Az ukránosítás árnyékában

Magyar középiskola a végvidéken

Técsőre, az egykori máramarosi koronavárosra nemcsak a fölé tornyosuló fenséges Nereszen-hegy vet árnyékot a hajnali és az alkonyi órákban. Az itt élő, nyelvszigetet alkotó magyarságra s a Tisza-menti településen működő két magyar iskolára, a Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceumra, valamint a Técsői Hollósy Simon Középiskolára sokkal nagyobb – és őket a létükben fenyegető – árnyékot vetnek az ukrán nacionalisták erőszakos ukránosítást célzó, a legelemibb európai értékeket semmibe vevő törvénytervezetei. De miként is működik a Hollósy Simon Középiskola a soviniszta politikai lázálmok árnyékában?

– Iskolánk tantestülete ma 31 pedagógusból áll (közülük hárman jelenleg szülési szabadságon vannak), akiknek a többsége – 21 tanár – oktatási intézményünk volt végzősei közül került ki, és 223 diák elméjét, illetve testét pallérozzák a tanintézet falai közt – magyarázza Osziczky Róbert iskolaigazgató. A mai napig (2017.04.28.) 54-en kérvényezték gyermekük beíratását az első osztályba a 2017/2018-as tanévre. A tanulólétszám nem csökken, sőt örvendetes módon, az alsó tagozatos osztályok létszáma még növekszik is. A városi magyar iskoláskorú gyermekek mintegy 80 százaléka a mi oktatási intézményünkbe jár, s megjegyzem: az utóbbi években megnőtt ez az arány. Helybeli ukrán, illetve vegyes házasságokban született diákjaink is vannak, továbbá szórványtelepülésekről beutazó tanulóink is: kilenc bustyaházi, öt bedőházi, két taracközi, három tyacsivkai, három lázi, két úrmezei, egy alsókalinfalvi, két újbárdi, valamint egy irhóci gyermek. Emellett ingázó pedagógusaink is vannak: az igazgatóhelyettes (egyúttal angoltanár) Bedőházáról, egy alsós pedagógus Úrmezőről, egy ukrán nyelv és irodalom szakos tanár pedig Taracközről jár be.

Az iskola vezetőjétől megtudom, a tanintézet technikai felszereltsége jó. 17 számítógéppel, három vetítővel, egy multimédiás táblával, továbbá öt korszerű szaktanteremmel – ukrán nyelv és irodalom, magyar nyelv és irodalom, biológia, történelem, illetve informatika terem – rendelkeznek. Könyvtárukban kilencezer szépirodalmi mű és 7087 tankönyv (közülük 3271 „leírt”, de segédanyagként használható kiadvány) sorakozik a polcokon, nagy részük magyar nyelvű.

De hová „repülnek ki” az iskola „fészkéből” a végzősök? A tanintézet vezetőjének tájékoztatása szerint a szülők sok gyermeket íratnak át a helyi magyar református líceumba, s nemcsak a 9., hanem már a 8. osztály elvégzése után is. Az elmúlt tanév végén 13 tanuló a 8. osztály befejezése után ment át oda. A mostani tanévben nincs is 10. osztályuk. Az érettségizőik viszont sikeresen teszik le az emelt szintű vizsgákat. Ami pedig a tavalyi végzősöket illeti, a kilenc elballagott diák közül négyen Magyarországon folytatják tanulmányaikat, míg egyikük Ukrajnában tanul tovább, a többiek különböző munkahelyeken vállaltak állást. S milyen helyezéseket érnek el a diákok a tanulmányi versenyeken? Az elmúlt tanévben 13 helyezettjük volt járási, egy megyei szinten, a KMPSZ-vetélkedőkön részt vevő tanulóik pedig közepes eredményeket értek el.

