Termesszünk levélpetrezselymet!

2017. május 3., 09:34, 851. szám

A levélpetrezselyem (Pet­ro­se­linum crispum) konyhánk hagyományosan használt zöldségei közé tartozik. Nem a tápértéke számottevő, hanem az ízesítőképessége. A jó húslevesnek mindenesetre fontos kelléke a petrezselyemgyökér és annak a lombja is – vagyis a petrezselyemzöld.

Már az ókori népek is fogyasztották a gyökerét és a levelét. A legtöbb országban legalább annyira kedvelt és termesztett, mint a gyökérpetrezselyem. Vad alakjai a Földközi-tenger környékén nőnek, főként a források környékén, patakok nyirkos partján, köves, kavicsos területeken.

Kétéves növény. Rövid főgyökere elágazó, sok oldalgyökeret fejleszt. Gyökerének sárgásfehér színe hasonló a gyökérpetrezselyeméhez, de a belseje nem húsos, hanem rostos. A gyökérpetrezselyemmel ellentétben a gyökerek fő funkciója nem a raktározás, hanem a rögzítés és szilárdítás.

A kissé duzzadt gyökérnyakból indulnak ki a tőlevelei. Az emberi táplálkozás szempontjából értéktelen gyökérzetével szemben dús levélzetet fejleszt. Ezek a levelek, illetve a második éves növény alsó levelei többszörösen szárnyasan összetettek, a levélkék szeldeltek. A levélszél csipkézett és fodrozott. A levélnyél hosszú és halványzöld. A levél színe tompa sötétzöld, de előfordulnak sárgászöld színű fajták is. A második évben kialakuló magszáron a levelek tagoltsága és a levélnyelek, hossza a virágzat felé fokozatosan csökken. 100–150 cm magas csupasz magszára szögletes és belül üreges, általában elágazó. Második évben, a magérés után a növény befejezi fejlődését és elhal. A szár csúcsán összetett ernyővirágzat képződik.

 

Környezeti igénye

A sárgarépához hasonlóan hidegtűrő, de még annál is kisebb a hőigénye. Teljesen kifejlett állapotban a -10 °C-ot is elviseli. Vethető tél alá, de ha nyár végén vetjük, akkor a fagyokig megerősödik, míg ha késő ősszel, akkor a mag telel át és kora tavasszal, már 2-3 °C-os talajhőmérsékleten csírázásnak indul. A meleget is jól bírja. A félárnyékot, gyenge fényt is elviseli, árnyéktűrő növény. Szerény fényigénye miatt kiválóan alkalmas téli hajtatásra. Felmagzásra az első évben egyáltalán nem hajlamos, ez is növeli termesztésének biztonságát.

Erősen elágazó, mélyre törő gyökere jó vízfelvevő. Apró magjainak magas olajtartalma miatt csírázása sokszor elhúzódik, különösen akkor, ha kevés a csapadék. Ezért tavasszal, amint rá lehet menni a talajra, vessük el, mert ilyenkor a talajba került téli csapadék még elegendő számára. A későbbi vetést ajánlatos öntözni. Vigyázzunk, hogy a talaj felszíne ne cserepesedjen, mert a csírázásnak indult magok befulladnak. A kelést követően 3-4 hétig lassan fejlődik, főleg, ha a talaj felső rétege kiszárad és a kis gyökerek nem tudnak elegendő vizet felvenni. Későbbi öntözést nem igényel, sőt, a túl sok csapadék károsan hat a hozamára.

A talajjal és annak kémhatásával szemben közömbös. A gyökérzöldségekkel ellentétben minden talajon jól termeszthető, de a jó tápanyagtartalmú kötött talaj a legmegfelelőbb számára. Pangó víz vagy túl magas talajvízszint esetén levélhozama csökken. Közepesen tápanyagigényes, külön szervestrágyázni nem szükséges. A gyökérpetrezselyemmel ellentétben alacsony a foszforigénye, viszont jóval nagyobb a nitrogénszükséglete.

 

Termesztése

Hosszú tenyészideje miatt a gyökérzöldségekhez hasonlóan szabadföldön, főnövényként termesztik. Sárgarépa után nem ajánlatos termeszteni, mert azonosak a kártevőik. Ősszel a talajt elegendő 20-25 cm mélyen lazítani, ezzel egy időben szórjuk ki a műtrágyák egy részét: 20-30 dkg szuperfoszfátot és ugyanannyi kálisót 10 m² területre. A pétisót – 10 m²-re 30-40 dkg-ot – két, esetleg három részletben a következő évben szórjuk ki.

