A csonthéjasok virágmoníliája

2017. április 12., 08:48 , 848. szám

Virágozni kezdett a kajszibarack (sárgabarack) majd követi hamarosan a megy, a cseresznye, a szilva és az őszibarack (a csonthéjasok). Mellettük egyes díszfáink is fogékonyak a csonthéjasok egyik legveszélyesebb betegségére, a virágmoníliára (Monilinia laxa), amely most tavasszal, a virágzáskor fertőz, és akár a fák teljes pusztulását okozhatja.

Bár ilyenkor még nem látszanak a fertőzés nyomai a szépen virágzó fákon, de a virágzás vége felé egyre szembetűnőbbek lesznek a jelek. A sziromleveleken, a bibén és a porzókon is apró barna foltok jelennek meg, majd a virágok fonnyadni kezdenek, elbarnulnak és elhalnak, de a fán maradnak.

A betegség ezután a virágszáron keresztül megfertőzi a frissen előjövő leveleket, a virágok mellett egyik napról a másikra ezek is fonnyadni kezdenek, lankadnak, megbarnulnak, elhalnak, de elszáradva a fán marad.

A termővesszőn először barna ovális foltok jelennek meg, amin mézgacseppek keletkeznek. A vessző szövetei a virágtól indulva fokozatosan elhalnak, folyamatosan újabb sebek keletkeznek rajta. Ha a seb körbeéri az ágat, akkor az elhal. Az elhalás akár a törzsig is terjedhet, ami a fa részleges vagy a teljes pusztulását okozhatja. A virágmonília éppen azért veszélyesebb a gyümölcsmoníliás fertőzésénél, mert az egész növényt elpusztíthatja, míg a gyümölcsökön jelentkező fertőzéstől csak a termés megy tönkre, a fa nem károsodik.

A kórokozó a fán maradt gyümölcsmúmiákban és a fertőzött ágakban telel micélium, illetve álszklerócium alakjában – innen indul a tavaszi fertőzés.

 

Megelőző védekezési módszerek

A vegetáció során és metszéskor a megbetegedett, fertőzött gyümölcsmúmiákat, virágokat, vesszőket vagy akár ágakat is távolítsuk el. A vékonyabb vesszőket egyszerűen kitörhetjük, a vastagabbakat addig vágjuk, amíg egészséges részt nem találunk. Ez általában a fertőzött rész alatt kb. 20-30 cm-re lehet, de akár a vázágak teljes csonkolása is szükségessé válhat. A sebeket kitisztítjuk, majd fasebkezelővel bekenjük a 10 mm-nél nagyobb átmérőjű sérüléseket, vágási felületeket. A használt kertészeti eszközöket (metszőolló, fűrész stb.) a beteg fa után fertőtlenítjük (hypóval vagy szesszel).

A levágott fertőzött részeket vagy égessük el, vagy komposztáljuk Phylazonit „tarlóbontó” segítségével más kertészeti és konyhai hulladékkal együtt (a szer 100 ml/10 l víz oldata kb. 1m³ komposzthoz elegendő). Az így nyert komposztot a későbbiekben fel tudjuk használni a kertészetünkben vagy a cserepes virágainknál.

Megelőző jelleggel a teljes vegetációban fontos a kémiai növényvédelem is. Ugyancsak fontos a gyümölcsmonília megelőzése, aminek az alapját a gyümölcsmolyok elenni permetezések, illetve az őszi és a tavaszi lemosó, megelőző rezes permetezések jelentik. De a legjelentősebb a virágzáskori, akár 3-4-szeri permetezés, elsősorban felszívódó permetezőszerekkel.

Idén, bár hideg és hosszú telünk volt az elmúlt évekhez képest, a tavasz kezdete hűvös és szeles volt, ami időnként erőteljesebb felmelegedésbe ment át, több alkalommal is +20°C fok felé emelkedett a hőmérséklet az elmúlt napokban. Ilyenkor még a nedves talaj kipárolgása is elégséges páratartalmat biztosít a gomba gyors terjedéséhez és fertőzéséhez.

Elhúzódó virágzáskor a védekezés a betegség ellen nehezebb, kitolódik a védekezési idő, a szeles időjárás miatt viszont csökken a védekezésre alkalmas napok száma. Ezért álljunk készen arra, hogy ha adódik egy szél- és esőmentes nap, vagy akárcsak néhány órára kedveznek az időjárási viszonyok, azonnal permetezhessünk. Virágmonília ellen optimális esetben 7–10 naponta szükséges védekeznünk.

A kórokozó a virágot a bibén keresztül fertőzi meg, innen halad tovább a virágnyélen keresztül a veszőkbe, ágakba. Most tehát a virág bibéjét kell megvédeni a kórokozótól a csonthéjasoknál. A meggynél a kórokozó a bimbó zöld csészelevelein keresztül is fertőzheti a növényt, ezért már bimbós állapottól védekezni kell felszívódó gombaölő szerekkel.

Előbb azonban a kajszinál kell résen lennünk. Mivel már virágzik, azonnali permetezésre van most szükség, amit 7–10 naponta megismétlünk a terméskötődésig. A szakirodalom szerint elhúzódó virágzáskor permetezni szükséges a virágzás kezdetekor (fehérbimbós állapot), teljes virágzáskor, a virágzás végén (legalább 80%-os sziromhulláskor), és zárásként terméskötődéskor. A permetezéseket, ha mód van rá, napos (a déli órákban), szélmentes, száraz időben végezzük, lehetőleg szobahőmérsékletű vízzel. A gombaölőszerek hatásának növelése érdekében használjunk tapadásfokozót, illetve rezisztenciatörés céljából a felszívódó gombaölőszerhez tegyünk kontakt készítményt is. Permetezéskor felváltva, illetve kombinálva használjuk a felszívódó és a kontakt hatású készítményeket, azaz egymás után nem szabad kétszer ugyanazzal a szerrel permetezni.

Következzék néhány a csonthéjasok virágmoníliája ellen Ukrajnában engedélyezett szerek közül:

Felszívódó (szisztemikus) hatású gombaölőszerek: Topas 100 EC (10-15 ml/10 l), Chorus 50 WG (2-3 g/10 l) (hűvösben kimondottan jó), Teldor 200 SC (8 gr/10 l), Switch 62,5 WG (7,5-10 gr/10 l, bár ezt inkább hagyjuk a gyümölcsmoníliára), Topsin-M 70 (10 gr/10 l – 0,29%), Szignum (10-12 gr/10 l) stb.

Kontakt hatású gombaölőszer (mankoceb hatóanyagú) például a Dithane M 45 (40 gr/10 l).

Rezet a virágzáskor a virágperzselés veszélye miatt nem javasolt használni.

A tavaszi permetezéskor fontos, hogy a permetezés aprócseppes formában történjen. A virágokat a permetlének teljesen be kell fednie.

Pái Béla