Az iskola széles körben ismert Nereszen táncegyüttese öt csoportból áll, melyekben összesen 70 diák táncol. Tavaly is több nagyobb szabású rendezvényen léptek fel: júliusban a tiszapéterfalvai KurucFeszten, októberben Huszton, a Bethlen-napon, szeptember közepén Bustyaházán, a FELTISZÁn, szeptember végén a técsői városnapon, november 20-án pedig ugyancsak Técsőn, az Arany Ősz Kórustalálkozón. Az öt csoport közül mindegyik rendezvényen 2-2 szerepelt. Nagyon sok támogatást kapnak a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től és a ferences-missziótól, s ezeket a táncegyüttes ruhatárának a fejlesztésére fordítják.

– 2015 őszétől az iskolán belül megalakult a Rákóczi Szövetség helyi szervezete – vált témát Osziczky Róbert. – Ennek köszönhetően nagyon sok helyre jutottunk el. Már két éve részt vettünk az október 23-i budapesti megemlékezéseken. Tavaly augusztusban tíz gyermekünk táborozott Tatán, s mindig részt veszünk a Rákóczi Szövetség által szervezett középiskolai vezetőképzéseken. 2015 augusztusában pedig Técső testvérvárosa, Jászberény polgármesteri hivatalának jóvoltából tíz napig táboroztunk a magyarországi településen, ami nagy élményt jelentett számunkra.

– És hány anyaországi tanintézménnyel kerültek testvériskolai kapcsolatba? – teszem fel a kérdést.

– Hárommal is büszkélkedhetünk: a Besenyszögi Chiovini Ferenc Általános Iskolával, a Budapesti Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskolával és a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Líceummal – kapom a választ. – A besenyszögiek minden évben, október elején négy napra elutaznak hozzánk, közösen emlékezünk meg az aradi vértanúkról, emellett sportversenyeket, kirándulásokat és búcsúestet szervezünk. Tavaly októberben pedig – a Rákóczi Szövetség pályázata révén – végre sikerült szerveznünk egy visszautat. Családoknál szállásoltak el minket, az ellátást, az étkezéseket és a programokat az iskola biztosította, amiért nagyon hálásak vagyunk. A budapesti szakiskola is szervezett egy oda-vissza utat októberben. A bonyhádi iskola pályázatát még nem bírálták el, de reméljük, az idén sikerrel járnak. Mi pedig nagyon örülünk, hogy minél több helyre sikerül elutaztatnunk diákjainkat, emlékezetessé téve iskolás éveiket. (Emellett – anyaországi kapcsolataik eredményeként – a diákok nemzeti öntudata, az anyaországi magyarokkal való összetartozás-érzésük is erősödik – tehetjük hozzá. L. M.)

– A Técsői Hollósy Simon Középiskola mindig is jó, erős iskola volt, az ma is, és azon vagyunk, hogy meg is tartsuk ezt a színvonalat – fejti ki Osziczky Róbert. – Tanáraink mindent megtesznek azért, hogy megadják a kellő tudást a gyermekeknek, s körbevegyék őket szeretettel, törődéssel, odaadással. Biztosítani tudjuk számukra a kellemes környezetet, hogy csak a tanulásra koncentráljanak, és szívesen, örömmel jöjjenek hozzánk tanulni. Az eredményeink pedig jók, s azt mutatják, hogy magyar iskola után is lehet továbbtanulni az ukrajnai felsőoktatási intézményekben. A hibáinkat igyekszünk kijavítani, a nehézségeket kiküszöbölni. Dolgozunk ezen, s azon, hogy megalapozzuk a gyermekek jövőjét. Emellett tanintézetünk a felső-Tisza-vidéki magyar oktatás egyik fellegvárának számít. Fontos szerepünk van a magyar identitás megőrzésében, és abban, hogy Técsőn továbbra is éljen a magyar szó, legyenek magyar ünnepségek. És az is fontos a számunkra, hogy a vegyes házasságokból származó gyerekekből is kihozzuk a maximumot, megerősítsük magyarságukat és magyarságtudatukat…

Mit fűzhetünk hozzá mindezekhez? Reméljük, eloszlanak a kelet felől gomolygó viharfelhők. De ezért nekünk is vállalnunk kell a kemény politikai küzdelmet, hogy ne csak Técsőn, de egész Kárpátalján is megmaradjon a magyar szó.

Lajos Mihály