Áder: Legyen közös erőforrás a reformkor

Drámai mértékűnek nevezte a politikai közbeszéd állapotának romlását Áder János köztársasági elnök, ezért az 1867-es kiegyezést ajánlotta követendő történelmi példaként az újraválasztását követő ünnepélyes eskütétele alkalmából elmondott beszédében hétfőn az Országgyűlésben.

Áder János elmondta, az elmúlt években elnöki munkája központi kérdésévé a magyar érdekek és értékek képviseletét, a teljesítmény megbecsülését, a normativitást és a jövő nemzedékek iránt viselt felelősséget tette. Eredetileg az elmúlt öt évről akart szólni, de az elmúlt hónapok politikai közbeszédét figyelve úgy gondolta, inkább a következő egy évről beszél.

Meggyőződése ugyanis – fogalmazott a politikai közbeszédről – „ha így megy tovább, mindent lerombolunk abból, amit 1990 óta közösen felépítettünk. Mindent megkérdőjelezünk. Minden – akárcsak hallgatólagos – megállapodást semmibe veszünk. Minden határt átlépünk.”

Hozzátette, ha van szándék arra, hogy ne így legyen, az 1867-es kiegyezés olyan történelmi példa, „amiből erőt meríthetünk a cselekvéshez”. Bár Kossuth, Széchenyi, Deák véleménye eltért bizonyos kérdésekben, az nem vitatható, hogy mindig a „haza üdve” lebegett a szemük előtt, és érveiket a másik iránti tisztelet hangján ütköztették. Erre példaként idézte Kossuth Deákhoz írt Cassandra-levelét: „Barátom! (...) Mi nemcsak elvrokonok, de barátok is valánk, a szó nemesebb értelmében, férfi korunk szebb szakán keresztül, midőn még egy irányban haladtunk, a hazafiui kötelesség ösvényén”.

A köztársasági elnök – mint mondta – a közbeszéd színvonalának romlásáért nem akarja „porciózni” a felelősséget, „de a politikai számosság okán mindig a kormánypártoké a nagyobb”. Nem érdemes azonban „méricskélni”, ki kezdte előbb – folytatta –, „közös a felelősségünk a közbeszéd jelen állapotáért”. Jelezte ugyanakkor: a parlamenti választásig hátralévő egy évben a választópolgárok többsége biztosan nem akar „egy kitörésre készülő vulkán tetején” élni. Hogy példát adjon, az államfő beszédében megkövette mindazokat, akiket elnöksége alatt egy rossz mondattal, indulatos megjegyzéssel vagy durva szóhasználattal megbántott, megsértett.

Áder János egyetértést javasolt abban a három kérdésben, hogy mindannyian Európa polgárai vagyunk, mindannyian a magyar nemzethez tartozunk, és mindannyian tisztességes, becsületes, nyugodt életre vágyunk.

Az európaisággal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy 1990-ben pártállástól független egyetértés volt az Európai Unióhoz csatlakozás szándékában. Ahhoz pedig, hogy e konszenzus a brüsszeli intézményekkel való napi vitákon felülemelkedve megmaradjon, Deák Ferenc 1867-es gondolatait – amikor a Habsburg Birodalom és a magyar nemzet érdekeinek összehangolása volt a feladat – ajánlotta a képviselők figyelmébe. Deák akkor kiállt a Habsburg Birodalom mellett úgy, hogy Magyarország alkotmányos jogaiból ne vegyenek el többet, mint amennyi a birodalom szilárd fennállásának biztosításához feltétlenül szükséges. Áder János azt javasolta, cseréljék ki a szövegben a Habsburg Birodalmat az EU-ra.

A magyar nemzethez tartozásról szólva az elnök azt sürgette, hogy adják vissza a nemzeti ünnepek méltóságát, és „ne abban versenyezzünk, ki hogyan tudja a másik rendezvényét megzavarni”. Emellett szolidaritást kért, egyetértést abban, hogy ugyanaz a figyelem jár annak, akit hitéért vagy nemzeti kisebbséghez tartozása miatt üldöznek, mint akit származása miatt. A határokon túl élő magyarokért viselt felelősség ne csak alkotmányos rendelkezés maradjon, hanem ciklusokon átnyúló közös programmá váljon – szorgalmazta.

A tisztességes, becsületes, nyugodt élettel kapcsolatban azt nyomatékosította, hogy a család szent, a gyermek sérthetetlen, ezért óva intett attól, hogy a közszereplők családtagjai, különösen a gyermekek a politikai diskurzus részei legyenek, mert „az ő életük az ő magánügyük”, nem tartozik a politikusokra, hogy közülük kinek milyen a nemi identitása, vallási meggyőződése, politikai eszmélése.

Javasolta: legyen közös erőforrás a reformkor, március idusa, 1867, 1956. És amikor érveinket összemérjük, mindig ugyanaz a négy szó legyen a szemünk előtt: „A haza minden előtt” – zárta beszédét Áder János.

