Hogyan lakoltatható ki az egész családot zaklató családtag?

2017. május 1., 12:21, 850. szám

„A családi házat annak idején még édesapánk építette. Jelenleg együtt élünk a házban öcsémmel, aki rokkantnyugdíjas, valamint a lányommal, annak férjével és két gyermekükkel. Sajnos, a férj gyakran italozik, és olyankor mindenkit zaklat, különösen engem, az anyósát. Hiába mondjuk, hogy költözzön el, kitart amellett, hogy neki joga van a házban lakni, s ha nekünk nem tetszik, menjünk el mi. Pedig volna neki hová menni, mert van egy szüleitől örökölt háza a szomszéd faluban. Valóban igaz volna, hogy van joga a házból csupán azért, mert 22 éve benne lakik?”

– Sok múlik az ilyen esetekben a tulajdoni viszonyokon, vagyis azon, hogy kinek a tulajdonában van a családi ház. Amennyiben a lánya férje is rendelkezik tulajdonrésszel az ingatlanban, úgy a Lakásügyi törvénykönyv (Ltk.) 155. cikkelye értelmében nem fosztható meg az épület használatának jogától, vagyis joga van ott lakni.

Ha a férj maga nem is, de felesége tulajdonosa vagy résztulajdonosa az ingatlannak, s ő korábban engedélyezte házastársa számára, hogy családtagként a házban éljen, a férfi még abban az esetben is megőrzi a lakhatáshoz való jogát, ha utóbb megszűnik a családi-házastársi kötelék közöttük. Igaz, ebben az esetben az Ltk. 162. cikkelyének megfelelően a volt férjnek meg kell állapodnia a tulajdonossal vagy tulajdonosokkal a lakbérről és a közüzemi díjak fizetéséről.

Az Ltk. 157. cikkelye megállapítja, hogy a családtagok kilakoltatása az ugyanezen törvény 116. cikkelyében felsorolt okokból lehetséges, bírósági eljárás alapján. A 116. cikkely egyebek mellett kimondja, hogy cserelakás biztosítása nélkül kilakoltatható az a családtag, aki az együttélés szabályainak rendszeres megsértésével lehetetlenné teszi a többiek számára, hogy vele egy háztartásban éljenek, a „megelőző intézkedések” és a „társadalmi befolyásolás eszközei” pedig hatástalanoknak bizonyultak esetében.

Végeredményét tekintve a fentiekhez hasonló a helyzet abban az esetben is, ha ön és/vagy a testvére a családi ház tulajdonosai. A hosszú együttélés vagy -lakás ugyan nem jogosítja fel a lánya férjét arra, hogy tulajdonrészre tartson igényt az ingatlanból, kiköltöztetni a házból azonban csakis a bíróság határozatával lehet.

A kilakoltatáshoz a ház tulajdonosának vagy tulajdonosainak keresetet kell benyújtaniuk a bíróságon. Fontos, hogy közös tulajdon esetén, ha a tulajdonrészek nem lettek kijelölve, a kilakoltatásba minden tulajdonosnak bele kell egyeznie. Ellenkező esetben, amennyiben megvalósítható, ki lehet jelölni az épületen belül a tulajdonrészeket – ez ugyancsak a bíróság feladata –, s akkor az egyes tulajdonosok házrészeit illetően születhet döntés a kilakoltatásról, vagy a zaklató távoltartásáról.

A keresetben kérni kell a bíróságtól a lánya férjének kilakoltatását, valamint lakhelybejelentésének megszüntetését az adott címen. A keresethez csatolni szükséges egyebek mellett az épület tulajdonjogát igazoló dokumentumokat. Készüljön fel rá, hogy a bíróság előtt tanúvallomásokkal (vagy egyéb módon) kell alátámasztani, hogy lányának férje rendszeresen megsértette az együttélés szabályait.

Ha a kifogásolt viselkedés erőszakos, durva, jogában áll a rendőrséghez fordulni, amely eljárhat a lánya férje ellen. Később a bíróságon a rendőrségi beavatkozás ténye is latba esik, amikor a kilakoltatásról kell majd dönteni.

hk