Már nyolc kilométeren újraaszfaltozták a mellékutat

2017. július 12., 18:20 , 861. szám

A tiszakeresztúri letérőtől Salánkig húzódó, 15 km hosszú mellékút a korábbi időszakban a gépkocsivezetők rémálma lett a sűrűn sorjázó méretes kátyúk miatt. Aztán 2015-ben a Nagyszőlősi járás költségvetéséből kiutaltak annyi pénzt a Tiszakeresztúri, a Puskinói és a Salánki Községi Tanácsnak, hogy az év őszén a tiszakeresztúri letérőnél 250, Puskino belterületén 500 méter, Salánk belterülete és a település közigazgatási határa között pedig szintén fél kilométer hosszúságban újraaszfaltozták a felújításért rimánkodó útvonalat. Ezt követően, a múlt év nyarán újabb aszfaltozási munkálatokat végeztek el a Salánk közigazgatási határain belül futó úton, további 500 méterrel bővítve ki a leaszfaltozott szakaszt. 2016 szep­temberében pedig a Salánki Községi Tanács szerződést kötött az addigi munkálatokat is elvégző és a 2016-ban az útfelújításra kiírt pályázatot is megnyerő munkácsi Agrosljahbud-M útépítő céggel a Salánk és Komját közötti vasúti átjárótól a tiszakeresztúri letérőig húzódó útvonal felújítására. A múlt év őszén a cég újra is aszfaltozta a Salánk szélső házaitól a falu közigazgatási határáig húzódó 2,5 km-es útszakasz egészét, valamint egy újabb szakaszt Puskino belterületén. Ez év tavaszán pedig újabb, jelentős hosszúságú útvonalon folytatódott a munka, melynek eredményeként Puskino végétől csaknem Tiszakeresztúr szélső házaiig újraaszfaltozták a mellékutat.

– Áprilisban, húsvét előtt kezdték meg a munkát – tájékoztat Aljohin Viktor salánki polgármester. – Megjegyezném: utat építeni itt és most nagyon nehéz feladat. Egy ilyen álom megvalósulásához összefogásra van szükség, járási, megyei szinten, és természetesen központi, kijevi szinten. Kik segítettek nekünk? Egyelőre kettőjüket nevezném meg: megyénk kormányzóját és a megyei közgyűlés első elnökhelyettesét, akik támogatásukról biztosítottak a munkálatok elvégzését illetően. Ám mindenkinek – név szerint – megköszönöm a segítségét, amint az útfelújítás befejezése után ünnepélyesen átvágják a szalagot, hivatalosan is megnyitva a leaszfaltozott mellékutat. De már az eddigi felújítások révén is sikerült elérni – a 15 km-ből eddig mintegy 8 km-t újraaszfaltoztak –, hogy míg korábban másfél órába is beletelt, mire az ember a főúttól beért Salánkra, addig mára 14 percre csökkent az utazási idő.

– Vannak olyan útszakaszok Puskinónál, illetve Tisza­keresztúrnál, melyek 2015-ben kimaradtak a felújításból, s többségüket azóta sem aszfaltozták le. Miért hagyták érintetlenül ezeket a szakaszokat? – érdeklődöm.

– Amikor 2015-ben a járási közgyűlés és a járási adminisztráció három részre osztotta a három érintett községi tanácsnak útjavítás céljára kiutalt összeget, és elkészítették a tervdokumentációkat, nem állt annyi pénz a tanácsok rendelkezésére, hogy a tervdokumentációk szerint felújítandó útszakaszok egészét újraaszfaltozzák. A mostani projekt pedig nem tudja fedezni az akkor el nem végzett munkálatok költségeit, így az önkormányzatoknak önerőből kell megoldaniuk az útjavításból kimaradt szakaszok felújítását.

A Salánki Polgármesteri Hivatal Barta Józsefhez, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyetteséhez, a KMKSZ alelnökéhez és a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnökéhez, illetve Hennagyij Moszkal kormányzóhoz fordult az ügyben, s mint Aljohin Viktor a múlt évi útfelújításokról írt cikkemben kifejtette, az ő támogatásukkal sikerült kifizetni a cégnek az adott szakasz nyári felújításához szükséges összeget is. Az őszi útfelújítás során is a megyei tanács KMKSZ-frakciója érte el, hogy pénzeszközöket utaljanak ki a megyei költségvetésből a munkálatok céljaira.

