A lengyel külügyminiszter az ukrán–lengyel viszonyról

2017. augusztus 9., 15:34 , 865. szám

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter a napokban az orosz Kom­mer­szantnak adott interjújában az ukrán–lengyel viszony problémás aspektusairól is megkapó őszinteséggel beszélt. Közölte egyebek mellett: keresik a megbékélés útját az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és a „volinyi mészárlás” körüli vitás kérdések kapcsán.

„Nem értek egyet (az orosz újságírónak a nacionalizmus ukrajnai erősödésére vonatkozó állításával – a szerk.). Egyik helyettesem néhány napja Lembergben (Lvivben) járt, és nincsenek információink a nacionalizmus erősödéséről Ukrajnában. Természetesen a (kelet-ukrajnai) konfliktus táplálja az oroszellenes hangulatot Ukrajna egész területén. De a nacionalizmus erősödését, többek között a lengyelek vonatkozásában nem tapasztaljuk” – jelentette ki Waszczykowski.

A lengyel külügyminiszter kertelés nélkül válaszolt a lapnak a történelmi kérdésekkel, a „volinyi mészárlással” és az UPA-val kapcsolatos felvetéseire is. Arra az újságírói kérdésre, hogy »És mi a helyzet az UPA dicsőítésével? Ön mondta nemrégiben, hogy „Ukrajnát Banderával” nem várják az EU-ban…« Waszczykowski kijelentette: „Ez egy más kérdés. Ukrajna öntudatlanul igyekszik megfogalmazni, kitapintani történelmi identitását, hogy megvesse a hazafiasság alapjait – bár ezt egyesek nacionalizmusnak nevezhetik. Ez egy normális tendencia. De a mi tanácsunk (Ukrajnának – a szerk.): ne alapozzák a történelmi identitást egy személyiségre, például Suhevicsre. Ez árthat Ukrajna európai törekvéseinek. Hiszen az OUN–UPA tagjai nemcsak lengyelek elleni bűncselekményekben vettek részt, hanem a holokausztban is.”

Az orosz újságíró közbevetésére, miszerint Ukrajna láthatóan nem fogékony a lengyel tanácsokra, hiszen utcákat neveznek el Banderáról és Suhevicsről, Waszczykowski elismerte, hogy vannak problémák. „Tavaly decemberben, amikor Porosenko elnök Lengyelországban járt, megvitattuk ezt a problémát, és megoldást javasoltunk: próbáljunk meg Izrael tapasztalatára és példájára támaszkodni, a holokauszt újraértelmezésének, a Jad Vasem-emlékhely létrehozásának tapasztalatára. Tüntessük ki a túlélőket, emeljük ki azokat az ukránokat és lengyeleket, akik valóban embereket mentettek a háború idején és azt követően.”

A külügyminiszter hozzátette, a kezdeményezésre adott ukrán válasz pozitív volt, ám ezt az azóta eltelt nyolc hónap során nem követték konkrét lépések.

Waszczykowski kifejtette: bár felmerültek kérdések azzal kapcsolatban, miért válaszolt Ukrajna igen keményen a Banderára vonatkozó lengyel kijelentésekre, nem hagy fel a reménnyel, hogy sikerül újrakezdeni a párbeszédet a kérdést illetően. „Ugyanakkor elmondhatom, hogy a lengyelek számára, bár tisztában vannak a problémával, ez nem kulcsfontosságú. Mi emlékezünk. Nem feledjük el a volinyi mészárlást, tudjuk, hogy dicsőítik az UPA-t. De ez nem jelenti azt, hogy elfelejtenénk, mennyire fontos a független és szuverén Ukrajna Európának abban a szegletében, ahol mi élünk. Változatlanul készen állunk az együttműködésre Ukrajnával és a támogatására.”

Lapunk is beszámolt arról, hogy a lengyel szenátus tavaly július 7-én, a szejm (képviselőház) pedig július 22-én hozott határozatával népirtásnak minősítette az UPA által 1943 nyarán elkövetett, lengyelországi történészek szerint több mint százezer lengyel áldozattal járó mészárlást. Ukrán kutatók viszont úgy vélik, a tragédiát az váltotta ki, hogy a második világháború alatt a lengyel föld alatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, s ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. Rámutatnak továbbá arra, hogy a tragikus eseményeknek számos vétlen ukrán is áldozatul esett. Ukrajna Legfelső Tanácsa 2016. szeptember 8-án elfogadott határozatában elítélte a lengyel szenátus és szejm „egyoldalú lépéseit” melyek az utóbbi évtizedek konstruktív ukrán–lengyel párbeszédének eredményeként megvalósult együttműködés felülvizsgálatára irányultak.

A két ország közötti nézeteltérések összetettségére utal, hogy hétfőn a kijevi külügyminisztériumban tiltakozó jegyzéket nyújtottak át Jan Pieklo ukrajnai lengyel nagykövetnek. Külügyi források szerint az ukrán tiltakozás oka, hogy az új lengyel útlevél oldalain megjelenne a lembergi (lvivi) licsakivi temetőben található Sasfiókok temetőjében álló kápolna képe. A katonatemető lengyel nemzeti emlékhelynek számít, Ukrajna azonban barátságtalan lépésnek tekinti Varsó elképzelését.

„Ukrajna ezt a szándékot barátságtalan lépésnek tekinti, amely negatívan hat a stratégiai ukrán–lengyel partnerség fejlődésére” – hangsúlyozta Marjana Beca, a külügyminisztérium szóvivője az Ukrajinszka Pravdának nyilatkozva.

(kommersant.ru/pravda.com.ua/hk)