a migrációs válságról szólva hangsúlyozta: „akármilyen nyomás is lesz rajtunk, akárki is támad minket”, ebbe az országba illegálisan soha senki nem léphet be. A konfliktusokat Magyarország azért vállalta, mert világossá akarta tenni: „aki ezzel az országgal szórakozik”, aki ezt a nemzetet támadja, „annak vissza fogunk szólni”. A jövőben is „bele fogunk állni a konfliktusokba”, nem keressük azokat, de ha valaki sértegeti ezt a nemzetet, nem hagyjuk reakció nélkül a vádakat – jelentette ki.

(MTI/Kárpátalja)