– Ami Tiszakeresztúrt illeti, tavalyelőtt két útfelújítási projektet készítettek el. Az egyik szerint a Beregszász–Nagyszőlős főútvonaltól a község központjáig húzódó, 1187 m hosszú útszakaszt, a másik tervdokumentáció alapján pedig a faluközponttól a Puskino felé eső helységnévtábláig tartó, 880 m hosszú szakaszt kellett volna leaszfaltozni. Több mint kétmillió hrivnyába került volna a munkálatok elvégzése, de csak egy, a főútvonaltól Tiszakeresztúr felé húzódó, 250 méteres szakaszon végezték el a felújítást – tájékoztat Dobsa István tiszakeresztúri polgármester. – Nincs anyagi lehetőségünk a többi útszakasz leaszfaltozására, de a település alapvető érdeke, hogy ne mélyüljenek tovább a gödrök, ne romoljon tovább az út állaga, ezért tárgyalásokat folytatunk az Ilosvai Járási Állami Útépítő- és -karbantartó Vállalat nagyszőlősi fiókjával, hogy végezzék el a folyó javítási munkálatokat, eltüntetve a kátyúkat.

A beszélgetést követően a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatalban megtudtam, az adminisztráció június 13-án javaslatot tett a járási tanácsnak, hogy 180 ezer hrivnyát utal ki a tiszakeresztúri útszakasz folyó javítási munkálataira (a gödrök betömésére). De a járási tanács – névtelenséget kérő hírforrásom szerint – már nem érkezett a tanácsülés napirendjére tűzni a javaslatot, mivel túl későn kapták meg, s a tanács költségvetési bizottságának még meg is kell vitatni a javaslatot. Gál István, a Nagyszőlősi Járási Tanács KMKSZ-frakciójának a vezetője pedig kifejtette, hogy a június 12-i tanácsülés (tehát a javaslat befutása előtt egy nappal megtartott tanácsülés) napirendjén nem foglalkoztak költségvetési kérdésekkel (s érthető okból a javaslattal sem – L. M.), hanem egy rendkívüli tanácsülésen térnek ki rájuk, melynek időpontját még nem tűzték ki. Láthatjuk tehát, hogy a „kettős hatalom” viszonyai közepette a jobb kéz időnként nem tudja, mit csinál a bal. Azért remélhetőleg mielőbb kiutalják a 180 ezer hrivnyát a jobb sorsra érdemes Tiszakeresztúron áthaladó, jókora gödröktől is szabdalt útszakasz folyó javítási munkálataira…

Most pedig lássuk, milyen támogatások révén sikerült ez év tavaszán leaszfaltozni a Pus­ki­no–Tiszakeresztúr útvonalat.

Barta Józseftől, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettesétől, a KMKSZ alelnökétől és a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnökétől, illetve Kész Barnabás megyei tanácsi képviselőtől megtudtam, a KMKSZ megyei tanácsi frakciója kezdeményezte, hogy a megyei költségvetésből utaljanak ki 500 ezer hrivnyát, mint kötelező 10 százalékos önrészt, melynek révén a Regionális Fejlesztések Állami Alapja kiutalja az útfelújítás elvégzéséhez szükséges további ötmillió hrivnyát. Kész Barnabás nyújtotta be az említett 500 ezer hrivnya kiutalását indítványozó képviselői beadványt a megyei tanácsnak, mely azt el is fogadta, és az összeg kiutalásra került. Május 16-án pedig kormányhatározat született az ötmillió hrivnya kiutalásáról is. És bár az utóbbi pénzeszközöket még nem utalták ki, de a cég már elvégezte a munkát, s természetesen az összeget is meg fogja kapni. Barta József kifejtette, a múlt évi felújítások elvégzésére is a megyei tanács KMKSZ-frakciójának a kezdeményezésére lett kiutalva az akkori, ugyancsak félmillió hrivnya önrész a megyei költségvetésből…

Lépésről lépésre halad hát a mellékút felújítása, reméljük, mielőbb sikeresen véget is ér. Nem tudni viszont, hogy mikor…

Lajos Mihály