ENI Határokon Átnyúló Együttműködési Program 2014–2020

Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna

2017. július 13., 16:53 , 862. szám

Csütörtökön ezzel a címmel tartottak konferenciát Magyarországon az edelényi L’Huillier–Coburg-kastélyban, amelyen a víztartalékok, az ökológia, a természetvédelem, a közúti és határmenti infrastruktúra, az egészségügy és a turizmus fejlesztésének, valamint a kulturális örökség megőrzésének kérdéseiről volt szó.

A részt vevő négy országot a következő területek képviselték: Magyarországról Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szlovákiából Kassa és Eperjes megye, Romániából Szatmár, Máramaros és Szucsava megye, valamint Ukrajnából Kárpátalja, Ivano-Frankivszk és Csernyivci megye.

A rendezvény munkájában részt vett Perényi Zsigmond, a magyar kormány európai uniós fejlesztésekért felelős nemzetközi helyettes államtitkára, aki köszöntőjében elmondta:

– Ebben a ciklusban is megkapom a program irányítóhatósági feladatait, ami kifejezetten érdekes és fontos feladat. Van egypár jó hír, amiben a bizottság segített nekünk. Az első, hogy kevés olyan program van, amelyben a bizottság nem farag le a kért összegből, hanem több pénzt ad. Az előző ciklusban, amely rendkívül sikeres ciklus lett, több mint 74 millió eurónyi pénz állt rendelkezésre. Ebben a ciklusban sem lesz kevesebb ez az összeg, sőt, többet kapunk! A másik jó hír: ugyan ma van a nyitókonferencia, ám ez nem azt jelenti, hogy a program ne működne, hiszen ez egy élő program, ahol már lehet pályázni.

Megyénket Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács megbízott elnöke, a KMKSZ alelnöke, Jevcsák Judit, a TISZA ETT ukrajnai igazgatóhelyettese, Mihajlo Dankanics, a Kárpátalja regionális fejlesztési és határmenti együttműködési ügynökség igazgatója, a megyei tanács állandó bizottságainak elnökei, illetve a közigazgatási hivatal illetékes alegységeinek vezetői, tudósok és szakértők képviselték.

Barta József köszöntőjében kihangsúlyozta, hogy Kárpátalja jelentősége régióként egyre nagyobb az eurointegrációs folyamatok, a hatalom decentralizálásának kontextusában Ukrajnában, Magyarország keleti nyitási kormánypolitikájának idején, megyénk szerencsés geopolitikai és földrajzi fekvése miatt. Magyarország számára Kárpátalja hidat jelent Keletre, s az anyaország érdekelt abban, hogy ez a híd erős, biztonságos és könnyen járható legyen. Ukrajna számára Kárpátalja nyugati kapu az Európai Unió felé. Egy jó gazda abban érdekelt, hogy ezen a kapun elegendő számú ajtó, azaz határátkelő legyen. Régiónknak szüksége van a központi vezetés támogatására, a pozitív diszkriminációra a kárpátaljaiak életkörülményeinek javításához és európai feltételek kialakításához a határátkelőkön, hogy mindenki kényelmesen utazhasson az Európai Unióba és Ukrajnába.

A panelbeszélgetésen, melyen bemutatták a négy régiót, a fő témakör a térség kihívásainak kezelése az alulról jövő kezdeményezések és felülről vezérelt irányok megvalósításával, amelyek a térség fejlesztési igényeire adhatnak megfelelő választ. Barta József felvázolta a térség legproblémásabb kérdéseit és Kárpátalja prioritásait.

– Megyénk fejlesztésének prioritása a turizmus, amelynek valamennyi ágazat húzóerejének kell lennie. Ennek érdekében fel kell újítani a meglévő határátkelőket és újakat kell építeni, amelyek megfelelnek az európai szabványoknak. Úgyszintén javítani kell vidékünk közlekedési infrastruktúráját, és megoldást igényelnek az ökológiai problémák is, köztük a szlatinai sóbánya helyzete, amely technogén és ökológiai veszélyt rejt magában. Nem kevésbé problémás a háztartási szilárd hulladék feldolgozása. Sajnos, megyénk jelentős területe szennyezett, és nincs egyetlen hulladékválogató és -feldolgozó üzem sem. Annak ellenére, hogy több mint 700 ásványvízforrással rendelkezünk, számos településen nincs ivóvízellátás. Úgyszintén nem megoldott a szennyvízelvezetés, ami a környezet szennyezéséhez vezet – szögezte le Barta József.

Jevcsák Judit köszönetet mondott a rendezvény szervezőinek a meghívásért és a lehetőségért, hogy kifejthetik véleményüket a pályázat kapcsán, ismertethetik, hogyan látják a problémák megoldását a jövőben. Többek között elmondta, hogy a nagy infrastrukturális projektek számára nyitott program és a második szakasz hat prioritása, amelyet idén május 17-én írtak ki, lényegében megegyezik az ágazatok problémáival. Így számos pályázat benyújtására lehet számítani. A fő problémák közé sorolható az ukrán–magyar határátkelők fejlesztése, a szilárd háztartási hulladék gyűjtése, válogatása és feldolgozása, a szennyvíztisztító berendezések felújítása és modernizálása. Mindez hozzájárul Kárpátalja turisztikai vonzerejének növeléséhez.

A panelbeszélgetések eredményeit összegezve Barta József kiemelte:

– Kárpátalja soknemzetiségű vidék, ahol békében és egyetértésben élnek több mint 70 nemzetiség képviselői, akiket a közös történelmünk fejezetei egyesítenek. Itt fennmaradtak a különböző korok és államok kulturális és történelmi örökségeinek az objektumai, amelyek közül egyesek felújításra szorulnak, mások konzerválásra. Valamennyi felsorolt problémás kérdés szerepel az említett programban.

Pályázni lehet többek között a helyi kultúra népszerűsítésére és a történelmi örökségek megőrzésére, a környezetvédelemre és a klímaváltozás okozta hatások mérséklésére, a természeti és az emberi tevékenység okozta katasztrófák megelőzésére, a mobilitás javítására a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, a biztonságos határtérség megteremtése érdekében tett fejlesztésekre, valamint az egészségügy fejlesztésére irányuló tevékenységek támogatására.

A program keretében rendelkezésre álló közösségi forrás fontos szerepet játszik majd a közeljövőben az Európai Unió finanszírozásával a határokon átnyúló közös projektek megvalósításában, amelyek a helyi közösségek legégetőbb problémáinak a megoldására irányulnak.

R.V.