„Jó úton járunk, ez nem kétséges...”

Tisztújítás a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetében

2017. március 29., 10:59 , 846. szám

Tisztújító és beszámoló közgyűlését tartotta múlt vasárnap Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Középszintű Szervezete (KMKSZ BKSZ). A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében a középszintű szervezet 10786 tagját 155 küldött képviselte. Vendégként jelen volt Buhajla József ungvári és Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzul, Erdei Péter beregszászi magyar konzul, Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke.

Elnöki beszámolójában Sin József a szövetség alapszervezeti közgyűléseinek tapasztalatait, valamint az ukrajnai politikai és gazdasági helyzetet összegezte. Elmondta, hogy a középszint által szervezett rendezvényből az elmúlt évben harminc volt, és az alapszervezetek is megtartották rendezvényeiket, megemlékeztek nemzeti ünnepeinkről, nagyjainkról, hőseinkről.

Az elnök, aki egyben a Beregszászi Járási Tanács elnöke is, helyzetértékelésében elmondta: „A gazdasági helyzet nemigen javul, és a politikusok egy része a nemzeti kisebbségekben látja a bajok forrását. Mi tudjuk, hogy ez nem így van, és remélem, hogy jogainkért folytatott küzdelmünkben a jövőben is számíthatunk önökre, tisztelt KMKSZ-tagok, mint legutóbb az anyanyelv védelmében indított aláírásgyűjtési akciónkban, amikor rövid idő alatt húszezer aláírást tudtunk összegyűjteni.” Sin József ennek az akciónak a kapcsán kiemelte Beregszász, Nagybereg, Jánosi, Nagybégány, Badaló és Gát KMKSZ-alapszervezetét. Az elnök értelmetlennek és hatástalannak nevezte a kormányzat által bevezetett reformokat, amelyek nem vitték előre az országot, sőt inkább szétzilálták. Elmondta, hogy a nyugat által elvárt decentralizáció helyett erőteljes, kérlelhetetlen centralizáció van Ukrajnában. Mindezek ellenére a KMKSZ nem tehet mást, szerepet kell, hogy vállaljon a különböző szintű önkormányzatokban, amely szerepvállalásnak sok kézzel fogható előnye van közösségünk számára.

Sin József fontos történelmi pillanatnak nevezte a jelenlegi helyzetet, amikor „találkozik a magyar nemzeti kormány és a kárpátaljai magyarság elképzelése és akarata. Jó úton járunk, ez nem kétséges...” Elmondta, hogy anyaországi támogatással szeretnének Rákóczinak szobrot állítani Beregszászban, tovább szeretnék fejleszteni a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkot is. Örömtelinek nevezte, hogy folyamatosan nő a magyar nyelv presztízse Kárpátalján, ma már minden beregszászi járási iskolában tanulják a magyar nyelvet. Fontos célként jelölte meg, hogy megtartsák Beregszász magyaros arculatát, megőrizzék a várost az itt élő magyarok kulturális központjaként, és hogy az Egán Ede-program segítségével megerősítsük a vidék gazdaságát.

Orosz Adél, a BKSZ ellenőrző bizottságának elnöke a közgyűlésnek bejelentette, hogy a 180 szavazásra jogosult küldöttből 155 van jelen, tehát a tisztújító közgyűlés határozatképes. Majd részletesen beszámolt a középszintű szervezet pénzügyeiről.

Horkay Sámuel, a fegyelmi bizottság elnöke bejelentette: „Az elmúlt évben a fegyelmi bizottság ügyet nem tárgyalt, panasz nem érkezett. Az elmúlt három év során mindössze egy ügy volt, a járási irodavezető tevékenységével kapcsolatban érkezett panasz. A bizottság az ügyet még akkor megvizsgálta, a megállapításait megtette, javaslatait illetékes helyre eljuttatta.”

Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzul köszöntötte a közgyűlés résztvevőit, kiemelve: „Önök nyilván tapasztalják és érzékelik, hogy Magyarországon változatlanul a közgondolkodás homlokterében van a kárpátaljai magyarság.” A főkonzul Magyar Leventére, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkárára hivatkozva arról biztosította hallgatóságát, hogy az anyaországi támogatások mértéke nem fog lankadni, sőt intenzívebbé válik. Ezen támogatások célja pedig a kárpátaljai magyarság megmaradásának elősegítése, de mára elérkezett az az idő, amikor a megmaradás mellett a gyarapodásról is beszélhetünk – hangsúlyozta a főkonzul.

Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke felidézte, hogy 1989-ben a szovjet hatóságokkal szemben közösen küzdött a nemzetiségi jogok elismertetéséért a KMKSZ az ugyancsak akkor alakult Sevcsenko Társasággal. Miután ők hatalomra jutottak, ugyanazokat a jogokat, amelyeket annak idején maguknak követeltek, másoknak megadni már nem óhajtották. „Ilyen az emberi természet. Amikor rabszolgából uralkodó lesz, vagy kliensből hivatalnok, akkor valamiféle metamorfózissal megfeledkezik az előző életéről és a keresztény elvekről is. 26 év alatt az ország nem tudta igazából felépíteni önmagát. A nemzeti koherenciáját nem tudta megteremteni. Most, amikor elkezdődött egy külföldi, geopolitikai hatalmi érdekekből diktált testvérháború, akkor ez a dolog kiélesedett, és az ukránok közül sokan úgy vélik, hogy a nemzeti létük veszélyben van. Ennek az okát pedig másokban vélik felfedezni. Sokan úgy gondolkoznak, ha itt nem lennének nemzeti kisebbségek, automatikusan megoldódnának Ukrajna problémái. Ez pedig egy alapvető politikai tévedés” – hangsúlyozta Gulácsy Géza, emlékeztetve hallgatóságát arra, hogy az állam ereje nem a hadseregben és a szigorú törvényekben rejlik, hanem az állampolgárok lojalitásában.

Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke a szervezetépítési munkáról beszámolva bejelentette, hogy a Beregszászi járásban 18 alapszervezettel vannak jelen, ennek koordinációját Báder Ottó járási elnök végzi. Majd beszámolt az Ifjúsági Szervezet által elvégzett munkáról, az általuk szervezett rendezvényekről és idei terveikről.

A közgyűlés előtt beszámolt Darcsi Karolina frakcióvezető a Beregszászi Városi Tanácsban végzett munkáról, majd Vass Ottó frakcióvezető a Beregszászi Járási Tanács KMKSZ-frakciójának eredményeiről.

Sin József bejelentette, hogy hat alapszervezetben történt elnökváltás és bemutatta az újonnan megválasztott alapszervezeti elnököket: Seder Ilonát, Gerzsenyi Andreát, Snicer Zsoltot, Turányi Jaroszlávát, Egressy Istvánt és dr. Jakab Lajost. Külön köszöntötte id. Molnár Lászlót, akit Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Ezüst Érdemkereszttel tüntetett ki. Majd ajándékcsomaggal mondott köszönetet a jelen lévő leköszönt alapszervezeti elnököknek: a dédai Juhász Katalinnak, a kovászói Szviscsu Lászlónak és a borzsovai Buzási Istvánnak, aki a szervezet alapításától, 28 éven át volt az alapszervezet elnöke.

A beszédeket követően tisztújításra került sor. A küldöttek nyílt szavazással, egy ellenszavazattal és három tartózkodással ismét Sin Józsefet választották a KMKSZ BKSZ elnökévé. A tisztében megerősített elnök javaslata alapján az elkövetkező három évben a szervezet elnökségének tagjaivá választották Vass Ottót (általános alelnök), Farkas-Kordonec Gabriellát (ügyvezető alelnök), Molnár D. Istvánt, Jakab Lajost, Pataki Gábort, Berki Károlyt, Kovács Andrást és ifj. Molnár Lászlót. A fegyelmi bizottság tagjaivá Sütő Gábort, Bajusz Erzsébetet és Szajenkó Líviát választották a küldöttek. Az ellenőrző bizottság tagjaivá a közgyűlés Orosz Adélt, Molnár Lászlót és Rácz Jánost választotta.

A közgyűlés végén Molnár D. István, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének elnöke azt kérte a középszintű szervezet vezetőitől, hogy törekedjenek a szervezeten belüli információáramlás javítására, valamint bírálta a szövetség irodavezetőjét is.

Sin József kijelentette, hogy minden javaslatot, panaszt megvizsgálnak az alapszabály rendelkezéseinek és a fegyelmi bizottság állásfoglalásának megfelelően.

A küldöttgyűlés a Szózat eléneklésével ért véget.

Badó Zsolt