A török szavazók az elnöki irányítás bevezetéséről döntöttek

Az Európa Tanács és az EBESZ szerint a török népszavazás nem felelt meg a nemzetközi normáknak

2017. április 19., 10:53, 849. szám

A vasárnapi török népszavazáson – nem végleges adatok szerint – 86 százalékos részvétel mellett a szavazók 51,34 százaléka igennel, 48,66 százaléka nemmel voksolt az alkotmánymódosításra, amellyel jóváhagyták Recep Tayyip Erdogan elnök jogköreinek jelentős kiterjesztését.

A török választópolgárok 18 olyan alkotmánymódosításról dönthettek, amelyeknek értelmében nem a miniszterelnök, hanem a mindenkori államfő lesz a végrehajtó hatalom feje az országban, a kormányfői tisztség meg is szűnne. Recep Tayyip Erdogan török elnök célja évek óta a kormányzati berendezkedés megváltoztatása. Azt állítja, hogy ez nem az ő személyes céljait szolgálja, hanem az elnöki rendszer erősebbé és biztonságosabbá tenné országát. Az elnöki rendszer bevezetésére irányuló törekvések a tavalyi törökországi puccskísérlet után egyre erőteljesebbekké váltak.

A népszavazási eredményben döntő szerepük lehetett a külföldi voksoknak. A németországi törökök közel kétharmada igennel szavazott, Ausztriában ennél is magasabb, 73,5 százalék volt az igenek aránya, Hollandiában 71 százalék. Európában a legmagasabb arányban, 75,1 százalékban a belgiumi törökök szavaztak igennel, míg Svájcban 38 százalékkal kisebbségben maradt a támogatók tábora.

A külföldön élő törökök összesen 59,2 százaléka voksolt igennel, míg az otthoniaknak csak 51,2 százaléka.

A központi választási testület, az YSK adatai szerint külföldön 2,9 millió választásra jogosult török regisztráltatta magát, felük Németországban. A külföldön élő törökök az összes választásra jogosult mintegy 5 százalékát tették ki.

Sadi Güven, az YSK elnöke elmondta, hogy a beérkezett számos panaszt mérlegelve a Legfelsőbb Választási Tanács úgy döntött, érvényesnek tekinti azokat a voksokat, amelyeket a testület tisztségviselői által le nem pecsételt szavazólapon adtak le, hacsak nem bizonyítható a csalás ténye.

Az ellenzék állítása szerint az urnák lezárása előtt nem sokkal meghozott döntés kérdésessé teszi a szavazás érvényességét. Güven ezzel szemben azt hozta fel, hogy a testület még azelőtt hozta meg döntését, hogy a voksok bekerültek volna a szavazatszámlálás rendszerébe. Emellett a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) és az ellenzék vezető pártjának képviselői szinte minden szavazóhelyiségben jelen voltak és kézjegyükkel látták el a szavazatszámlálást összesítő jelentéseket.

Kérdéses a népszavazás törvényessége – jelentette ki vasárnap Kemal Kilicdaroglu, a legfőbb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke is. Mint mondta, az alkotmánymódosítás támogatói minden bizonnyal átlépték a törvényesség határait.

A vasárnapi török népszavazás nem felelt meg a nemzetközi normáknak – közölték hétfőn az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közös törökországi megfigyelő küldöttségének vezetői. Az EBESZ előzetes jelentése szerint nem kapott egyenlő kampánylehetőséget az alkotmánymódosítást ellenző oldal, a szavazókat nem tájékoztatták pártatlanul a reform kulcsfontosságú vonatkozásairól, a civil szervezetek nem szervezhettek kampányrendezvényeket, a szavazatok összeszámlálásában az utólagos változtatások fontos hitelességi biztosítékot mellőztek, az érvényben lévő szükségállapot okán nem voltak meg egy valóban demokratikus népszavazás törvényes keretei, melyeket különösen a tartományi kormányzók csorbítottak a gyülekezési és szólásszabadság korlátozásával. Az EBESZ nehezményezi azt is, hogy egyetlen csomagként kezelték a 18 pontból álló alkotmánymódosítási javaslatot – amely amúgy 72 cikkelyt érint –, és hogy a szavazótestületek munkája nem volt kellően nyitott.

A török külügyminisztérium már hétfőn, szinte azonnal elutasította a megfigyelői bírálatokat, mondván az észrevételek nem tárgyilagosak és nem pártatlanok.

Az Egyesült Államok előbb külügyminisztériumán keresztül csak annyit közölt, hogy észben tartja az európai megfigyelők aggodalmait, de megvárja jelentésük végleges változatát. Utóbb viszont Donald Trump elnök telefonon gratulált Erdogan elnöknek a népszavazáson elért győzelméhez.

Törökországnak széles nemzeti konszenzus kialakítására kell törekednie az alkotmány tervezett módosításairól – hangoztatta vasárnap az Európai Bizottság.

„Tekintettel a szoros eredményre és az alkotmánymódosítások nagy horderejére, arra szólítjuk fel a török hatóságokat, hogy a reform megvalósításában a lehető legszélesebb nemzeti konszenzus kialakítására törekedjenek” – áll a bizottság nyilatkozatában.

A német szövetségi kormány tudomásul veszi a törökországi népszavazás eredményét és tiszteletben tartja a török polgárok jogát, hogy döntsenek hazájuk alkotmányos berendezkedéséről – közölte hétfőn Angela Merkel német kancellár és Sigmar Gabriel külügyminiszter.

(MTI/Reuters/unn.com/ntk)