„A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme”

Református líceum Tiszapéterfalván

2017. május 6., 18:19, 851. szám

A Tiszapéterfalvai Református Líceum főépületében, az emeletre vezető lépcsőház ablakára festve egy bibliai idézet olvasható: „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme”, mely idézet itt arra utal, hogy a tanulók csak úgy léphetnek ki bölcs emberekként a nagybetűs Életbe, ha a lexikális tudás megszerzése mellett az istenfélelmet is elmélyítik magukban, s pallérozott elméjű és Istenben hívő fiatalokként indulnak tovább életútjukon.

– A tanintézet 1995-ben nyílt meg – fejti ki Bohut Andrea igazgatónő. – A néhai Oroszi Pál, helybeli református lelkész és a még ma is élő Szabó Dániel, a Presbiterszövetség tagja (ma már tiszteletbeli elnöke) álmodták meg a líceumot, majd hollandiai támogatásból – az akkor még működő helyi kolhoztól – megvásárolták a kolhozi konzervgyár épületét. Ez tanintézetünk főépülete, ahol azonban az első időkben nemcsak tanítás folyt, hanem itt alakították ki a lányok kollégiumi szobáit is, míg a fiúk a tivadarfalvai parókia vendégszobáiban kaptak elhelyezést. A líceumot 1998-ban akkreditálták mint hároméves képzést nyújtó iskolát. A diáklétszám folyamatosan bővült, s 2006-ban fenntartónk, a Kárpátaljai Református Egyház Jótékonysági Alapítványa felépítette a háromszintes kollégiumot, mely európai színvonalú létesítmény, és 130-140 gyerek befogadására alkalmas. Földszintjén alakították ki a dísztermet, a varróiskolát, az 1. emeleten sorakoznak a lányok, a 2.-on pedig a fiúk lakószobái.

Mint beszélgetőtársamtól megtudom, jelenleg 134 tanuló szívja magába itt az ismereteket. A diáklétszám az utóbbi néhány évben jelentősen megemelkedett, évről évre egyre több szülő választja gyermeke(i) számára az egyházi nevelést és oktatást. Az igazgatónő pedig nagyon pozitív fejleménynek tartja (teljes joggal), hogy felismerve az anyanyelvi oktatás fontosságát, a szülők egyre jelentősebb számban íratják át a líceumba az addig ukrán iskolákba járó gyermekeiket. S a tantestület örömmel tapasztalja, hogy ezek a diákok felszabadultan és boldogan tanulnak, ugyanis értik és megértik a számukra eddig oly nehéz tananyagot. Ami a pedagógusokat illeti, jelenleg 22 tanár oktatja a tanulókat. A hat nevelőtanár közül négyen óraadó tanárok is. A kisegítő személyzet pedig 17 főből áll. A pedagóguselvándorlás nem jellemző, csupán egy tanáruk települt át Magyarországra, családegyesítés keretében. Bővítési terveik is vannak, mivel ötödik éve már nemcsak az általános iskolák 9. hanem a 7. osztályának az elvégzése után is jelentkezhetnek diákok a líceumba. A jelentkezők magyar nyelvből, magyar irodalomból, matematikából és bibliaismeretből tesznek vizsgát, a 7. osztály után érkező felvételizőknek azonban nem kell vizsgázniuk bibliaismeretből, csak elbeszélgetnek velük és a szüleikkel, hogy miért is szeretnének a reménybeli diákok itt tanulni, illetve mit gondolnak a hitről. Megjegyzendő különben, hogy felekezeti hovatartozás nélkül vesznek fel tanulókat.

Ami pedig a taneszközöket, a szépirodalmi és a tankönyveket illeti:

