Trianon merénylet volt a magyar nemzet ellen

Június 4. – nemzeti összetartozásunk napja

2017. június 7., 12:21 , 856. szám

2010-ben a Magyar Országgyűlés nagy többséggel a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét, az ezt kimondó törvény napra pontosan 90 évvel a trianoni diktátum aláírása után lépett hatályba, ugyanis 1920. június 4-én a Párizs melletti Versailles-ban, a Nagy-Trianon palotában írták alá a trianoni békediktátumot, amely a magyar nemzet több mint ezer éves történetének máig legnagyobb tragédiája, az emberek demokratikus jogainak megcsúfolása, a népakaratnak a semmibevétele. Az esemény 97. évfordulóján a KMKSZ központi megemlékezését Nagypaládon tartotta a református templomban, ahol a helyi KMKSZ-alapszervezet, a református egyházközség és a helyi középiskola szervezésében egyébként is minden évben méltatják a magyar összetartozás napját.

A megemlékezés ünnepi istentisztelettel kezdődött, az igét Seres János tiszteletbeli esperes, a Péterfalvai Református Líceum lelkész-igazgatója hirdette, Az apostolok cselekedeteiről írott könyv hetedik fejezetének 10–11. verse alapján.

Az ünnepségen megjelent vendégeket, a magyar külképviseletek munkatársait és történelmi egyházaink, főiskolánk és középiskoláink képviselőit, a KMKSZ különböző szintű vezetőit Illés Katalin, a KMKSZ Nagypaládi Alapszervezetének elnöke köszöntötte.

A 97 évvel ezelőtti eseményeket dr. Mélykuti Ferenc, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja idézte fel, emlékeztetve arra, hogy a története során sok súlyos traumát átélt nemzetünk gyásznapjai között egyetlen napnak sincs olyan ónos súlya, olyan feketesége, mint június 4-nek, egyetlen szónak nincs olyan vészjósló visszhangja, mint Trianonnak. „Nehéz az irracionalitásról racionálisan beszélni – hangsúlyozta Mélykuti Ferenc. – A trianoni békerendezés hozzájárult ahhoz, hogy olyan borzalmas barna és vörös gólemeket (a nácizmust és a kommunizmust) indítson útnak, amelyek aztán soha nem látott pusztítást végeztek Európában.” A vezető konzul szerint: „A nemzet ebből a leveretésből is talpraállt, elindult egy folyamat. Nem véletlen az, hogy 2010-ben a nemzeti összetartozás napját elfogadó törvényt öt nappal megelőzte a magyar állampolgársági törvénynek a módosítása. Ezzel az 1989-ben kezdődött egymásra találás, lélekbeli egyesülés után egy békés, határokon átnyúló közjogi nemzetegyesítés is elindult. Ami gyógyírt kínál a számunkra és biztosítja, hogy ez a nemzet megmaradhasson.”

Barta József, a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Trianon jogtalan és igazságtalan eljárás, merénylet volt a magyar nemzet ellen. Ezt ki kell mondanunk akkor is, ha nem mindenkinek tetszik, és nem mindenki látja így.” Majd a jelenlegi helyzetet elemezve hozzáfűzte: „97 évvel a merénylet elkövetése után Magyarország egy stabil állam, felmenő pályán, Közép-Európára nézve mindenképpen, de egész Európára és annak jövőjére nézve is meghatározó, azt befolyásoló, vagy legalábbis befolyásolni szándékozó szerepet tölt be. Nemzeti kormánya révén a nemzet akaratából a nemzeti összetartozás szálait szövögeti. A magyar nemzet határrevíziók nélküli, határokon átnyúló, békés újraegyesítése folyik”–, de összekötni csak azt lehet, ami van, hangsúlyozta. Kárpátalján a gazdasági nehézségek miatt felgyorsult kivándorlás következtében könnyen életképtelenné válhat az itt élő magyar nemzetrész. A magyarok elvándorlását erősíti Barta József szerint az utóbbi hónapokban megerősödött radikalizmus és nacionalizmus: „Olyan próbálkozások, törvénymódosítási javaslatok vannak, amelyek jelentősen szűkítik a nemzetiségi kisebbségek jogait […] Olyan provokatív akciók zajlottak le (és nem kizárt, hogy lesznek még), amelyekkel megpróbálják destabilizálni a helyzetet Kárpátalján, etnikai konfliktusokat előidézni ott, ahol stabilitás van, ahol különböző nemzetiségek békében, barátságban, együttműködésben élnek, tisztelve egymás nyelvét, hagyományait és kultúráját. Ne üljünk fel semmilyen provokációnak, legyünk nagyon óvatosak és éberek” – figyelmeztetett Barta József.

Színvonalas és megható műsorral idézték fel dalban és versben mindazt, amit népünknek Trianon jelent a Seres Renáta és Csele Réka tanárnők által felkészített diákok, a Nagypaládi Cholnoky Imre Művészeti Iskola növendékei.

A templomi megemlékezést követően a Nagypaládi Móricz Zsigmond Középiskolában látták vendégül a résztvevőket, ahol Sőtér Géza, a középiskola igazgatója mondott köszöntőbeszédet: „Remélem, hitben és abban a meggyőződésben megerősödve távozik innen mindenki, hogy magyarnak lenni elsősorban munkát jelent, áldozatos munkát a közösségért, minden magyarért. Becsületes életet csak olyan társadalmi légkörben lehet élni, amely közösségünk minden tagja számára lehetővé teszi az emberi életet, a fejlődést és a boldogulást” – hangsúlyozta a középiskola igazgatója.

dózsa