Áder János 1959. május 9-én született Csornán, a család első gyermekeként. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd a győri Révai Miklós Gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítványt. Ezt követően felvették az ELTE jogi karára, ahol 1983-ban végzett, cum laude minősítéssel. Kezdetben a főváros hatodik kerületének lakásügyi osztályán dolgozott, majd a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetében folytatta szakmai pályafutását tudományos munkatársként. Kutatási területe az Országgyűlés törvényalkotó munkája volt. Emellett ügyvédi szakvizsgát tett.

Áder János a rendszerváltozás idejétől politizál, ott volt az 1987-es lakiteleki találkozón, 1988 áprilisában belépett a március 30-án alakult Fideszbe, majd részt vett az 1989-es ellenzéki és nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon is, ahol fontos szerepe volt a demokratikus választási rendszer kidolgozásában. 1990-ben az országgyűlési, 1994-ben pedig az országgyűlési és az önkormányzati választáson a Fidesz kampányfőnöke volt.

Miután az első szabad választásokon a Fiatal Demokraták Szövetségének jelöltjeként országgyűlési képviselővé választották – 2009-ig folyamatosan a parlament tagja volt. Első két ciklusában pártja országos listájáról jutott a törvényhozásba, majd a következő alkalmakkor egyéni országgyűlési képviselőként lett a parlament tagja, miután szülővárosában háromszor újraválasztották.

Pártja 1998-as győzelme után Áder Jánost az egyik legfőbb közjogi méltósággá, az Országgyűlés elnökévé választották, amely tisztségét 2002-ig, a ciklus végéig betöltötte. Az újabb parlamenti időszakban a Fidesz frakcióvezetője lett, és 2003-ig – Pokorni Zoltán pártelnök lemondása után – ügyvezető alelnökként pártja vezetője is volt. 2009-től lemondott országgyűlési mandátumáról, mert európai parlamenti képviselővé választották. Brüsszelben tagja lett az európai néppárti frakció elnökségének, és az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottságnak. Utóbbinak 2012 januárjától az alelnöki posztját is betöltötte.

Áder János 2012 tavaszáig politizált az EP-ben, majd Schmitt Pál köztársasági elnök lemondása után az egyetlen államfőjelölt lett. Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke javasolta a személyét a frakciószövetség ülésén, amely egyöntetűen támogatta a javaslatot. Áder Jánost 2012. május 2-án választotta meg az Országgyűlés Magyarország ötödik köztársasági elnökének.

Államfőként többször nyilvánult meg a környezetvédelem ügyében, rendszeresen nyilatkozik, illetve tart előadásokat a felmelegedést okozó környezetszennyezés elleni küzdelemről, annak elodázhatatlanságáról. 2015 januárjában bejelentette, hogy Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságot hoz létre a Köztársasági Elnöki Hivatalban, ennek vezetését pedig Kőrösi Csaba volt ENSZ-nagykövetre bízza. Áder János csatlakozott a 2016-os párizsi klímacsúcsot határozottabb cselekvésre buzdító éghajlatvédelmi akcióhoz is, amely Magyarországon Élő bolygónk néven futott, és közel 200 ezren támogatták aláírásukkal. Környezetvédelmi tevékenységének fontos állomása volt a 2016-os Budapesti Víz Világtalálkozón és a négy évvel korábbi Rio+20 ENSZ-világkonferencián való részvétele is.

Első ciklusa lejártával Áder Jánost 2017-ben másodjára is jelölték a köztársasági elnöki posztra, majd március 13-án az Országgyűlés 131 szavazattal ismét bizalmat szavazott neki. Kihívója, a baloldali pártok által jelölt Majtényi László 39 szavazatot kapott. Újabb megválasztása napján Áder János az eltelt öt esztendőben végzett munkájáról szólva felidézte, hogy 2012-ben azt ígérte, államfőként mindig a magyar érdekek és értékek szószólója lesz. Kitért arra is, hogy eddigi elnöki munkájában kiemelt helyen szerepelt a jövő generációk iránti felelősség, hiszen „épített és természeti környezetünkért viselt felelősségünk közös”.  Azt mondta: az öt éve is vallott értékek alapján kívánja az államfői munkát végezni.

Áder János 2012 és 2017 közötti köztársasági elnöki munkájáról A haza minden előtt címmel jelent meg beszámoló, melyet az államfő beiktatási ünnepségén az országgyűlési képviselők könyv alakban kaptak kézhez. A kiadvány elektronikus formában a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapján is olvasható.

Áder János édesapja, idősebb Áder János bolti eladóként dolgozott, később Csornán és környékén különböző kereskedelmi egységeknél működött, mint boltvezető-helyettes. Édesanyja, Szabó Terézia a Csornai Kórházban volt könyvelő, majd nyugdíjba vonulásáig a kórház gazdasági igazgatóhelyetteseként dolgozott. Áder János nős, felesége Herczegh Anita, akivel az egyetemen ismerkedtek meg és 1984-ben házasodtak össze. Párja 1987-ben szerzett jogi diplomát, majd bírói hivatása önkéntes átmeneti felfüggesztéséig a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán dolgozott. Az államfő három lány- és egy fiúgyermek édesapja.

(MTI/gondola.hu/Kárpátalja)