Restaurálása után vidékünk egyik gyöngyszeme lesz
Kárpátalja egyedülálló műemléke
Ha Beregszentmiklós nagyközség központjában észak felé tekintünk, a főteret északról lezáró épületek mögül kimagaslik vidékünk egyetlen reneszánsz várkastélyának a tetőzete, melynek hátterében fenségesen emelkednek az ég felé a Latorca völgyét övező kárpáti hegyvonulatok. De mióta is áll itt ez az erődített úri lak, s miként folyik egyedülálló építészeti-történelmi műemlékünk restaurálása?
Beregszentmiklóst már a XIV. század végén is a magyar történelemben nagy szerepet játszó Perényi család birtokolta, Luxemburgi Zsigmond királyunk pedig 1403-ban engedélyt adott Perényi Imrének, hogy várkastélyt emeljen itt. Ezt követően fel is építették az erődített úri lakot, melyet a XVI–XVII. században Frangepán Ferenc, aztán a Telegdiek, később a Lónyaiak uraltak, majd a Rákóczi család birtokába került. Amikor pedig I. Rákóczi Ferenc, a Nagyságos Fejedelem apja belekeveredett az 1666–1671-es, Habsburg-ellenes Wesselényi-összeesküvésbe, annak bukása után beregszentmiklósi várkastélyába húzódott, s ott rejtőzködött, míg csak anyja, a 200 százalékban Habsburg-párti Báthory Zsófia közbenjárásának köszönhetően, illetve a 400 ezer rénes forintnyi váltságdíj kifizetésének eredményeként kegyelmet nem kapott I. Lipót császártól. Ám nem sokáig élvezhette ismét a szabad életet, mert 1676 nyarán elhunyt, felesége, Zrínyi Ilona pedig egyedül maradt két gyermekével, Juliankával és a kis Ferkóval.
A szép és fiatalos özvegyasszony 1680-ban megismerkedett Thököly Imrével, a „kuruckirállyal”, akivel egymásba szerettek. Ám Zrínyi Ilona császárhű anyósa hallani sem akart kapcsolatukról, így a szerelmes asszony – az ugyancsak Rákóczi-birtokká lett munkácsi várból ki-kilovagolva – a beregszentmiklósi várkastélyban találkozgatott Thökölyvel, s itt ringott szerelmi fészkük. Majd miután Bárthory Zsófia elhagyta az árnyékvilágot, s a kuruc–labanc harcok átmeneti szünetében a császári udvar is beleegyezett a házasságba, 1682-ben végre kimondhatták a boldogító igent.
II. Rákóczi Ferenc is gyakran megfordult a várkastélyban, az általa vezetett 1703–1711-es szabadságharc idején is, például 1709. január 31-én itt fogadta a követségbe érkezett Helena Lubomirskiát, a lengyel országos főkapitány hitvesét. 1711 elején pedig itt töltötte a február 18-ról 19-re virradó éjszakát, mielőtt nekivágott volna a bujdosásba vezető lengyelországi útjának. S ugyancsak a szabadságharc időszakához kötődik, hogy 1708-ban itt hunyt el Petrőczy Kata Szidónia, az első ismert magyar költőnő. A szabadságharc bukását követően a várkastély a kincstár, majd a Schönborn család tulajdonába került, s ettől fogva, egészen Trianonig ez a família uralta a várkastélyt. A XX. század során azonban romlani kezdett az épület állaga. 1943-ban a Magyar Műemlékek Országos Bizottsága jelentős feltárásokba és restaurációs munkálatokba fogott itt, ám a háborús viszonyok miatt azokat nem tudták befejezni. A szovjetkorszakban pedig tovább romladozott az egykor fényes napokat látott várkastély. Míg csak Bartos József munkácsi festőművész és ugyancsak képzőművész hitvese, Tatyjana bele nem vágott az U alaprajzú, egyemeletes, két saroktoronnyal ékes várkastély restaurálásába.
