Amit az ingatlanadóról tudni kell

2017. május 14., 18:59, 852. szám

Az ukrajnai adónaptár szerint közeledik az ingatlanadó megfizetésének ideje. Bár már harmadik éve szokjuk az újabb adónemet, még mindig sok kérdés merül fel a témával kapcsolatban, sok a bizonytalanság. Az alábbiakban dióhéjban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

 

Mi után kell ingatlanadót fizetni?

Ingatlanadót lakáscélú és nem lakáscélú ingatlan után egyaránt fizetni kell, sőt az ingatlan-tulajdonrészért is. Kivételt képeznek ezalól az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő, teljes egészében az állami vagy helyi költségvetésből finanszírozott ingatlanok; a családi típusú gyermekotthonok épületei; a közösségi szálláshelyek (pl. diák- vagy munkásszállók); a helyi önkormányzat által lakhatatlannak nyilvánított lakáscélú ingatlanok; az árva, szülői felügyelettől megfosztott, rokkant, egyedülálló szülő által nevelt gyerekek tulajdonát képező lakáscélú ingatlanok (személyenként legfeljebb egy); a gazdasági tevékenységüket úgynevezett „kis építészeti formákban” (például pavilonokban), illetve piacon folytató kis- és közepes vállalkozások nem lakáscélú ingatlanjai; az ipari épületek, többek között iparvállalatok műhelyei, gyártási és raktárhelyiségei; az agráripari termelők mezőgazdasági hasznosítású építményei; a rokkantak és vállalataik tulajdonát képező lakáscélú és nem lakáscélú ingatlanok.

 

Kinek kell adót fizetnie?

Adót a lakáscélú vagy nem lakáscélú ingatlannal rendelkező jogi és természetes személyeknek egyaránt fizetniük kell. Olyan esetekben, amikor az ingatlan több személy közös résztulajdona, a résztulajdonosok mindegyike adófizetőnek minősül a saját tulajdonrésze vonatkozásában. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonosok saját körükből választják ki az adófizető személyét, amennyiben a bíróság másként nem határoz. Ha megtörtént az osztatlan közös tulajdon természetbeni felosztása a tulajdonosok között, valamennyien adófizetőkké válnak a saját tulajdonrészük tekintetében.

 

Az adóalapról

Az Adótörvénykönyv rögzíti, hogy az adót a lakáscélú vagy nem lakáscélú ingatlan teljes alapterülete után meg kell fizetni. A természetes személyek esetében az adóalapot az ellenőrző hatóság, vagyis az adóhivatal állapítja meg az Ingatlan-tulajdonjogok Állami Nyilvántartása alapján.

A jogi személyek önállóan számítják ki az adóalapot minden egyes ingatlan teljes alapterületéből kiindulva, az azok tulajdonjogát igazoló dokumentumok alapján.

 

Az adó mértéke és a kedvezmények

Az állam csupán az ingatlanadó maximális mértékét állapítja meg, ami idén a január 1-jén hatályos minimálbér 1,5%-a négyzetméterenként. 2015-ben az adó mértéke 2%, 2016-ban pedig 3% volt. Idén január 1-jétől december 31-ig a havi minimálbér összege 3200 hrivnya. Ebből következően az ingatlan egy négyzetmétere után fizetendő adó maximális mértéke 48 hrivnya lehet. Arról, hogy 0 és 1,5% között valójában mekkora adót is kell majd fizetnie egy adott polgárnak, a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat hivatott dönteni.

A négyzetméterenkénti 1,5% felett további 25 ezer hrivnya adót kötelesek leróni a tulajdonosok, ha ingatlanuk alapterülete meghaladja lakások esetében a 300, illetve családi házak esetében az 500 négyzetmétert.

A nem lakáscélú ingatlanok esetében az önkormányzat az ingatlan hasznosításának figyelembevételével dönt az adó mértékéről.