– Igyekszünk folyamatosan bővíteni a felszereltségünket – magyarázza Bohut Andrea. – Jelenleg hat szaktantermünk működik: magyar nyelv és irodalom, ukrán nyelv és irodalom, angol nyelv, informatika, matematika–fizika és biológia–kémia. Az idén pedig szeretnénk felszerelni a történelem és a földrajz szaktantermet. Összesen 30 komputerrel, 4, a tanáraink által az órákon használt laptoppal, hat kivetítővel és három interaktív táblával rendelkezünk. Az ukrajnai viszonyokhoz képest a felszereléseink korszerűek, többnyire felajánlások révén kerültek, kerülnek az iskolába. Magyarországi tanintézményektől, a KMPSZ-től, a KMKSZ-től kapunk segítséget. A Pedagógusszövetségtől például taneszközöket, magyar nyelvű szemléltetőket, magyarországi gimnáziumi tankönyveket kapunk, mely utóbbiakat mi is fel tudjuk használni, emellett pedig – ettől az évtől – elektronikus tankönyvekkel is rendelkezünk. Sajnos, a többi egyházi tanintézményhez hasonlóan, mi sem kapunk az ukrán államtól tankönyveket, noha a mi líceumunk is Ukrajnában akkreditált oktatási intézmény. A szépirodalmi könyvállományunk viszont kielégítő, főleg magyarországi intézményektől kaptuk a kiadványokat.

– Milyen tanulmányi és sporteredményeket érnek el a vetélkedőkön, illetve hogyan szerepelnek diákjaik a független tesztvizsgákon?

– Rendszeresen részt veszünk diákjainkkal az állami, illetve a KMPSZ által szervezett tanulmányi versenyeken. Az eredményeink általában közepesek. Magyar nyelvből és irodalomból, ukrán nyelvből és irodalomból, biológiából és földrajzból viszont rendszeresen „elcsípünk” több dobogós helyezést is. Sok sportágból vannak szakköreink, és rendszeresen szervezünk iskolán belüli és iskolák közötti versenyeket is: atlétikaiakat (az iskolák közötti versenyeken atlétikából érjük el a legszebb eredményeinket), futball-, kézilabda-, kosárlabdaversenyeket, és még hosszan sorolhatnánk. Van tornatermünk, de szeretnénk felújítani és kibővíteni. Emellett pedig szeretnénk kialakítani egy többfunkciós (futball, kosárlabda, kézlabda) sportpályát is. A tesztvizsgák? Ezeken a múlt tanévben kiemelkedően jó eredményeket értek el a diákjaink. A 31 végzősünk közül 28-an tették le pozitív eredménnyel az ukrán tesztvizsgát. Számos diákunk pedig 180 pont fölötti pontszámot kapott például matematikából, biológiából, földrajzból, kémiából. A végzőseink előszeretettel választják – felsőfokú tanulmányaik színhelyeként – a beregszászi Rákóczi-főiskolát, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetemet, de az egyre súlyosabb gazdasági helyzet miatt néhányan Magyarországon tanulnak tovább, mivel szüleikkel együtt kivándorolnak.

Drámaszakkör is működik az iskolában, mely 2016-ban jutalomutazáson vehetett részt. Márton-Danku Istvánnak, a Gödöllői Református Líceum tanárának a szervezésében felkeresték az I. világháború magyar vonatkozású olaszországi emlékhelyeit. Míg a KMKSZ szervezésében – ugyancsak tavaly – két diákjuk elutazott Strasbourgba, az Európai Tanács székhelyére. A reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából pedig – a Pécsi Református Kollégium anyagi támogatásával – a líceum énekkara a magyarországi egyházi tanintézményben szolgált, majd áprilisban a pécsi kollégium kórusa végzett szolgálatot Tiszapéterfalván. Emellett a líceum iskolai bibliaismereti versenyt rendezett, az év folyamán pedig több előadást szeretnének itt lebonyolítani, megemlékezve a reformációról.

– Végezetül: miben nyilvánul meg a líceum egyházi jellege?

– A tanterven kívül bibliaismereti, egyháztörténeti, kátéismereti és egyházi ének foglalkozásokat is tartunk. Reggel, órakezdés előtt, majd este, vacsora után áhítatot tartunk. Szerdán és vasárnap részt veszünk a tivadarfalvai gyülekezet istentiszteletén (a líceum a közigazgatásilag Tiszapéterfalvához tartozó Tivadafalván működik – L. M.). A 8–9. osztályosok azonban minden hétvégén hazautaznak, és csak a kéthetente hazautazó 10–11. osztályosok vesznek részt minden második vasárnap a tivadarfalvai istentiszteleten. Emellett a lelki vezetők ifjúsági órákat tartanak, s arra is van lehetőségük a diákoknak, hogy négyszemközti lelki beszélgetéseket kérjenek tőlük. Mindezek az alkalmak pedig rendkívül fontosak és áldásosak a diákok nevelése szempontjából.

Lajos Mihály