„Merjünk nagyok lenni…”

XXV. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem

2017. július 12., 08:00, 861. szám

Július 6. és 9. között hu­szon­ötö­dik alkalommal rendezték meg a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemet, ezúttal is az ökörmezői járási Szi­ne­vé­ri-tó közelében.

A jubileumi rendezvényt Potápi Árpád János, Magyarország Miniszterelnökségének nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, Ukrajna Legfelső Tanácsának képviselője és Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője nyitotta meg.

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által szervezett tábor nemzetpolitikai kérdéseket áttekintő kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, ahol Brenzovics László kifejtette: Ukrajnában nagyon súlyos a szociális helyzet, ezért a munkaképes lakosság milliószám távozik külföldre. A kedvezőtlen folyamatok – mondta – a kárpátaljai magyarokat is érintik, de körükben a migráció aránya nem haladja meg az ukrajnai átlagot. Hangsúlyozta: a nehéz helyzetbe került kárpátaljai magyarság saját erőfeszítéseinek és jelentős mértékben Magyarország, a magyar társadalom szolidaritásának köszönhetően tudott közösségként megmaradni. Különösen fontosnak nevezte és megköszönte a magyar kormány Kárpátaljának nyújtott gazdaságfejlesztési támogatását, folyamatos odafigyelését, ami reményt ad a kárpátaljai magyarságnak.

Hozzászólásában Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke az egész külhoni magyarság számára példaértékűnek nevezte a KMKSZ tevékenységét, szerinte a szervezet az utóbbi három évben, amióta Brenzovics László az elnöke, olyan utat futott be, hogy a határon túli magyar szervezetek élvonalába került. Kifejtette, a magyar szervezeteknek úgy kell politizálniuk, hogy ott legyenek, ahol a döntések születnek, és befolyásolni tudják azokat. Ennek érdekében, hangsúlyozta, fel kell hagyni a határon túli magyar közösségeken belül a torzsalkodással.

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke a felvidéki magyarság helyzetéről tartott részletes elemző előadásában megállapította: „Az etnikai politizálásnak van jövője.”

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke vázolta a jelenlegi romániai politikai helyzetet, azon belül a magyar pártok szerepét, helyzetét és mozgásterét.

Összefoglaló előadásában Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára rámutatott: Magyarország óriási sikereket ért el a nemzetpolitikában, ennek ellenére csökken a határon túli magyarság lélekszáma, iskolákat zártak be emiatt. Hozzátette, a fő feladat az okok megtalálása, annak kiderítése, hogy az eredmények ellenére miért van a csökkenés, és ennek a tendenciának a megfordítása. Minden nemzetpolitikai intézkedés arra irányul, hogy erősödjön a magyarság, tovább kell erősíteni a magyar családokat, a nemzettudatot, fejleszteni kell a külhoni magyar közösségek gazdaságát. Ha ezt nem tesszük, akkor olyan lefelé menő spirálba kerülünk, ahonnan nincs felemelkedés – mondta.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott előadásában emlékeztetett arra, hogy míg korábban több, egymástól jól elkülöníthető nemzetpolitikai koncepciót is meg lehetett különböztetni, ma már ez a vektor egy irányba húz.

A gazdasági fellendülést vizsgáló kerekasztal-megbeszélésen Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos hangsúlyozta: eljött az ideje, hogy Magyarország a Kárpát-medence egészében gondolkodva elkezdjen nemcsak kulturális téren, hanem gazdaságilag is befektetni.

Berki Marianna, a magyar kormány által Kárpátaljának nyújtott gazdaságfejlesztési támogatást kezelő Egán Ede Alapítvány igazgatója hozzászólásában elmondta: a 32 milliárd forintos anyaországi támogatás célja egyéni vállalkozók és vállalatok támogatása. A vissza nem térítendő, pályázattal elnyerhető támogatási keret tavaly kétmilliárd forint volt, az idén pedig ötmilliárd forint.

Várak, kastélyok, kúriák, valamint más műemléképületek védelme volt a témája az egyik esti kerekasztal-megbeszélésnek, ahol a terület szakértői, báró Bánffy Farkas, valamint Bánhidy András történész számoltak be az erdélyi helyzetről, majd Popovics Béla munkácsi helytörténész ismertette a kárpátaljai valóságot, viccesen megjegyezve: „Kárpátalja a korlátlan lehetőségek tárháza, mert senki nem kapta még vissza a családjától egykor elvett műemléképületet, nincs szakértő restauráló csapat a műemlékekhez, nincs szándék, és nincs pénz sem a műemlékek felújítására.”

A magyar nyelvű oktatás helyzete a Kárpát-medencében című fórumon Potápi Árpád János kifejtette: a határon túli magyar oktatási rendszerekben folytatódnak azok a trendek, amelyek egy évvel ezelőtt is megfigyelhetők voltak. „Mi továbbra is azon az állásponton vagyunk, hogy a nemzet felemelkedéséhez, megerősítéséhez hatékony politikai, oktatási és kulturális intézményrendszerekre van szükség; a célunk az, hogy minél több gyermeket tudjunk megtartani a magyar identitásban, amihez magyar bölcsődékre, óvodákra és iskolákra van szükség” – mondta.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke hozzászólását azzal kezdte, hogy a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatás problémái 25 éve megoldatlanok. Most ráadásul – tette hozzá – az erősödő ukrajnai gazdasági, szociális és politikai válság sújtotta helyzetben heves hecckampány indult a központi és helyi ukrán médiában a kárpátaljai magyarság és újabban már az oktatási intézményei ellen is.

A szakember elmondta, hogy folyik a kárpátaljai magyar kisebbség alkotmányos jogainak a visszanyesése, olyan jogoktól akarják megfosztani a magyar közösséget, amelyekkel a Szovjetunióban, majd annak megszűnése után is több mint két évtizeden át rendelkezett. Emlékeztetett rá, hogy Ukrajnában folyamatban van az új oktatási törvény elfogadása, amely hatályba lépése esetén felbomlasztaná a kisebbségek, köztük a magyarok iskolarendszerét. A probléma gyökerét az képezi, hogy Ukrajnában a nemzetiségi nyelvű oktatás kérdését politikai és nem módszertani problémaként kezelik.

Az erdélyi magyar oktatás helyzetéről Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a Felvidéken tapasztalható változásokról pedig Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke számolt be a fórumon.

Ferenc Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa a kárpátaljai magyar pedagógusok körében 2010 óta végzett kutatásairól beszélt, különös tekintettel a kelet-ukrajnai konfliktus és a súlyos gazdasági helyzet miatt felerősödött elvándorlásra. Mint kifejtette, a 342 fős mintavételi csoport vizsgálatából kiderült, hogy a megkérdezett pedagógusoknak a 25 százaléka gondolkodik azon, hogy külföldre távozik, 30 százalék nyilatkozott úgy, hogy semmi szín alatt nem hajlandó elhagyni Kárpátalját és a pedagógusi pályát, míg 40 százalék volt az ingadozók aránya, akik nem tudtak pontos választ adni arra, hogy mennének-e vagy maradnának, és csak öt fő jelezte, hogy mindenképp távozni fog.

Arra a kérdésre, hogy mennyire boldogok, a kárpátaljai magyar pedagógusok átlagban a tízes skálán a 7. helyet jelölték be, egyúttal jelezve, a boldogságot elsősorban a hivatásuk szeretete jelenti számukra – számolt be kárpátaljai kutatásairól Ferenc Viktória.

A visegrádi négyek és Ukrajna együttműködésének a tapasztalatait és lehetőségeit vizsgáló kerekasztal-megbeszélésen Keskeny Ernő kijevi magyar nagykövet a V4-ek magyar elnöksége kapcsán hangsúlyozta, hogy a visegrádi országok együttműködése talán még soha nem volt olyan fontos, mint most. Örvendetesnek nevezte, hogy az Európai Unión belül markáns, erős visegrádi együttműködés formálódik, aminek köszönhetően a csoport erőteljesebben tudja érvényesíteni saját álláspontját. A magyar elnökség nagyszerű lehetőséget kínál a magyar politikának, hogy zászlóshajóként vezesse az együttműködést – tette hozzá. Kiemelte, a V4 + Ukrajna együttműködési forma a régió valós problémáival foglalkozik, azokra igyekszik megoldást találni.

A diplomata elmondta, hogy Kijevben egyre jobban érzi a visegrádi országok új típusú együttműködésének a jelentőségét és szükséges voltát, ezért magyar nagykövetként dinamizálni szeretné az együttműködést ukrán vonalon, és már eljuttatta az ukrán fővárosba akkreditált visegrádi kollégáinak az együttműködési programot. „Szeretnénk a visegrádiak kijevi jelenlétét, ottani együttműködését aktívabbá, az ukrán parlament számára láthatóbbá tenni” – fogalmazott. Kifejtette, a visegrádi négyek támogatták Ukrajnának a 2014 után felerősödött európai integrációs törekvéseit, miközben erre Kijev részéről nem mindig érkezett pozitív válasz, sőt az új nyelvtörvény és oktatási törvény tervezeteivel az ukrán fél a kisebbségi jogok csorbítására készül. Reméljük, hogy ezek az intézkedések nem valósulnak meg – mondta, megjegyezve, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Ukrajna tovább haladjon az európai integráció útján.

Hozzászólásában Peter Kraj­ňák, a szlovák oktatási minisztérium államtitkára elmondta, fontosak a V4-ek és Ukrajna közötti kapcsolatok, már csak azért is, mert Kárpátalja történelmileg része volt Közép-Európának. Most rajtunk múlik, hogy megtaláljuk a közös pontokat az együttműködéshez, amelynek mindenképpen van jövője – fűzte hozzá.

A politikus utalt arra, hogy a visegrádi országok jelenleg is jelentős szakmai segítséget nyújtanak Ukrajnának a reformok végrehajtásához. Emlékeztetett arra, hogy ruszin nemzetiségű lévén elvárja Ukrajnától, hogy tiszteletben tartsa más nemzetiségek mellett a kárpáti ruszinok identitását. A szlovák–magyar kapcsolatokról szólva hangsúlyozta, hogy azok soha nem voltak olyan jók, mint most, és ez szerinte egyaránt a szlovák és a magyar politikusok érdeme. Hozzátette, örül annak, hogy a magyar kisebbséget támadó szlovák politikusok eltűntek a színről.

Előadásában Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke kiemelte, hogy a magyar elnökség irányításával a V4-eknek közös gondolkodást és álláspontot kell kialakítaniuk Ukrajnával kapcsolatban. „Meg kell próbálnunk oda hatni, hogy Ukrajnában jól alakuljanak a dolgok, el kell érni, hogy oldódjon a kelet-ukrajnai konfliktust övező nemzetközi fásultság” – mondta.

A magyar kisebbségek jogi helyzetével foglalkozó megbeszélésen Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség politikai és kommunikációs titkára vázolta az Ukrajnában élő kisebbségek jogi helyzetét, annak eddigi és várható változásait.

Kovály Katalin, a Momentum Doctorandus elnöke a kárpátaljai magyar vállalkozókról készített kutatásában azt vizsgálta, mennyire problematikus a nyelvi kérdés, valamint milyen hátránnyal indul egy magyar vállalkozó Kárpátalján. A kutatás megállapította, hogy a magyar vállalkozók a nem tökéletes államnyelvtudásuk miatt nehezebben igazodnak el az adójogszabályokban, illetve nehezebben boldogulnak a bürokráciával.

Csernicskó István, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője, aki számos kutatást és felmérést készített az utóbbi években a kisebbségi nyelvhasználat kapcsán, kijelentette: alapvetően meghatározza nyelvhasználatunkat és identitástudatunkat is az, hogy magyar vagy ukrán nyelvű iskolába jártunk.

Ferenc Viktória, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatója a kárpátaljai nyelvi jogok érvényesülésével kapcsolatos kutatásai eredményeit ismertette a hallgatósággal, amelynek érdekes megállapítása, hogy sokunknak a magyar nyelvű ügyintézés ugyancsak legyőzhetetlen akadályokat jelent.

A XXV. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem utolsó kerekasztal-megbeszélésén a Kárpát-medencei magyar ifjúságpolitika időszerű kérdéseit tekintették át. Vitaindító előadásában Illés Boglárka, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) ifjúságpolitikáért és esélyegyenlőségért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a magyar kormány álláspontja szerint az ifjúságpolitika elválaszthatatlan a családügytől. Utalva az európai népesség rohamos elöregedésére, fontosnak nevezte annak elérését, hogy a magyarság képes legyen az önreprodukcióra. Reménykeltőnek mondta, hogy egy idei kutatás adatai szerint a magyar fiatalok túlnyomó többségükben családban képzelik el a jövőjüket. Jelezte, a határon túli magyar fiatalok körében végzett hasonló felmérés eredményeit a tusványosi táborban fogják ismertetni.

Böröcz László, a Fidelitas elnöke az általa vezetett szervezet legfontosabb feladatának a fiatalok közösségbe szervezését nevezte, hozzátéve, hogy ez a jövőépítés alapja.

Dobsa István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezetének (KMKSZ ISZ) elnöke elmondta: 2014-ben, a kelet-ukrajnai konfliktus kitörése utáni legnehezebb időszakban döntöttek úgy, hogy újjászervezik az előtte évekig nem működő KMKSZ ISZ-t. A kezdeti nehézségeket leküzdve mostanra sikerült 41 alapszervezetet létrehozni több mint ezer fős tagsággal – fűzte hozzá. A fiatal politikus a szervezet legfontosabb feladatának nevezte a kárpátaljai magyar ifjúság közösségbe szervezése mellett a fiatalok szülőföldön maradásának elősegítését. Elmondása szerint ebben nagyon sokat segít a magyar kormány finanszírozásával tavaly indult Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program, amelynek köszönhetően sok fiatal magyar vállalkozó jut támogatáshoz.

A huszonötödik tábor közel 200 kárpátaljai és anyaországi résztvevője megkoszorúzta a rendezvénynek sok éve helyet adó felsőszinevéri üdülő udvarán öt évvel ezelőtt felállított életfát, Pocsai Vince református lelkész alkotását. A táborban koncertet adott Pál István Szalonna és Bandája, amelyet hajnalig tartó táncház követett. A szabadegyetem résztvevői idén is sok hasznos beszélgetést folytattak, az utolsó napon pedig egyéni kirándulások keretében ismerkedtek az Északkeleti-Kárpátok szépségével.

dózsa/VE