A végleges megoldás még nem tűnt fel a láthatáron

Egy szó szoros értelmében vett szemétügy…

2017. június 17., 19:18, 857. szám

A Nagyszőlősi járásban 2006-ban vette kezdetét a lakossági hulladék központi összegyűjtése és tárolása – elsőként Kárpátalja összes járása közül –, miután 2006-ban megalakult az AVE–Vinohragyiv osztrák–magyar–ukrán közös vállalat, mely hat szemeteskocsijával 46 településről szállítja el a vele szerződést kötő lakosok szemetét. Ám a hulladéktárolás helyének a kérdésében máig sem született meg a végleges válasz.

– Sárad község közelében nagyon jó helyszín kínálkozott volna a központi járási szeméttelep kialakítására az egykori katonai gyakorlótéren, mely az említett falu és négy további helység között terül el – magyarázza Zsidik Béla, a vállalat igazgatója. – Szeméttelepet ott szabad létesíteni, ahol legalább egy méter mélyen van a talajvíz szintje, az ukrán építési szabványok szerint pedig minimum 500 méter távolságban kell lennie a legközelebbi lakott településtől. Nos, a magaslati fekvésű terület alatt nyolcvan méter mélyen van a talajvíz szintje, s az egykori gyakorlótér 2,5-3 km távolságban található a legközelebbi településtől, ami a szabványban megállapított távolságnak mintegy ötszöröse. Először 2007–2009-ben merült fel, hogy ott hozzuk létre a szeméttárolót, de a terv a sáradi lakosság ellenállása miatt meghiúsult. 2014-ben aztán ismét felvetettük az elképzelésünket, cégünk tulajdonosa garancialeveleket juttatott el a járás és a megye vezetőihez, vállaltuk, hogy korszerű hulladéklerakót építünk. A területet készek lettünk volna akár megvásárolni, akár bérbe venni, nyitottak voltunk bármilyen konstrukció iránt. Néhány járási tanácsi képviselő viszont azzal a választási ígérettel jutott be a testületbe, hogy nem engedik ott létrehozni a szeméttelepet, és megválasztásuk után ezt el is érték…

Hol köt így ki a járás szemete? A cég a kezdetektől a nagyszőlősi városi szeméttelepre szállította a lakossági hulladékot. A városi tanács azonban – mivel a szeméttelep már alig bírja befogadni a hulladékot – egy ízben már 2-3 éve is leállította a járás községeiből származó lakossági hulladék odavitelét. S bár ezt később mégis megengedték, az év elején ismét megtiltották, így március 1-től a városi szemetet ide, a falvakból összegyűjtött háztartási hulladékot pedig a Munkács alatt elterülő korszerű szemétlerakó helyre szállítják. A szemét odaszállítása, persze, nagy anyagi ráfordítást igényel, ám a járási vezetés kompenzálja a szállítási költségeket. A nagyszőlősi járási falvak szemetének a Munkácsi járásba való elszállítása azonban csak ideiglenes megoldás. Hol lehetne hát létrehozni a Nagyszőlősi járás központi hulladéktárolóját?

Beszélgetőtársamtól megtudom, felvetődött, hogy Hizsa, Királyháza, Cserna, Tiszapéterfalva, Salánk, Verbőc vagy Fancsika mellett létesítenének szeméttárolót. Persze, előbb meg kell vizsgálni a talaj összetételét, meg kell mérni a talajvíz szintjét, a területnek a lakott településtől való távolságát.

– Hol és mikor végeztek ilyen vizsgálatokat? – érdeklődöm.

– 2014-ben Fancsikánál, Verbőcnél és Hizsánál. Fancsika esetében kiderült, hogy a szóba jöhető területen magas a talajvízszint, és a helyszín közel is esik a Tiszához. Hizsa mellett jó területet találtunk, ahol a talajvíz több mint egy méter mélyen van, ám a hely elég közel fekszik az ukrán–román határhoz, így ott sem lehet hulladéktárolót kialakítani. Verbőc közelében is megfelelő területet találtunk, ahol a talajvízszint alacsony, ám a lakosság nem támogatta a tervünket, így ebből a dologból sem lett semmi...

Tehát a szemételhelyezés kérdésében még mindig nem tűnt fel a láthatáron a végleges megoldás.

Lajos Mihály