Allergiás sokk a rovarcsípéstől?

2017. június 24., 13:29, 858. szám

A közelmúltban történt egy végül szerencsés kimenetelű eset: a Rahói járásban rosszul lett egy turista. A fiatal lány barátai, akikkel a hegyvidéken üdült, azonnal értesítették a mentőket. A mentőszolgálat dolgozói a csoport keresésére indultak, közben telefonon tartották a kapcsolatot a fiatalokkal. Kórházba szállítást követően kiderült, hogy egy rovar csípte meg a lányt, ez váltotta ki nála a rosszullétet.

Szabó Erikát, a Tiszasa­­la­­moni Családorvosi Rendelő főorvosát kérdeztem az eset kapcsán.

– A rovarcsípés-allergiát a rovarméreg ellen a szervezetben termelődött IgE antitestek okozzák. A méreg bejut a véráramba, fellépnek a tünetek: enyhe formában viszketés, csalánkiütés és vizenyő kíséri, súlyosabb formában halálos is lehet. Súlyos esetben a bőrtüneteken kívül a rovarcsípés okozta allergia anafilaxiás tüneteket okoz: gégevizenyő, nehézlégzés, gyengeség, gyomorfájás, hányás, hasmenés, ájulás. Első alkalommal még nem alakul ki a túlérzékenységi reakció, az ellenanyag termelődéséhez a szervezetnek többször kell találkoznia az allergénnel. Ha valakit már ért rovarcsípés, és a csípés helyén éles helyi reakció (bőrpír, duzzanat) alakult ki, annak fokozottan figyelnie kell, mivel egy következő csípéstől súlyosabb állapotba kerülhet.

Kiránduláskor még a nem allergiás emberek is vigyenek magukkal antihisztamin tablettát, illetve a táborozó gyermeknek is csomagoljunk, és csípés esetén azonnal vegyük be. Ha a méhfullánk benn maradt a bőrben, oldalirányban próbáljuk meg késpenge vagy a körmünk segítségével kikaparni, mert a bennmaradt fullánk még 10 percen át mérget juttat a bőrbe. Ne próbáljuk kihúzni, mert a méregtömlőt összenyomva még több méreg kerül a bőrbe.

Aki allergiás a méh csípésére, az általában a darázscsípésre nem az. Ez fordítva is igaz. Előfordulhat, hogy valaki mindkét rovar csípésére allergiás, de ez nagyon ritka.

– Mikor nem allergia a rovarcsípés okozta reakció?

– Az általános reakciókat (viszketés, fájdalom, vörös duzzanat a csípés helyén) nem allergia okozza, hanem a méregben lévő toxinok. Ilyenkor is felléphet életveszélyes állapot, ha az embert a nyelvén vagy a torkában szúrja meg a rovar, mert a helyileg kialakuló duzzanat, gégeödéma elzárhatja a légutakat. Ha érbe történik a csípés, akkor a közvetlenül a véráramba bekerülő méreganyag szintén kiválthat általános reakciót. Mivel a vérbe idegen fehérjék jutottak, ilyenkor is felléphet anafilaxiás roham, de ez nem valódi allergia: a következő rovarcsípés helyi tüneteken kívül semmit sem fog okozni.

– Előfordul, hogy a csípés környéke 2-3 nappal később feldagad.

– Egyszerre sok csípés esetén az egész testre kiterjedő reakciók indulnak be a befecskendezett méreg összmennyisége miatt. Ez sem allergiás reakció, bár a tünetek hasonlóak, és orvosi ellátásra is szükség lehet: hányás, hasmenés, szédülés, fejfájás, láz, különböző idegrendszeri tünetek.

– Mikor allergia a rovarcsípés okozta reakció?

– Amikor a csípés helyétől távol is tünetek lépnek fel (viszketés, csalánkiütés, duzzanat), valódi allergiás reakció lépett fel. Ne felejtsük el, hogy az első gyenge reakciót az allergénnel való következő találkozáskor egy újabb, akár életveszélyes roham is követheti. Akinél allergiás reakciót vált ki a rovarcsípés, később egy újabb rovarcsípéskor nagy veszéllyel anafilaxiás sokk léphet fel. Évente több száz áldozata van a világban a rovarcsípés okozta ana­fi­la­xiás reakció­nak. Ezek a halálesetek megelőzhetőek lennének gyors segít­ségnyújtás esetén. Ha a csípést követően a fent leírt tünetek jelentkeznének, haladéktalanul keressék fel a bőrgyógyász-allergológust. A kivizsgálás célja megállapítani, hogy valódi allergiáról van-e szó, és ha igen, akkor a túlérzékenység méh- vagy darázsméreggel szemben áll-e fenn.

– Mi a teendő rovarcsípés okozta allergiás tünetek esetén?

– Aki tudja magáról, hogy allergiás valamely rovar csípésére, és elszenvedi a rovarcsípést, az azonnal adja be magának az adrenalin-injekciót. Ne várjon a súlyos tünetek jelentkezéséig. A kálcium-injekció nem mindig elégséges, mai szemlélet szerint az elsődleges sürgősségi gyógyszer az adrenalin és származékai. A többi gyógyszer, az antihisztaminok, a szteroidok is segítenek, de nem azonnal. Ha a betegnél nincs elsősegélycsomag az injekcióval, azonnal orvosi segítség szükséges, hívjanak mentőt.

Ha az illetőnek egyéb betegségei vannak (autoimmunbetegségek, reumás betegségek, heveny és idült gyulladások, súlyos szív-érrendszeri, illetve légzőszervi betegségek), akkor az elsősegélykészletet mindig magánál kell tartania. Ez egy adrenalint tartalmazó autoinjektor. A csípés után ez saját kezűleg könnyen beadható.

Rehó Viktória