Csapi gyerekek a Nemzeti Színházban

2017. május 10., 11:58, 852. szám

A magyarországi Vas­vár­ról, a vajdasági Ku­pu­szi­ná­ról (Bácskertes) és a kárpátaljai Csapról érkezett gyerekek is részt vettek azon az előadáson, amelyen összesen 619-en nézhették meg a János vitézt a Nemzeti Színházban.

A Népfőiskola Mozgalom keretén belül 4 éve testvérközösségi kapcsolatokat ápol a három település. Így nem véletlen, hogy együtt kaptak meghívást erre a különleges eseményre. A KMKSZ Csapi Alapszervezete által szervezett látogatás a gyereknek ingyenes volt, a vendéglátók fizettek mindent, beleértve az utazás költségeit is. A szervezők azt szeretnék, hogy olyan gyerekek is eljuthassanak színházba, akik különben nem, vagy csak ritkán tehetnék ezt meg. A Nemzeti Színház fontosnak tartja, hogy a diákok megismerkedjenek azokkal a remekművekkel, illetve történelmi hősökkel és pillanatokkal, melyek jelentősen befolyásolták a magyar kultúrát és történelmet. Ezért azokat az előadásaikat, melyek a nagy magyar irodalmi alkotások alapján vagy a jelentős magyar történelmi eseményekről készültek, igyekeznek minél szélesebb körben és kedvező áron bemutatni.

Budapesten Pintér Szilvia fogadta a csapatokat, és a kísérők közel két óra alatt megmutatták a parkot, valamint a szabadtéri színpadot, meséltek a színházépületről. A színház építése Siklós Mária tervei alapján 2000 szeptemberében kezdődött, és rekordgyorsaságú kivitelezés eredményeként, alig 15 hónap alatt készült el. Az épület központi része a majdnem kör alaprajzú nézőteret és stúdiószínpadot magába foglaló épületrész. Ezt veszik körbe a közönségforgalom helyiségei, valamint a nagyszínpadot szegélyező üzemi szárny. Az előcsarnokba belépő néző teljes magasságában érzékelheti a közönségforgalmi rész térszerveződését. A gyalogos közlekedést két panorámafelvonó egészíti ki.

A színházat parkosított terek ölelik körül, melyek sajátos mikroklímájukkal az épület szerves részei. Nem véletlenül választották a szervezők az interaktív foglalkozás helyszínéül, ahol az előadás előtt megismertették a gyerekekkel a darabot.

A gyerekeket személyesen üdvözölte Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház Kárpátaljáról származó igazgatója, akivel közös képet is készítettek. A beregszászi színház főrendezője többek között elmondta, az általa irányított teátrum színészei számára mindig nagy élmény olyan diákok előtt játszani, akik valószínűleg életükben először járnak színházban. Ám ez felelősséget is jelent, hiszen az első színházi élmény jelentősen befolyásolja azt, hogyan fognak viszonyulni a jövőben a művészet ezen ágához.

Ezután következett a szünettel együtt közel háromórás előadás. A gyerekek az élményekben gazdag nap után szívesen megosztották benyomásaikat. A kisebbek közül akadt olyan is, aki megijedt, amikor jött a boszorkány. Dolinai Dánielre nagy benyomást tettek a színházi látványelemek. Mások tetszését a színpadi mozgás nyerte el. Olyanok is akadtak szép számmal, akiket az épület formája ragadott meg, vagy egy-egy szerep. Szabó Klaudia a legjobb színházi előadásnak nevezte, amelyet valaha láthatott, különösen a színészek profizmusa fogta meg, illetve az, hogy maximális beleéléssel játszották el a darabot, nagyon különleges és sokszínű volt a díszlet és a színpadi kellékek egyaránt. Kozma Júlia a nap történéseit összefoglalva a következőket mondta: „Betekintést nyerhettünk a színház világába, egy életre szóló élményben volt részünk.”

Mindannyian egyetértettek abban, hogy ha lesz lehetőség, máskor is örömmel részt vesznek hasonló rendezvényen, és köszönetüket fejezik ki mindenkinek, aki hozzájárult az utazás szervezéséhez, különösen a Nemzeti Színház társulatának és igazgatójának, Vidnyánszky Attilának, Balogh Líviának, a KMKSZ Csapi Alapszervezete elnökének, Gyöngyösi Zsuzsannának, a Vasvári Helyi Értéktár Bizottság tagjának és Gergye Rezsőnek, a Vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központ igazgatójának.

R.V.