Az ukránok nem szeretik a kamera előtt keresztet vető politikusokat

Az ukránok kétharmada vallásosnak tekinti magát, de egyre inkább ellenzik a politikusok demonstratív vallásosságát – derül ki a Razumkov Központ felméréséből, amelyet a Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változata ismertet.

Míg 2010-ben még a válaszadók 21%-a viszonyult pozitívan az efféle „demonstrációhoz”, 2016-ban már csak 16%, 2017-ben pedig 13%. Ugyanakkor az ilyen magatartáshoz negatívan viszonyulók aránya 40-ről 47%-ra nőtt. A megkérdezettek fele vagy relatív többsége helytelenítette ezt a viselkedést Ukrajna valamennyi régiójában: nyugaton, az ország központi részében és délen 45–47%-uk, keleten pedig 50%.

A felmérést a Razumkov Központ szociológiai szolgálata végezte 2017. március 3–9. között, 2016, 18 évesnél idősebb válaszadó bevonásával. A kutatás az ország valamennyi régiójára kiterjedt – a megszállt területek kivételével.

A Dzerkalo Tizsnya emlékeztet, hogy amióta felmérések készülnek, az Ukrán Pravoszláv Egyház (Kijevi Patriarchátus) híveinek száma 2017-ben először volt több mint a kétszerese a Moszkvai Patriarchátus alá tartozó Ukrán Pravoszláv Egyház híveiének: 27% a 12%-kal szemben valamennyi megkérdezett között, s 39% a 17% ellenében a magukat pravoszlávoknak vallók körében.

Az ország lakosságának mintegy kétharmada (68,2%) mondta magát pravoszlávnak, a római katolikus egyház híveinek száma 1,0%, a görögkatolikusoké 7,8%. További 0,8% protestánsnak, 1,3% zsidó vallásúnak, 0,2% muzulmánnak, 0,1% buddhistának, 0,1% hindunak vallja magát. A pogányok aránya a 0%-hoz közeli, 7,0% egyszerűen kereszténynek, 0,4% egyéb vallásúnak tekinti magát. 12,6% nem sorolta magát semmilyen vallás hívői közé, míg 0,6% megtagadta a válaszadást.

(zn.ua/Kárpátalja)