– 2001-ben vettük bérbe az épületet a Kárpátaljai Műemlékvédelmi Hivataltól, ám akkor még nem született törvény arról, hogy nemzeti kincseket bérbe adjanak magánszemélyeknek, így a szerződés csak félig számított hivatalosnak. 2005-ben azonban Ukrajna ratifikálta a műemlékvédelemmel kapcsolatos európai törvényi szabályozásokat, így megkötöttük a hivatalos szerződést is a fent említett hivatallal a várkastély bérbe vételéről – tekint vissza a kezdetekre Bartos József. – De már 2001 és 2005 között megkezdtük a restaurálást, melyhez a lembergi székhelyű Ukrzahidresztavracija cégnek az épületről készült tervrajzának a másolatát használtuk fel (a cég a várkastély eredeti tervrajzai alapján készítette el a saját tervrajzát). Elsőként – önerőből, illetve a magyarországi Országos Műemlékvédelmi Hivatal támogatásával – új tetőszerkezettel és cseréptetővel fedtük le az épületet. Azóta viszont teljesen önerőből végezzük a helyreállítást. Lebontottuk azokat a belső válaszfalakat, melyeket még akkor húztak fel, amikor a szovjet hadsereg használta a várkastélyt. Megnyitottunk több ablakot, melyeket bedeszkáztak vagy befalaztak, a földszinti ablakok pedig új, de korhű, reneszánsz stílusú ablakkereteket kaptak az elpusztult régiek helyébe. A déli homlokzat megcsonkultan bár, de fennmaradt két eredeti, gazdagon díszített reneszánsz ikerablakkeretének a helyreállítása előtt szakvéleményt kell kérnünk az Országos Műemlékvédelmi Hivataltól. Az emeleten viszont már behelyeztük az új ablakokat az ablaknyílásokba. A padlózat helyreállítása is folyamatban van, bár több helyütt fennmaradtak a XV. sz. végi padlók. Néhol pedig helyre kell állítani a megsemmisült mennyezetet.
A földszinti termekben konzerválták, lemeszelték a belső falakat, és az emeleten is megkezdték a belső falak felújítását. A külső falak restaurálásához viszont hiányoznak a pénzeszközeik, ezért európai uniós pályázatokat kezdenek benyújtani a munkálatok elvégzése végett.
A földszinten azonban már 2014-ben megnyílt a vármúzeum. A főkapun belépve tágas előcsarnokba jutunk, ahol szembenéz velünk II. Rákóczi Ferenc mellszobra (Matl Péter alkotása), a Zrínyi Ilonát ábrázoló festmény, s ugyanitt látható a Perényiek címerének és Perényi Péter néhai koronaőr sírboltjának a másolata (Volodimir Pavlik fafaragó, illetve Bokotej Lóránt szobrász munkái), valamint három reneszánsz kori ágyú rekonstrukciója. Ezek egyike ún. orgonaágyú, mely több, kisebb kaliberű csövével kezdetleges sorozatlövő fegyver volt. S mint Bartos Józseftől megtudom, összesen hét ágyújuk van (négyet a leendő lovardájuk épületében helyeztek el), ezeket, a készítésükhöz szükséges csőfúrógépet, valamint a kialakítandó lovagterem falain elhelyezendő pajzsokat, kardokat, alabárdokat (ugyancsak reneszánsz kori kézifegyverek rekonstrukcióit) a 2010-ben hagyományőrző csoportként megalakult Szentmiklós Tornya Lovagrend tagjai készítették el.
Az előcsarnokból nyílik a Petrőczy Kata Szidónia nevét viselő könyvtár. Mintegy 5000 kötetének egy részét Bartos József ajándékozta a tékának (köztük XVIII. sz.-i kiadványokat is), a többi könyvet pedig magyarországi adományként vették át. Ugyancsak a földszint egyik termében látható a várkastély egykori tulajdonosainak a portréit (bár még nem mindegyikükét) felvonultató festménygaléria, melynek képeit Bartos József és felesége festette meg, Volodimir Pavlik pedig XIX. sz.-i bútorok korhű másolataival színesítette a termet. A múzeum most folyó átrendezése, illetve a szkíta és kelta leletek közeljövőbeli tudományos vizsgálata miatt a kőkorszaki eszközök, valamint a szkíta és kelta fegyverek, ékszerek jelenleg becsomagolva várják, hogy három termet biztosítsanak a számukra. Kiállításra kerültek már viszont a 2015-ig itt megrendezett művésztáborokból itt maradt festmények, az emeleten pedig időszakos tárlatok kapnak helyet. A restaurációs tervekben szerepel még Zrínyi Ilona hálószobájának és II. Rákóczi Ferenc fogadószobájának a kialakítása (mindkettő az emeleten). Az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kara történelem tanszéke Mihók Richárd docens vezetésével pedig a várkastély pincéjéből a Latorca partjáig vezető titkos alagút után kutat. Mindenesetre, ha a restaurálás befejeződik, szülőföldünk egy szép ékkővel lesz gazdagabb…
Lajos Mihály