Kora tavasszal, amilyen korán csak lehet (már márciusban), a talajegyengetés után azonnal megkezdhetjük a vetését. Meg lehet kísérelni az úgynevezett tél alá vetést is ősszel, októberben. Az apró magvak vetését követően a talajt enyhe taposással tömörítsük. A tömörebb magágy nem szárad ki gyorsan és az amúgy is lassú kelés nem húzódik el még jobban. Laza és kötött talajon egyaránt 2-3 cm mélyre szórjuk a talajba a magokat. A sorok egymástól való távolsága 20-30 cm.

 

Ápolási munkák és betakarítás

A gyökérpetrezselyemmel ellentétben kelés után túlzottan nem szükséges egyelni, hiszen a gyökér vastagsága nem lényeges. Az ápolási munkák közül az ágyás gyomtalanítása a legfontosabb. Öntözésre nem szorul, de a kelés utáni öntözést gyorsabb növekedéssel hálálja meg.

Gyenge kezdeti fejlődése miatt a petrezselyemmag-vetés mindig ki van téve az elgyomosodás veszélyének. Ennek ellenére ne használjunk a kiskertben gyomirtó szert! Ezek a vegyszerek ugyanis specifikus hatásúak, vagyis a gyomokat irtják, de a petrezselymet megkímélik. Igen ám, de a kiskertben egymás mellett élnek a legkülönbözőbb növények, és a leggondosabb munkával is elkerülhetetlen, hogy a gyomirtó szer, amely az egyik haszonnövényt megmenti az elgyomosodástól, a másikat ne pusztítsa el.

Amikor a növénykék elérték a galambtoll-nagyságot, ki kell egyelni őket. A kihúzkodott kis növények lombját már fel lehet a konyhában használni. A levelek szedését május második felétől kezdhetjük. A teljesen kifejlett leveleket a levélnyéllel együtt kézzel tőből tépjük ki. Egy-egy tőről egyszerre a lomb harmadánál többet ne szedjünk, hogy egyenletesen fejlődjön.

Elterjedt a hajtatása is. Késő ősszel, a többi gyökérféléhez hasonlóan, felszedik a gyökerét. A fagymentes helyen tárolt gyökereket az igények szerint bármikor levélhozásra serkenthetjük, ha 10-20°C-os hőmérsékletű helyiségben nedves talajba ültetjük. Jóval egyszerűbb módszer a helyben teleltetés. Ekkor a magokat nyáron (július-augusztusban) vetjük el, így a növények a télbe megerősödve, dús lombozattal jutnak.

Öntözéssel és folyamatos tápanyag-utánpótlással nagy zöldtömeget fejleszt, 6–8 kg/10 m² termésre számíthatunk. Az első szedés (június) után teljesen távolítsuk el a sérült, sárguló leveleket. A további szedések havonta esedékesek. Kiskertekben, ahol csak egy-két tő van, ne taroljuk le teljesen, folyamatosan szedjük, kívülről befelé haladva.

Betegségekre a gyökérpetrezselyemmel szemben kevésbé érzékeny. Ritkán előfordulhat a fuzikládiumos levélfoltosság, illetve a szeptóriás betegség. Valamivel gyakrabban okoz gondot a lisztharmat, amelynek elszaporodása értéktelenné teheti az egész állományt.

Levélpetrezselyem-fajták: Ti­tan, Ma­runka, Rial­to, Petra, Fes­ti­val, Уро­жай­ная, Ги­ган­тел­ла, Парамоунт.

 

Felhasználása

A lombját ételízesítőnek, díszítésre használják. A petrezselymes újburgonya egyike a legfinomabb tavaszi eledeleknek és a köretnek (például a rizsnek is) üde zamatot és étvágygerjesztő külsőt kölcsönöz.

Az összevágott lomb alufóliába csomagolva mélyhűtőben olyan friss marad, mintha most vágták volna le a tövéről. A levélzetet nyáron eredményesen lehet szárítani. Kis csomókba kötve szellős, de nem napfényes helyen egy hét alatt megszárad; az összemorzsolt leveleket jól záródó üvegben tartva egész télen lehet hasznosítani.

Kevesen tudják, hogy a petrezselyem nemcsak ételízesítő, de gyógynövény is: mind a gyökeréből, mind a lombjából veseműködést serkentő, vesekőhajtó és hólyaghurut elleni teák készíthetők. A gyökérből kipréselt lé fokozza az emésztőrendszer működését, gyógyítja a gyomor- és májbetegségeket, valamint étvágygerjesztőként is hatásos.

Balog Nóra, a „Pro agricultura Carpathica”
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa