Az okos ember más sikereiből tanul

2017. május 17., 15:44, 853. szám

A helyi önkormányzatok és a territoriális hatalmi szervek reformja Ukrajnában: eredmények és új feladatok címmel kétnapos nemzetközi konferenciát tartottak múlt csütörtökön és pénteken az Európai Tanács Decentralizálás és territoriális konszolidáció Ukrajnában programjának keretében.

Az összejövetel munkájában részt vett Daniel Popescu, az Európa Tanács helyi önkormányzati reform szakértői központjának vezetője, Bastian Faygel, az U-LEAD program igazgatója, Vjacseszlav Nehoda, Ukrajna Regionális Fejlesztési, Építési és Lakás-kommunális Gazdasági Minisztériuma miniszterének első helyettese, a Pénzügyi, Oktatási és Egészségügyi Minisztérium munkatársai, Kárpátalja vezetői, számos magas beosztású hivatalnok és szakember, több sikeresen működő kistérség polgármestere és a téma iránt érdeklődők.

– Ukrajna valamennyi régió­jának vannak olyan sajátosságai, amelyeket fel lehet és kell használni a fejlesztés érdekében. Kárpátalja számtalan ilyen lehetőséggel rendelkezik. De a megye csak a tehetős kistérségekre támaszkodva, decentralizált önkormányzati rendszerrel képes a leghatékonyabban kihasználni az előnyeit. Bölcs dolog megnézni, mit csinálnak mások, de ez nem tarthat a végtelenségig – mondta Vjacseszlav Nehoda miniszterhelyettes. – Az Ukrajnában zajló decentralizálási folyamatokba ideje Kárpátaljának is bekapcsolódnia, és a reformok élére állnia. A régió territoriálisan és mentálisan is közel áll Európához, ezért az elsők között kell lennie a változásokban. Előfordulhat, hogy a hatalmi irodákban és az adott térségben másképp látják, hogyan kell végrehajtani a reformot. De ha egy a platform, és egyetértünk abban, hogy meg kell változtatni az önkormányzati rendszert, akkor közösen kell keresni a megoldást. A mi álláspontunk az, hogy nem lehet hatékony irányítást kiépíteni a jelenlegi önkormányzati rendszerre alapozva. Ha valaki ismer a tehetős kistérségek létrehozásán kívül ilyet, akkor szóljon – indította a vitát a moderátor.

Tájékoztatóul: A kistérség földrajzilag összefüggő, elsősorban területfejlesztési és statisztikai célokat szolgáló területi egység. Kárpátalja Ukrajna egyetlen olyan régiója, ahol még nem hagyták jóvá a kistérségek távlati tervét. Eddig 5 kistérséget hoztak létre: 2015-ben a Técsői és az Irhóci (Vilyhivci), 2016 végén a Polenai (Poljana), idén áprilisban pedig a Perecsenyi és az Ilosvai Egyesült Territoriá­lis Hromadát. Kevesebb csak Luhanszk (4 kistérség) és Kijev megyében (2) van.

Daniel Popescu kihangsúlyozta: a decentralizálás a második legbonyolultabb reform, a legnehezebb – az állam konfliktus utáni újjáépítése. Más országokban ez 8-10 évig tartott. Ukrajna gyorsabban tette meg az első lépéseket. 3 év elteltével ideje visszatekinteni és megvonni a mérleget.

A megyei tanács álláspontját Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese ismertette.

– Valamennyien egyhangúlag támogatjuk a hatalom decentralizálását, ami a hatáskörök és költségvetések átadást jelenti, vagyis azt, hogy a problémákat azon a szinten kell megoldani, ahol kialakulnak. Úgy véljük, az országban egyelőre inkább deklarálják a decentralizálást, mint a gyakorlatban megvalósítanák azt, vegyük például a gyermekétkeztetést, a kedvezményezettek utaztatását, a szakiskolák finanszírozását. Ezeket a kiadásokat nem kompenzálták, ami pluszterhet jelentett a helyi közösségek költségvetéseinek. A lépések átgondolatlanok voltak, – emlékeztetett a megyei tanács elnökhelyettese.

Véleménye szerint nem szabad azonosítani a hatalom decentralizálását a közigazgatási reformmal, amelyeket célszerű végrehajtani, de úgy, hogy az eredményes és hatékony legyen. Elmondta, az európai gyakorlat azt mutatja, ezeket érdemes egyidejűleg végezni, de mindenképpen figyelembe kell venni a megye földrajzi fekvését, etnikai összetételét. A kistérségeknek maximálisan önfenntartóknak kell lenniük, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy Európában is kevés ilyen van.

– Országos viszonylatban nagymértékű a migráció, nincs erre vonatkozó pontos adat, még katasztrofálisabb a helyzet megyénkben – jegyezte meg az alelnök. – Ha megteremtjük a gazdasági fejlődés lehetőségeit, akkor nem csupán megállítjuk a folyamatot, de elérhetjük, hogy részben visszatérjenek azok, akik jelenleg Ukrajna határain túl építik Európát. Nemcsak a turizmus számára kell vonzóvá tenni Kárpátalját, de a befektetők számára is. Ehhez megvan a lehetőség. Négy EU-s országgal van közös határszakaszunk. Fel kell újítani a határátkelőket, mert nagyobb forgalom fog áthaladni rajtuk, újakat kell nyitni. Az utak építése szintén fontos. Ausztriában járva felfigyeltem a meglepő rendre a településeken, mindenütt, ami azért van, mert a földnek van tulajdonosa, aki felel a rendért, a felhasználásáért – osztotta meg tapasztalatát Barta úr. Kárpátalján van a legkevesebb termőföld egy főre számítva, és ezzel kapcsolatban javasolta, hogy minél hamarabb fogadják el azt a törvényt, melynek értelmében az állami tulajdonban lévő mezőgazdasági rendeltetésű földek a helyi közösségek tulajdonába kerülnének.

– Szeretnénk több önállóságot, hogy mi rendelkezhessünk az erdőkkel, a természeti kincsekkel. Kárpátalja nem lenne ilyen mértékben dotált, ha nagyobb lenne az önkormányzatiságunk. Érdekeltek vagyunk a decentralizálásban, a reformok végrehajtásában, a kistérségek megalakulásában, de életképes hromadákat kell létrehozni, és csakis önkéntes alapon.

Tavaly novemberben a megyei tanácsban Oleh Luksa, a megyei állami közigazgatási hivatal társadalmi tanácsának tagja bemutatta az új távlati tervet, amely 53 közösség létrehozását irányozza elő, mert az előzőt, amely 94-et irányzott elő, nem fogadta el a korábbi összehívású tanács. A tervet a járásokban is bemutatták. Jelenleg 11 kistérség vár jóváhagyásra, 2 az Ungvári járásban és 9 a Husztiban. A folyamat zajlik. A megyei tanács egyelőre nem hagyta jóvá a tervet, mert azt még nem terjesztették be. Ha ez megtörténik, akkor a képviselők javaslatait figyelembe véve, készek vagyunk megvizsgálni és jóváhagyni, de ez nem végrehajtásra kötelező okmány lesz, csupán irányadó.

Sok nagy település van egymáshoz közel, ezek konkurálnak, nem tudnak megegyezni a központról. Megoldást jelentene, ha szakemberek határoznák meg, mely települések lehetnek központok. Azok példáján kell érdekeltté tenni az embereket, akik már egyesültek és jobban élnek, mert az okos ember más sikereiből tanul. Így talán sikerül meggyőzni azokat, akik fékezik a folyamatot.

Ezt hivatott elősegíteni a helyi önkormányzat fejlesztésének kárpátaljai központja is, melyet pénteken Ungváron ünnepélyes keretek között nyitottak meg. Az intézmény igazgatója, Ivan Demjancsuk kiemelte, az a céljuk, hogy elősegítsék a decentralizációs folyamatot Kárpátalján, ahol közel 40 közösség van az önkéntes egyesülés különböző szakaszában.

A nap második felében a résztvevők a tavaly alakult és sikeresen működő kistérségekbe utaztak.

Rehó Viktória