A jogszabályok értelmében a lakáscélú ingatlanok alapterülete lakások esetében 60 m²-ig, családi házaknál 120 m²1-ig adómentes. Ha valaki lakással és családi házzal is rendelkezik, a nem adózó alapterület 180 m². A tulajdonosoknak tehát csak az adómentes területet meghaladó négyzetméterek után kell fizetniük. A helyi önkormányzatoknak jogukban áll növelni az adómentes alapterületet.

Ugyanakkor nem jár adókedvezmény a természetes személyek lakáscélú ingatlanjaira, ha az ingatlan(ok) alapterülete meghaladja az önkormányzat által meghatározott adómentes alapterület ötszörösét, valamint abban az esetben sem, ha az ingatlant jövedelemszerzésre használják (bérbe adják, lízingelik, vállalkozás céljaira veszik igénybe stb.)

 

Az adó kiszámítása

A természetes személyek ingatlanadóját az „adócímük”, azaz az állandó lakhelybejelentésük szerint illetékes adóhatóság számítja ki. Ha az adóalany csupán egy ingatlannal vagy ingatlanrésszel rendelkezik, az adózás alá eső alapterületet úgy számítják ki, hogy a teljes alapterületből kivonják az önkormányzat által meghatározott adómentes alapterületet. Ha az adóalanynak több ingatlana van, előbb összeadják valamennyi ingatlan alapterületét, majd ebből vonják ki az adómentes négyzetmétereket. A kedvezményt azonban egy adóévben csak egyszer, azaz egy ingatlanra vonatkozóan lehet igénybe venni.

Az új építésű ingatlanok esetében az adózó csak attól a hónaptól köteles megfizetni az adót, amelyben bejegyezték a tulajdonjogot.

Miután megállapították az adó mértékét, az adóhatóság határozatáról értesítést küld a természetes személynek, tájékoztatva őt arról is, hogy hová kell befizetnie az adót. Az értesítést július 1-jéig el kell juttatni minden érintetthez.

Az adófizetőknek jogukban áll levélben adategyeztetést kérni az adóhatóságtól

1) a tulajdonukat képező ingatlanok vagy ingatlanrészek számát,

2) alapterületét,

3) a kedvezményre való jogosultságukat,

4) az adókulcsot

5) és a megállapított adó mértékét illetően.

Amennyiben eltérés mutatkozik az adóhatóság adatai és az adófizető által hiteles dokumentumokkal alátámasztott tények között, az adóhatóság újraszámítja az adót, s erről újabb értesítést küld az adófizetőnek.

Mint utaltunk már rá, a jogi személyek önállóan számítják ki az ingatlanadójukat, s arról február 20-ig tájékoztatják az adóhatóságot.

 

Ha változik a tulajdonos

Amennyiben változik az ingatlan tulajdonosa az aktuális adózási év során, az előző tulajdonosnak a beszámolási év január 1-jétől annak a hónapnak az elejéig kell megfizetnie az adót, amelyben elveszítette az ingatlan tulajdonjogát, míg az új tulajdonosnak az év fennmaradó részéért kell fizetnie. Az adóhatóság értesítését az új tulajdonosnak küldi meg.

 

Az adó megfizetése

Az adót az ingatlan helye szerint illetékes önkormányzat költségvetésébe kell befizetni. Faluhelyen az adófizetők a községi és nagyközségi tanácsok pénztárain keresztül is befizethetik az adót, amiért adófizetési nyugtát kapnak.

A természetes személyeknek 60 nap áll rendelkezésükre az ingatlanadó befizetésére attól a naptól számítva, hogy átvették az adóhatóság értesítését.

A jogi személyek negyedévenkénti részletekben törlesztik az ingatlanadót.

Az ingatlanadó befizetésének elmulasztása vagy késedelmes befizetése ugyanúgy szabálysértésnek minősül, akár a többi adónem esetében, amiért bírságot szabnak ki. A bírság mértéke 30 napot meg nem haladó késedelem esetén az adótartozás összegének 10%-a, a 30 napot meghaladó késedelemkor 20%.

Ezenkívül késedelem esetén a befizetési határidő lejártával büntetőkamatot számítanak fel az adóhátralék után, melynek mértéke a hátralék keletkezésének napján érvényes nemzeti banki alapkamat 120%-a.

zzz